KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először fordul elő a szabadon választott parlament történetében, hogy a honvédelmi bizottság elnöke alkotmánymódosítást kezdeményez az ország honvédelmi és nemzetközi kapcsolattartási érdekeinek előmozdítása ügyében, az azonban először fordul elő, hogy egy volt, korábbi honvédelmi miniszter, tehát egy olyan ember, aki az együttműködés nehézségeiről szerzett közvetlen tapasztalatok birtokában teszi meg ezt az alkotmánymódosítási javaslatot.
Ugyanakkor e lehetőséget nem nevezhetjük a honvédelmi jogalkotás tipikus megvalósítási formájának; csak akkor szabad élni vele, ha az elkerülhetetlenül szükséges. Amikor viszont a Magyar Köztársaságot az alkotmányos döntés-előkészítési folyamattal összefüggésben sorozatosan érik szövetségesi bírálatok, a kompromisszum lehetőségének kialakításáért minden megoldási módot fel kell vállalni.
Megfogalmazható azonban egy kérdés: hiába módosult volna az elmúlt ciklusban az alkotmány csapatmozgásokat érintő része? Semmi esetre sem. Az akkor elfogadott érdemi kompromisszumok kis terjedelmű korrekcióval jelenleg is időtállónak tűnnek. Ami viszont azóta a bírálatok tárgyát képezi, az az eljárás nehézkessége, illetve időigénye. Akkor, amikor az észak-atlanti szerződéshez csatlakozó új tagállamok esetében nevesített belépési elvárás az alkotmányaik együttműködést elősegítő tétele, a magyar alkotmányos berendezkedés nem maradhat a bírálatok állandó hivatkozási pontja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánynak tehát a figyelmen kívül nem hagyható garanciák mellett az eljárás gyorsaságát kell alapvető érdekként biztosítania - ez a javaslat elsődleges célja. A másik alapvető tapasztalat - és ezt önkritikusan kell megjegyeznem -, hogy a bizonytalan értelmezési tartományú fogalmak akkor sem segítik elő az ezek alapján való működés biztonságát, ha éppen az ország területéről kiinduló alkalmazás terminológiája akkori ellenzékként saját feltételünk volt. Ez a megfogalmazás azonban utólag értékelve nem egyeztethető össze a szövetségesi együttműködésért viselt külpolitikai felelősséggel.
A javasolt új eljárási rend az ésszerűség határain belül biztosítja a politikai érdekek többoldalú parlamenti artikulálását ellenzéki és kormánypártok számára egyaránt, de meghatároz egy olyan döntési pontot, amikor már a szövetségesi megbízhatóságot még egy esetleges jövőbeli misszió elutasítása is jobban szolgálja, mint egy késedelmes, okafogyottá váló támogató döntés. A javaslat a döntés időkeretének meghatározásán túl az országgyűlési döntés esetében egyértelműsíti, hogy a nemzetközi katonai együttműködésben való részvétel kérdésében semelyik kormány sem válhat az éppen aktuális ellenzék foglyává.
A jelen módosítás kis terjedelmű, de véleményem szerint jelentős módosítás. Az Országgyűlés, az ellenzéki és kormánypárti oldal, illetve a kormány kompetenciáinak pontosításán túl szimbolikus jelentőségű az a kiegészítés, amely az alkotmányban nevesítené a magyar légierő szövetséges országokért viselt felelősségét is.
Az előző ciklusban szimbolikus értelmű volt, hogy az alkotmány módosításaira honvédelmi tárgykörökben került sor két esetben is. A honvédelem változatlanul nemzeti ügy. Számítok az alkotó légkörű vitára, és bízom a várható egyeztető tárgyalások eredményes befejezésében. Mindez egy olyan időpillanatban várható, amely Magyarország nemzetközi megítélését az európai uniós csatlakozás küszöbén bizonytalanította el, illetve amikor a Magyar Honvédség talán legjelentősebb méretű újraszervezése indult el.
Köszönöm tisztelt képviselőtársaim figyelmét, és kérem, hogy aktívan vitázva alakítsuk ki közös álláspontunkat egy esetleges alkotmánymódosításra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(23.10)
