ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! A kormány döntése alapján a BKV adósságának átvállalása után öt vidéki nagyváros tömegközlekedési cégének hitelállományát átvállalja a költségvetés. Ezzel egyetértek, mert az ott élő és utazó emberek életminőségét javítja ezzel, e nélkül az állami segítségnyújtás nélkül az eladósodott cégek képtelenek a megfelelő ütemben fejlődni és fejleszteni.
Mindeközben a többi település közúti tömegközlekedését ellátó Volán-vállalatok szolgáltatásainak színvonala rohamosan romlik. A vidéken élő emberek kénytelenek nap mint nap tapasztalni és elszenvedni ezt. Buszjáratok megszűnése, a meglévők túlzsúfoltsága, az utasok és buszvezetők között a fentiekből adódó konfliktusok mind a tömegközlekedés anomáliáit gazdagítják.
Fogadóóráim hónapról hónapra visszatérő panaszai a távolsági és helyközi buszok járatai körül kialakult problémák, melyek közül most csak a legfontosabbakat emelem ki. Sok településről nem tudnak a diákok iskolakezdésre megfelelő időben beérni, a bejáró dolgozóknak veszélybe kerül a munkahelye, mert nem tudnak időben megjelenni a munkahelyükön. A különböző Volán-járatokon még az is előfordul, hogy nem veszik fel a másik Volán vállalatnál vásárolt bérlettel rendelkező utast. Ma egy 50 kilométeres bérlet ára 24 ezer forint. Ezért az utas a túlzsúfoltság miatt kénytelen fél lábon végigállni az egész utat; de ha másként nézzük a kérdést: a minimálbér feléért kapja az utas ezt a kényelmetlen szolgáltatást.
Sajnos a Volán vállalatok csak akkor hajlandók az önkormányzatok kéréseinek és az utasok elvárásainak eleget tenni, ha az önkormányzatok anyagilag hozzájárulnak a vállalatok gazdálkodásához.
A buszjáratokkal kapcsolatos hasonló panaszok egyre gyakoribbá válása sokfelé okoz igen komoly gondokat. A felvetett probléma nemcsak saját körzetem sajátossága. Vidéki képviselőtársaimmal beszélgetve meggyőződtem, hogy sajnos az egész országot érintő problémává vált a tömegközlekedés szolgáltatásainak romló minősége. Ezért kérdezem a tisztelt miniszter asszonyt:
A kormány a vidéki településeken élők mellé áll-e, úgy, mint tette a hat nagyváros esetében?
Vajon mikor utazhatnak kulturált körülmények között a XXI. század elején a tömegközlekedést naponta igénybe vevő diákok, nyugdíjasok, munkahelyükre ingázók, illetve az alkalomszerűen közlekedő utazók?
Vajon mikor válik a magyar közúti tömegközlekedés EU-konformmá? Addig is mit kíván tenni a kormányzat, hogy megszűnjön a vidéki településeken élők kiszolgáltatottsága?
Az állam segít-e a saját vállalatainak, hogy a kistelepülések önkormányzatának és lakosainak korrekt partnerei lehessenek, és eredményesen gazdálkodhassanak?
Tisztelettel várom a miniszter asszony válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
