DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság választópolgárai április 12-én döntöttek arról, hogy a Magyar Köztársaság tagja legyen az Európai Uniónak. Ezzel arról is határoztak, hogy Magyarország újra elfoglalja méltó helyét Európában. Magyarország a csatlakozással nemcsak tagja lesz az egyesülő Európának, hanem jogot szerez arra is, hogy aktív szereplője, alakítója legyen az európai uniós döntéshozatali folyamatoknak.
E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét kívánja biztosítani az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat, amely most az önök asztalán fekszik. Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvény megalkotásának jogi alapjait az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő jogharmonizációs kötelezettségek és a múlt év decemberében elfogadott alkotmánymódosítás teremtette meg.
A javaslat olyan választási rendszert valósít meg, amely alkalmas arra, hogy az Európai Parlament tagjait átlátható és egyszerű választási szabályokkal, legitim módon válasszuk meg. A római szerződés alapján az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező minden személynek joga van ahhoz, hogy egy másik tagállam területén lévő lakóhelyén az európai parlamenti választásokon választó és választható legyen. Ennek megfelelően az alkotmánymódosító törvény kiegészítette az alkotmány 70. §-át az európai parlamenti választásokon való aktív és passzív részvétel jogával. Ez a jog a magyar állampolgárokon kívül más uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárát is megilleti.
Szintén e törvény alapján az európai parlamenti képviselők választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A módosított alkotmány lehetővé teszi, hogy a választópolgárok külföldön is leadhassák a szavazatukat. Az alkotmánymódosítás megszüntette azt a sokat vitatott feltételt, hogy az aktív választójogát csak az a választójogosult gyakorolhatja, aki a szavazás napján éppen az ország területén tartózkodik. Az Alkotmánybíróság már 1990-ben kifejtette: az átmeneti külföldön tartózkodás nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának. Ennek megfelelően, ezzel az állásfoglalással összhangban, a törvényjavaslat biztosítja a külképviseleteken történő szavazás lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos minden olyan követelményt kielégít, amely az európai uniós csatlakozásból és az alkotmánymódosításból következik. A törvényjavaslat meghatározza az Európai Parlament tagjai választásának és jogállásának anyagi jogi szabályait, illetőleg módosítja a választási eljárásról szóló törvényt, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, és kilenc jogszabályban - minimális mértékben - egyes összeférhetetlenségi rendelkezéseket.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kifejezett kérésére a törvényjavaslat csak az európai parlamenti választásokra nézve tartalmaz szabályozást. Felmerült ugyanis a korábbi egyeztetéseken, hogy bizonyos, a választási joggal kapcsolatos olyan szabályok is ebben a törvénycsomagban kerüljenek meghatározásra, amelyekre szükség lenne az eddigi tapasztalatok alapján, azonban az előzetes egyeztetésnek megfelelően, amit a parlamenti pártokkal folytattunk, a javaslat - a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kifejezett igényének megfelelően - kizárólag az európai parlamenti választásokra nézve tartalmazza a szabályokat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásból és az alkotmány módosításából fakadó és a választójogot érintő egyéb kötelezettségek törvényi szintű rendezése egy később megalkotandó jogszabályban kap tehát majd helyet.
A törvényjavaslat részletszabályai a parlamenti pártok közötti egyeztetések során alakultak ki. A négypárti egyeztetés 2002 őszén kezdődött, és őszinte örömmel mondhatom, hogy az európai parlamenti választások legfontosabb anyagi jogi kérdéseiben a négy parlamenti párt között konszenzus jött létre.
Teljes egyetértés volt abban, hogy az Európai Parlament tagjainak választása listás, arányos rendszerben történjen, amelynek során az ország területe egy választókerületet alkot. A törvényjavaslat szerint a mandátumszámlálás a d'Hondt-módszerrel történik, amelynek során a pártok az általuk elnyert szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. Annak érdekében, hogy csak a megfelelő támogatottsággal rendelkező pártok juthassanak mandátumhoz, elsősorban a Fidesz kérésére, a választás során 5 százalékos mandátumhoz jutási küszöb kerül alkalmazásra. A Tanács határozatának megfelelően ez a maximum, tehát a közös listáknál is ezt a százalékos arányszámot kell alkalmazni.
Szintén egyetértés van abban a kérdésben, hogy az országgyűlési választások szabályaihoz hasonlóan az Európai Parlament tagjainak választásán is csak politikai pártok állíthatnak listát, illetőleg jelöltet.
(13.50)
Az ellenzéki pártok kifejezett kérésére a listák zárt listák, tehát a rajtuk szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, a választópolgárok azt szavazataikkal nem befolyásolják.
A listán a pártok - az Unió követelményeivel összhangban - nemcsak magyar, hanem a hazánkban letelepedett, választójoggal rendelkező közösségi polgárokat is indíthatnak jelöltként.
A listaállításhoz 20 ezer ajánlás szükséges, amelyet ajánlószelvényeken kell összegyűjteni. Az ajánlószelvény intézménye egyrészt megfelel a magyar választójogi hagyományoknak, másrészt költségtakarékos kampányt tesz lehetővé a pártok számára.
Teljes egyetértés van a parlamenti pártok között a kampánycsend intézményének fenntartása tekintetében. A kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja, amely jogintézmény létét az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak minősítette.
A törvényjavaslat az Európai Parlament képviselőinek összeférhetetlenségét részben kötelező jellegű uniós normák alapján határozza meg, részben pedig az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéhez hasonló szabályokat állapít meg. Az Európai Unió Tanácsa szerint országgyűlési képviselő nem lehet egyben az Európai Parlament tagja is.
A bizottsági viták során felmerült az összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztése az önkormányzati képviselőkre is, a polgármesterekre is, azonban a kormány a törvényjavaslatban nem kívánt szigorúbb követelményeket meghatározni, mint amilyeneket az Európai Unió előír.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió jogi normái szigorú előírásokat tartalmaznak a választói névjegyzék vezetésével kapcsolatban. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozik hivatalosan az Európai Unióhoz, és a 2004. június 10. és 13. között megtartandó Európai Parlamenti választásokon már lehetővé kell tenni - persze mi is nagyon szeretnénk lehetővé tenni, most nem csak mint kötelezettséget mondom ezt -, hogy az Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is élhessenek a választójogukkal. Ezeknek a személyeknek tehát már a csatlakozást megelőzően biztosítanunk kell a lehetőséget, hogy a választói névjegyzékbe felvétethessék magukat. Ezt a problémát a javaslat törvényi vélelem felállításával küszöböli ki: ha az uniós, illetve a leendő uniós állampolgár nyilatkozatot tesz arról, hogy a csatlakozást követően hazánkban kívánja gyakorolni választójogát, akkor úgy kell tekinteni, mintha már a névjegyzékkészítés és a szavazás időpontjában is Magyarországon lakóhellyel rendelkező, itt letelepedett uniós polgár lenne.
A Magyarországon lakóhellyel rendelkező közösségi polgárok névjegyzékbe vételéhez elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszerét kell alkalmassá tenni arra, hogy átvehesse a különféle idegenrendészeti nyilvántartásokban található uniós polgárok adatait. A hatályos szabályozás szerint több idegenrendészeti nyilvántartás is működik, amelyek szinkronizálásával biztosítani kell, hogy az ott szereplők - igényüknek megfelelően - átkerülhessenek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba. Ilyen nyilvántartások a bevándorlási, letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek, illetőleg a kiutasított, a személyi szabadságukban korlátozott vagy az útlevelüket elvesztett nem magyar állampolgárok adatállományai.
Az idegenrendészeti nyilvántartási rendszerek megújításának eredményeképpen valósulhat meg az, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból tudjuk előállítani a választói névjegyzékbe vételhez szükséges adatokat minden választójogosultra vonatkozóan. Ez tehát azt vetíti előre, hogy ennek a névjegyzéknek az előállításához nagyon komoly államigazgatási szakmai munkára van szükség, illetve nagyon komoly, a különböző nyilvántartások közötti adatok egyeztetését és kontrollálását biztosító rendszert kell kimunkálni ahhoz, hogy ez egy olyan névjegyzék legyen, amellyel biztonságosan, eredményesen lehessen előkészíteni az európai uniós választást.
Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság több mint egy évtizede hozott határozata szerint az a tény, hogy a külföldön való szavazás lehetősége nincs biztosítva, sérti azoknak a választópolgároknak a jogait, akiknek belföldi lakóhelyük van, és csupán a szavazás napján tartózkodnak külföldön. Az átmeneti külföldön tartózkodás ugyanis a modern számítógépes technika és az elektronikus aláírásról szóló törvény megalkotásának idején már igazán nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának.
Az Alkotmánybíróság határozatának és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az alkotmány 2002. decemberi módosítása értelmében lehetővé kell tenni, hogy azok a választópolgárok is élhessenek szavazati jogukkal az Európai Parlament tagjainak választásán, akik a szavazás napján egyébként külföldön tartózkodnak.
A Belügyminisztérium széles körű vizsgálatot folytatott arra vonatkozóan, hogy az egyes országok hogyan biztosítják a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgáraik számára a választójog gyakorlását. Nemzetközi viszonylatban az állapítható meg, hogy a legtöbb országban egyidejűleg több szavazási módszert is alkalmaznak, köztük a levélben történő szavazásnak van bevett gyakorlata. A négypárti egyeztetések során a Fidesz egyértelműen a levélben szavazás bevezetése ellenében foglalt állást, garanciális aggályokra hivatkozva.
A kormány - figyelembe véve az ellenzék levélben történő szavazással szembeni bizalmatlanságát - a külképviseleteken történő elektronikus szavazási mód kidolgozására tett javaslatot.
(14.00)
Az elektronikus szavazási módot több országban is alkalmazták az elmúlt években, az erre vonatkozó gyakorlat folyamatosan bővülőben van. A szavazógépek használata többek között Németországban, Belgiumban, Hollandiában már kialakult jogszabályi háttérrel és bevált gyakorlattal rendelkezik. Az Európai Unió 2000-ben indított újra egy projektet, amelynek végső célja 2007-ig egy internetterminálokon és mobiltelefonokon lebonyolítható elektronikus választási rendszer kidolgozása.
Magyarországnak törekednie kell arra, hogy az alkotmányos és technikai követelményeknek való megfelelés mellett az uniós tagsággal járó kihívásoknak is eleget tegyen. Magyarországon a választások lebonyolításának informatikai támogatása és az okmányirodai rendszer nemzetközileg elismert. Az elektronikus szavazás bevezetésével hazánk újra a világ élvonalába kerülhet a választási igazgatás terén.
A törvényjavaslat szerint a külképviseleteken a szavazás külön erre a célra telepített, az elektronikus szavazás technikai feltételeivel ellátott számítógép segítségével történik. A szavazás lebonyolításában a misszió tagjaiból felálló külképviseleti választási iroda tagjai működnek közre. Külképviseleteken szavazni kizárólag személyesen lehet abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben. A választópolgár személyazonosságának ellenőrzése után elektronikus úton adja le a szavazatát, amit a gép memóriakártyán megőriz, és tárolja a szavazás lezárásáig. A választópolgár és a leadott szavazat között nem teremthető kapcsolat, a szavazás titkossága biztosított.
A szavazás lezárását követően a külképviseleteken leadott szavazatokat - azok tartalmának megismerése nélkül - a külképviseleti választási iroda elektronikus úton eljuttatja az Országos Választási Irodának. Az Országos Választási Iroda a külképviseletektől megkapott adatokat úgy tárolja, hogy azok csak a szavazás magyarországi lezárását követően válhatnak hozzáférhetővé. A választás eredményét a külképviseleti szavazás összesített eredményéről kiállított jegyzőkönyv, valamint a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg.
A bizottsági viták során a szavazás lebonyolításában közreműködők tekintetében élénk vita alakult ki, és számos figyelemre méltó javaslat fogalmazódott meg. Több esetben a választási szervek hagyományos alkalmazása mellett törtek lándzsát, ezért fontosnak tartom kifejezni, hogy a törvény garanciális elemeit bővítő, jobbító szándékú módosító indítványokra nyitottak vagyunk.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megfelelnek a kor követelményeinek, a külképviseleti elektronikus szavazás feltételeinek megteremtéséhez a javaslat tartalmazza a szükséges garanciákat. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot a garanciák szemszögéből is vizsgálják meg.
A választópolgárok megingott bizalmának visszaszerzése mindannyiunk közös felelőssége, és a pártok magatartásának, az általuk teremtett és alakított politikai kultúrának a függvénye.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat új és korszerű elemeket tartalmaz, fontosnak tartom, hogy június 19-ére meghívtuk a parlamenti pártok informatikai szakértőit ezek együttes áttekintésére és elemzésére. Minden olyan szakmai és egyéb kérdésre korrekt és pontos választ kapnak a pártok informatikai szakértői, amire ők kíváncsiak, mert fontosnak tartjuk, hogy mindenki meg legyen maga is győződve arról, hogy ezek a garanciák, amelyeket ez a rendszer és ez a törvény kínál, százszázalékosak és elégségesek ahhoz, hogy a politikai bizalmatlanság légköre nélkül és a politikai bizalom légkörében tudjuk ezt a Magyarország számára igen fontos európai parlamenti választást lebonyolítani.
Az Európai Parlament tagjainak választása közel egy év múlva fog megtörténni. Hazánk 24 tagot választhat az Európai Parlamentbe. Ennek a választásnak nem egyszerűen az a tétje, hogy kiválasszuk azokat a személyeket, akik Magyarországot képviselik az Európai Parlamentben, hanem hogy magunk, Európa és a világ számára is bizonyítsuk: korszerű, a kor technikai színvonalának megfelelő választási eljárással, legitim módon vagyunk képesek az európai uniós választásokat lebonyolítani.
Ezen célok szellemében és azok megvalósulásában bízva kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, majd azt fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
