DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy nem késői órában vagyunk, hanem korai órában, és a természet védelméről mindig jó beszélni. Igaz, hogy nem túl szimpatikus, ha képviselőtársaim egészen másra készülnek; ezt már megtapasztalhattuk.
Egy rövid törvény van előttünk. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam részt venni a környezetvédelmi bizottság ülésén, mert néhány dologra biztosan rá tudtunk volna világítani, ami az általános vitára való alkalmasságot ugyan nem változtatta volna meg, de rámutatott volna egy picit a javaslat hiányosságaira.
A törvényjavaslatból talán négy elemet lehet kiemelni. Valami hiányzik belőle; van, ami a törvényjavaslatból hiányzik, és ha egyszer hozzányúlunk, akkor legalább azt a részt, amit módosítunk, teljessé kéne tenni. Mi hiányzik belőle? Tisztelt miniszter úr, hiányzik belőle a mocsár. Elárulom, hogy miért hiányzik belőle, bár államtitkár úrnak már elmondtam. Ha önök a minisztérium és az Akadémia által kiadott környezet- és természetvédelmi enciklopédiát felütik és elolvassák benne a mocsár és a láp meghatározását, akkor kiderül számukra, hogy a mocsár és a láp közé szinte egyenlőségjel tehető, de a hasonlóság nagyon nagy. Ezzel szemben a mocsár ebből a javaslatból kimaradt.
Aztán kimaradt más is, ami még a Horn-kormány idején indult, és az elmúlt négy évben igen nagy szerepet kapott - s néhány képviselőtársammal igen sokat dolgoztunk rajta -, mégpedig a holtág. Ha a patak és a kisebb vízfolyások benne vannak, akkor kérdezem én, hogy azok a holtágak - s itt elsősorban a szentély és a bölcs típusú holtágakra gondolunk -, amelyeknek a vízi élő közössége az egyik leggazdagabb, amelyekben a mikroszervezetek száma az egyik legtöbb, vajon miért hiányoznak eleve a törvényből. De ha a törvényből hiányoznak is, és most végrehajtunk egy módosítást, akkor vajon miért nem kerültek most bele. Alelnök úr úgy nyilatkozott, hogy a módosító indítványokat talán támogatják. Megfontolásra ajánlom, mert ezek valóban hiányoznak. Most integet, nem biztos, hogy támogatják. Ezt ismerjük, ez azt jelenti, hogy nem fogják támogatni, de ez a dolog másik része.
Ez az, ami hiányzik belőle. De még egy dolog hiányzik; önök az indoklásban beszélnek az (1) és a (4) bekezdésről. Szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatból kimaradt a (4) bekezdés, a 36. §-ra való hivatkozás. Az indoklásban benne van a (4) bekezdés, de a törvényjavaslatban nincs.
Ami viszont benne van, de pontatlan, az a láp, a szikes tó, a kunhalom és a földvár. Megint csak nagyon egyszerű dolga van egy képviselőnek, hogy ilyen jó két tanulmány, illetve jó két kötet áll a rendelkezésére a természetvédelemről, mert csak fel kell csapnia, és abban tökéletesen le van írva, hogy mi a láp. Csak egy dolgot emelnék ki, mert az idő nem enged meg többet - a részletes vitában majd elmondom -, a lápra nem jellemző az, hogy időszakosan kiszárad. A lápra pont az a jellemző, hogy vízzel akkor is telített a talaja, ha netán kiszáradna. Nos, ez a törvényjavaslatban pont ellenkezőleg van megfogalmazva. A többit nem jellemzem, mert a részletes vitában majd el lehet mondani ezeket.
A (3) bekezdésben arról beszélnek, hogy az Alkotmánybíróság miatt nem feladat az ex lege területeknél a kijelölés-megjelölés. Tessék mondani, tisztelt miniszter úr, hogy azoknál a területeknél, ahol a törvény a hatályánál fogva eleve kijelöli ezeket a területeket, és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vajon miért nem egyenlők azokkal a területekkel, amelyek természetvédelmi oltalom alá kerülhetnek. A törvényjavaslat egyébként nagyon helyesen nem bántja ezt a részt, csak az indoklás mond mást, és a törvényjavaslat szövege megmarad egy kis pontosítással. Azt gondolom, hogy az ex lege területeknél a kijelölés és a megjelölés ugyanúgy fontos, mint ahol egy megfelelő eljárás után kerül védelem alá a terület. Ezeknél nem is kell eljárás, az Alkotmánybíróság határozata szerint csak azért kell határozatot hozni, hogy jogi úton megtámadható legyen. Ettől még a kijelölés és a megjelölés teljes mértékben tesz… - tulajdonképpen a (4) bekezdés tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatának. Ez így helyes és így van rendjén.
Arra pedig, miniszter úr, igazán kíváncsi lennék, és ezt valóban nyitott kérdésként teszem fel, mert nem könnyű megválaszolni, hogy az (5) bekezdésben miért mondja azt a szöveg, hogy “rendelhet el az igazgatóság”, mert ez nem más, mint a fokozottan védett élő szervezetek élőhelyein, valamint élőhelye körül. Azért van néhány olyan fokozottan védett élőlény, amelynek az élőhelye rendkívül nagy és nehezen behatárolható. Abból a megfogalmazásból, hogy “rendelhet el az igazgatóság”, nyilvánvalóan következik az is, hogy néhány fokozottan védett élőlénynél - gondoljunk például a madarakra - nehezen bejelölhető az a védett kör, amit az igazgatóságnak ki kell jelölni. Ez alól nagyon szépen ki lehet bújni úgy, hogy használati és gazdálkodási korlátozást rendel el az igazgatóság. Ez valóban olyan jogi fordulat, olyan jogi formula, mint a nesze semmi, fogd meg jól, amivel az igazgatóság néhány esetben most sem tud mit kezdeni.
Gondoltam, hogy nem fogok beleférni az időbe, majd a részletes vita során a módosító indítványokat megpróbálom indokolni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
