DR. SALAMON LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Bizonyos fokig könnyebb a helyzetem, mert Wiener képviselő úr a többségi vélemény ismertetése kapcsán a kisebbségi vélemény egyes elemeit is felhozta és polemizált vele.
(23.20)
Így az én felszólalásomra hivatkozott, úgyhogy a velem kapcsolatban, az általam kifejtett véleménnyel kapcsolatban előadottakat némileg pontosítva, röviden össze tudom foglalni az ellenzék kisebbségi véleményét, amely a bizottságban megfogalmazódott.
Az alapgondolat valóban az, a bizottság kisebbségi véleményen lévő tagjai is egyetértettek azzal, hogy az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek a magyar, illetve a külföldi fegyveres erő vagy haderő alkalmazásával, az ország területének, légterének igénybevételével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, az alkotmánynak ezeket a részeit indokolt újragondolni, hiszen az elmúlt időszakban több módosítás kérdése merült fel ezekkel az alkotmányos rendelkezésekkel kapcsolatosan, illetőleg alkotmánymódosításra is sor került, és ezek gyakorlati működésével kapcsolatban különböző észrevételek a különböző oldalakról valóban megfogalmazódtak. A mi álláspontunk és véleményünk szerint azonban a Keleti György képviselő úr által most elénk terjesztett törvényjavaslat erre az újragondolásra nem alkalmas.
Itt szeretnék most röviden kitérni arra, amit Wiener György képviselő úr mondott. Valóban megfogalmazódott a kisebbség részéről az a vélemény, hogy egy nem kiérlelt javaslat vitába vitele nem biztos, hogy használ az ország megítélésének. Ezt egyébként válaszként mondtuk, mert Keleti György képviselő úr arra hivatkozott, hogy ez a törvényjavaslat és ennek a vitája önmagában is emelni fogja az ország presztízsét. Ezzel szemben fogalmaztunk meg mi kérdőjeleket.
Ami a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény érdemét illeti, mi azt gondoljuk, hogy külön kell választani azokat a kérdéseket, amelyek az ország sorsát komolyan, jelentősen, súlyosan érintik, azoktól a kérdésektől, amelyek nem bírnak ilyen jelentőséggel, mert a különféle csapatmozgásokat valóban meg lehet eszerint különböztetni. Változatlanul azt gondoljuk, hogy azokat az ügyeket, amelyek az ország sorsára komoly kihatással vannak, parlamenti hatáskörben kell tartani, mégpedig minősített többségű döntés alá vonva.
Megfogalmazódott a bizottságban olyan kormánypárti vélemény, hogy az ellenzéki álláspont a felelősség alól való menekülés. Ez nem igaz, mert mi éppen azt mondjuk - azt mondtuk a bizottságban is, és azt mondjuk most is -, hogy az ország sorsára komolyan kiható súlyos kérdéseket ebben a döntési körben akarjuk tartani, és osztozni akar az ellenzék e döntések felelősségében.
A kevésbé súlyos kérdések ügyében azonban valóban elegendőnek tartjuk a kormány kompetenciáját, természetesen úgy, hogy a kormány a parlamentarizmus szabályai szerint felelős a parlamentnek, hiszen ez a gyors és ez a célszerű eljárás.
Külön foglalkoztunk a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésével, amely két hibában szenved. Az egyik az, hogy egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely megítélésünk szerint nem az alkotmányba, hanem a Házszabályba való, és egyébként is a Házszabály módosítása nélkül hiába kerül be az alkotmányba, alkalmatlan arra, hogy rendeltetését betöltse.
A másik pedig annak a rendelkezésnek az elemzésével volt kapcsolatos, amely úgy szól, idézem: “Ha az adott döntés meghozatala nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával van összefüggésben, arról döntsön az Országgyűlés a legközelebbi ülésnapján.” Itt bennünk az a kérdés merül fel, hogy ki fogja azt vita esetén eldönteni, hogy egy adott döntés nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi feladat-e vagy sem, hiszen az iraki kérdéssel kapcsolatos különböző megkereséseknél pont ez volt a vitás probléma. Erre Keleti képviselő úr javaslata nem ad orvosságot, nem ad megoldást, és ezért sem alkalmas a javaslat arra, hogy a rendeltetését betöltse.
Mindezekből adódóan a bizottság ellenzéki képviselői az alkotmánymódosító törvényjavaslatot nem támogatták.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem