DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Április 12-én népszavazáson döntött az ország, hogy felhatalmazást ad az ország vezetőinek arra, hogy aláírják a csatlakozási szerződést. Magát ezt a népszavazást is egy decemberi alkotmánymódosítás tette lehetővé, de ez az alkotmánymódosítás adta meg a felhatalmazást az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásához is. Nagyon fontos szabályokat tartalmazott maga az alkotmánymódosítás is, hiszen például az aktív és passzív választójog újrafogalmazása is ebben történt meg.
Miniszter asszony expozéjában szólt arról, hogy az Alkotmánybíróság már 1990-ben kimondta, hogy lehetővé kell tenni az átmenetileg külföldön tartózkodó választópolgárok számára, hogy részt vegyenek a különböző választásokon. Reményeink szerint ez lesz az első választás, ez a jövő évben esedékes európai parlamenti választás, ahol megvalósulhat alkotmányunk ezen új szabálya, illetve az Alkotmánybíróság ránk kötelező előírása.
A törvényjavaslat előkészítése hosszú ideje folyik, és nemcsak a kormányzat, nemcsak a Belügyminisztérium szakértői vettek ebben részt, hanem részt vettek benne az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok képviselői is. Tavaly ősszel megindult ez a folyamat, több alkalommal vettünk részt négypárti megbeszéléseken, és számos kérdésben sikerült meggyőződésem szerint jó kompromisszumokat elérni, számos kérdésben próbáltuk elfogadni egymás álláspontját, volt, amikor kormánypártokon belüli vitával vagy ellenzéki pártokon belüli vitával. Volt, amikor kaptunk olyan bírálatot is, hogy túl sok kérdésben engedtünk az ellenzéki pártoknak. Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy ezt a törvényjavaslatot valóban el tudjuk fogadni, el tudjuk fogadni olyan szabályokkal, amelyek a konszenzust tükrözhetik majd.
Őszintén remélem, hogy a parlamenti vitában az a szemlélet fog érvényesülni, amely a négypárti megbeszélések egy részén is érvényesült, hogy keressük közösen a jó megoldásokat, keressük azokat a megoldásokat, amelyek valamennyi párt, a képviselők túlnyomó többsége számára elfogadhatóak. Fontos, mert ezzel tudjuk elérni azt, hogy jövő nyár elején, a júniusi európai parlamenti választásokon legyen törvényünk, ami szerint választhatunk, és a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok is részt vehessenek ezen a választáson. Már csak ezért sem azt keresem hozzászólásomban, hogy melyek azok a különbségek, amelyek a különböző frakciók álláspontja között megmaradtak, nem azt keresem, hogy melyek voltak azok a nagy viták, amelyek folytak közöttünk az előkészítés során, és megpróbálom azt sem keresni, hogy ki a hibás abban, hogy nem sikerült mindenben megegyezésre jutnunk.
Miről is szól végül is ez a törvényjavaslat, amelyik előttünk fekszik, melyek a legfontosabb szabályai?
(14.20)
A törvényjavaslat egyes elemeinek tárgyalásánál próbálok utalni majd arra, hogy hogyan alakult ki a jelenlegi szöveg, mi az, amiben teljes megegyezés volt, mi az, amiben, ha kellett, nagy kompromisszumot is kötöttünk, és mi az, amiben nem tudtunk megegyezni. De ismétlem, ezekben a kérdésekben is az vezérel - és nagyon remélem, hogy az országgyűlési képviselők többségét is az fogja vezérelni -, hogy találjuk meg azokat a megoldásokat, amelyek talán nem tökéletes módon felelnek meg mindenki előzetes elképzelésének, de megfelelő garanciákkal támasztják alá azt, hogy tiszta választásokra kerüljön sor, és érvényesüljön a választáson részt vevő választópolgárok, magyar választópolgárok és a többi, jelenlegi uniós, illetve csatlakozó ország választópolgárainak akarata.
A törvényjavaslat I. fejezete a választással foglalkozik, az anyagi jogi szabályokat határozza meg. A javaslat egyébként azon kívül, hogy az anyagi jogi szabályokat meghatározza, módosítja a választási eljárási törvényt, hiszen erre feltétlenül szükség lesz a jövő évi választások lebonyolítása érdekében. Módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt. Erre feltétlenül szükség van, már csak azért is, mert mint említettem, nemcsak magyar választópolgárok vehetnek részt, akár Magyarországon is, ezen a választáson, hanem az Unió szabályai szerint a többi uniós tagállam választópolgárai is, és az ő nyilvántartásukról a törvényben is gondoskodnunk kell.
Ezenkívül kilenc egyéb, különböző jogszabályt is módosítani javasol az előttünk fekvő előterjesztés, hiszen új összeférhetetlenségi szabályokat is meg kell alkotnunk, és nemcsak ebben a törvényben, hanem más törvényekben is, például az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben vagy például az ügyészségi törvényben és bizonyos szolgálati törvényekben. Tehát a választás szabályaival kapcsolatban kimondja a törvényjavaslat, hogy a választás arányos választási rendszerben és listás szavazással történik, valamint hogy az egész ország egy választókerületet alkot. Erről egyébként nem volt vita az előkészítés során.
Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy kinek van választójoga; mint ahogy miniszter asszony is szólt róla, és én is említettem, a magyar választópolgáron kívül az Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára is lehetőséget kap arra, hogy Magyarországon szavazzon. Szabályozza a jelölés kérdését a törvényjavaslat, és kimondja azt is, hogy azon kívül, hogy a politikai pártok állíthatnak listát, ezek a pártok közös listát is állíthatnak, illetve hogy a listaállításhoz 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Az előkészítés során egyébként volt erről némi vita, hogy megtartsuk-e az ajánlószelvények rendszerét, és nemcsak az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, hanem az egyéb választásokkal kapcsolatban is felmerült az a lehetőség, hogy esetleg a választópolgároktól aktívabb magatartást kérjünk, illetve a nem aktív választópolgárok zaklatása minimálisra csökkenjen. Tehát például egy olyan megoldás, hogy aki egy listát ajánlani akar, az menjen el a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalba, és ott tegye meg ajánlását, nyilván együtt járt volna egy lényegesen kisebb számmal. Végül úgy döntöttünk az előkészítés során, hogy lehetőleg minél kevesebbet változtassunk a jelenlegi rendszeren, amely az országgyűlési választásokon is és a helyi önkormányzati választásokon is érvényesül. Természetesen a szavazás során a választópolgárok egy listára szavazhatnak csak.
A választás eredményének megállapítása kapcsán a d'Hondt-módszert javasolja alkalmazni az előterjesztés. Erről volt némi vita, felmerült, hogy esetleg helyette olyan, nemzetközileg is ismert megoldást válasszunk, amelyik a kisebb pártokat jobban segíti. A Szocialista Párt mindenféle megoldást, mindenféle nemzetközileg elismert, bevált megoldást elfogadhatónak tartott. Ezt a d'Hondt-módszert is elfogadhatónak tartjuk.
Vita volt arról is, hogy milyen legyen a lista. Eredetileg a négy párt közül három azt javasolta, hogy ne zárt lista legyen. Javasoltuk ezt részben, mert a preferenciális listát támogatja egyébként maga az Európai Unió is, de úgy gondoltuk, talán helyesebb az, ha a választópolgárok nagyobb beleszólást kapnak abba, hogy a végső sorrend hogyan alakulhat ki. A Fidesz képviselőcsoportja nem támogatta ezt a javaslatot, és a magunk részéről azt mondtuk, hogy miután mind a két megoldás mellett sorolhatók fel érvek és ellenérvek, azért, hogy minél hamarabb meg tudjunk egyezni fontos kérdésekben, elfogadtuk, és a Magyar Demokrata Fórum képviselői is elfogadták ebben a kérdésben a Fidesz álláspontját.
A II. fejezet az európai parlamenti képviselők jogállásával foglalkozik. Itt van némi hiányérzetünk, és később majd képviselőtársaim felszólalásaikban erről beszélnek bővebben, illetve módosító indítványokkal is próbáljuk javítani ezt a fejezetet. A fejezet részben az összeférhetetlenség szabályait sorolja föl, ezeket két csoportba lehet összefoglalni. Az egyik az Európai Unió által megkövetelt szabályok. Ilyen például, hogy nem lehet az Európai Közösségek Bizottságának tagja az európai képviselő, vagy ami nagyon nagy vitát váltott ki, és sokáig próbáltunk valamiféle megoldást keresni rá, ez az összeférhetetlenség a magyar országgyűlési képviselői mandátummal. De miután ez kötelező szabálya az Európai Uniónak, ezt kénytelenek voltunk betenni a javaslatba.
A másik csoportja ezeknek a szabályoknak pedig azonos kikötéseket tartalmaz, mint a magyar országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályai. Tehát például bíró, ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselője nem lehet, és számos egyéb kérdés. Foglalkozik e fejezet a képviselői megbízatás megszűnésével, illetve az Európai Parlament tagjának munkajogi és társadalombiztosítási jogállásával. Mint már említettem, ezzel fogunk majd részletesebben is foglalkozni, én csak két gondolatot szeretnék itt megemlíteni a hiányérzetünkkel kapcsolatban.
Az egyik az, hogy véleményünk szerint szabályozni kellene az európai parlamenti képviselő és a Magyar Országgyűlés kapcsolatát, gondolva arra például, hogy az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehessen az Országgyűlés bizottságainak ülésén, esetleg a plenáris ülésen. A másik ilyen fontos szabály az átláthatóság, amit megteremtettünk az előző ciklusokban az országgyűlési képviselők vonatkozásában. Úgy gondoljuk, hogy ezt meg kell teremteni az európai parlamenti képviselők vonatkozásában is.
Mint említettem, a módosuló rendelkezések egyik nagy csoportja az, amelyik a választási eljárásról szóló törvényt módosítja. Itt néhány dologra szeretnék kitérni. Az egyik ilyen, hogy kiegészül a választási törvény a külképviseleti választási iroda fogalmával. Ez összefüggésben van már a legnagyobb vitatémánkkal, azzal, hogy milyen módon szavazhatnak majd az európai parlamenti választásokon a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok.
Külön fejezet foglalkozna a választási eljárási törvényben - a XI/A. fejezet - az európai parlamenti képviselők választásával. Én itt csak a lényeges elemeket emelném ki. Az egyik ilyen, hogy külképviseleti névjegyzéket kell létrehozni, a másik, hogy a választási szervek között megjelenik a külképviseleti választási iroda, mint már említettem; az ajánlás alcím alatt az, hogy az Unió más tagállamának állampolgára jelöltként történő bejelentésének mik a szabályai, illetve a szavazás kérdése.
(14.30)
Itt állnék meg, hiszen valóban ez az a leglényegesebb különbség, amelyik megmaradt sajnos, a mai napig a frakciók álláspontja között. Ha elfogadjuk azt, hogy a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazati jogát, választójogát biztosítanunk kell, akkor tulajdonképpen három megoldás jöhet szóba. A három megoldás egyike a levélben történő szavazás, a második az elektronikus úton történő szavazás, a harmadik pedig a hagyományos, manuális szavazás.
Az előkészítés során mindegyik kérdést megvizsgáltuk. Először a levélben történő szavazásról szólnék néhány szót. Ez volt az, amit a Fidesz rögtön elutasított, és megmondom őszintén, hogy az előkészítő tárgyalások során mi is kifejeztük néhány aggályunkat.
Ezek az aggályok főleg abból eredtek, hogy sajnos, az elmúlt egy-másfél évben egy meglehetősen bizalmatlan légkör alakult ki a választásokkal kapcsolatban. Ez először akkor keletkezett, amikor az előző kormánypártok kizárólag a kormánypárti jelöltek közül választották meg az Országos Választási Bizottság tagjait, és ez az akkori ellenzéki pártok sorában váltott ki aggodalmakat.
El kell mondanom, hogy az aggodalmaink szerencsére alaptalanok voltak: úgy látjuk ma már, hogy az Országos Választási Bizottság abszolút tisztességesen végezte el a feladatát az elmúlt évi választások során, ezért ezen a fórumon is szeretném a köszönetemet kifejezni.
Ez a bizalmatlan légkör azonban nagyon jelentősen megerősödött a tavaly tavaszi országgyűlési választások után, amikor bizonyos politikai erők nem tudták elfogadni a választás eredményét, választási csalásról beszéltek, sőt nagyon szélsőséges, radikális megmozdulások is voltak. Majd nem tett jót ennek a légkörnek a kisebbségi önkormányzati választások, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi választások során felmerült számos probléma, a köznyelvben és a politológiában csak etnobiznisznek hívott jelenség, illetve a nem megfelelő jogi szabályozásból eredő problémák az elektori gyűlések egy részén, a kislistás választások problémái.
Tehát ez mind azt eredményezte, hogy egy bizalmatlan légkör alakult ki, és nekünk is voltak aggodalmaink, hogy ha egy ilyen új elem jelenik meg, mint a levélben történő szavazás, akkor ez esetleg ezt erősítheti.
Ugyanakkor el kell mondani, a levélben történő szavazásnak óriási előnye lenne az, hogy nemcsak a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazását oldaná meg, hanem a Magyarországon, de nem a lakóhelyén tartózkodó magyar állampolgárok szavazását, illetve kiváltaná a mozgóurnás szavazást is. Miután azonban az ellenzéki pártok ezt nem fogadták el, ezért új megoldásként az elektronikus szavazás merült fel. Az elektronikus szavazást a Fidesz szintén elvetette, elsősorban garanciális problémákra hivatkozva, arra, hogy nem működne a külképviseleteken választási bizottság, csak iroda.
Itt most az idő rövidsége miatt csak annyit szeretnék elmondani, hogy a külképviseleteken nem történne szavazatszámlálás, nem történne eredménymegállapítás, a titkosság messzemenően érvényesülne, és úgy gondoljuk, ha valahol ki lehetne próbálni ezt a valóban előremutató megoldást, az pont az európai parlamenti választás lenne.
A Fidesz a manuális megoldást javasolja, ami viszont számunkra elfogadhatatlan. Ha abba belegondolunk, hogy fel kellene állítani mindenhol a külképviseleteken a szavazatszámláló bizottságokat, ide a választott tagok mellett delegált tagokat, valamennyi listát állító párt küldhetne, több mint száz külképviselet van, és hogy csak két szélsőséges példát említsek, Canberrába vagy Chile fővárosába, Santiago de Chilébe is kellene küldeni hatalmas pénzért - ahogy ez korábban elhangzott: mint egy társasutazásra - embereket. Ez számunkra elfogadhatatlan.
Én is azt kérném a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy próbáljuk inkább a jelenlegi javaslat mellé a megfelelő garanciákat együtt megteremteni, erre mi is mindenképpen fogadókészek leszünk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
