DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szinte napra pontosan hét esztendővel ezelőtt fogadta el a tisztelt Ház a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt konszenzussal, ellenszavazat nélkül.
Ez a törvény az elmúlt években kiállta a gyakorlat próbáját. A törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház asztalán fekszik, azért vált szükségessé, mert az 53/2002. november 28-i alkotmánybírósági határozat ezt szükségessé tette, amely az indítványozó több kezdeményezését elutasította ugyan, de a határozat 2. pontjában megállapította, hogy jogalkotói mulasztás áll fenn amiatt, hogy a törvény erejénél fogva a védett természeti területek egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot a törvényhozó. Tehát ez az alkotmánybírósági határozat indokolta azt, hogy ez a törvény módosításra kerüljön. A természet védelméről szóló törvény meghatározta ugyanis azokat az úgynevezett ex lege védett természeti területeket és értékeket, amelyek esetében nincs szükség védetté nyilvánítási eljárás lefolytatására, ugyanis a jogi védelem a törvény hatálybalépésének napjától bekövetkezett.
Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a törvény rendelkezése alapján nem lehet megállapítani, hogy a védelem egyedileg mely területekre terjed ki, emiatt szükséges, hogy e védett természeti területeket a természetvédelmi hatóság konkrétan jelölje meg. A törvényjavaslat a láp, a szikes tó, a kunhalom és a földvár fogalmának meghatározásával és a korlátozásokkal szembeni bejegyzett jogorvoslati jog biztosításával megfelelő garanciát nyújt a jogbiztonság követelményének érvényesítéséhez.
A természetvédelmi hatóság határozatban ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon állapítja meg az ex lege védett természeti terület kiterjedését. A határozatot az érintetteknek - például ingatlantulajdonosnak, vagyonkezelőnek vagy társhatóságoknak - kézbesíteni kell. A fellebbezés joga a határozat kézhezvételével megnyílik.
A fentieken túlmenően a törvényjavaslat néhány, az Alkotmánybíróság határozatától függetlenül szükségessé váló módosítást is tartalmaz. Ezek elsősorban technikai jellegűek, és a jogrendszer belső koherenciáját, illetve a végrehajtást szolgáló jogszabályokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítását jelentik. Így például a törvényjavaslat kiegészíti a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály kötelező tartalmi elemeit például a természetvédelmi kezelési tervvel, valamint az uniós kötelezettség hatékony teljesítésére vonatkozó tartalmi követelményekkel.
A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés jogalkotói kötelezettségének teljesítése érdekében az előterjesztett formában elfogadni szíveskedjék.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
