DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos alapkérdésekről már mintegy három évvel ezelőtt egyetértés alakult ki az akkori parlamenti pártok között. Az előző ciklusban ugyanis a választási reform kérdéseit áttekintő eseti bizottság - számolva az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal - az országgyűlési választások alkotmányjogi kérdései mellett megtárgyalta az európai parlamenti képviseletünk szabályozásának alapelveit is.
Míg az eseti bizottság a nemzeti parlamenti választási jog területén gyakorlatilag semmiben sem tudott előrelépni, addig az Európai Unióban történő parlamenti reprezentációnk biztosításának koncepcionális kérdéseiben konszenzusra jutott.
A tárgyalásunk alatt álló törvényjavaslat benyújtását megelőző, múlt év őszétől kezdődően lefolytatott újabb egyeztetés során a négy parlamenti párt e korábban elfogadott alapelveket lényegében megerősítette. A négypárti egyeztetés folyamán két kérdésben merült fel gondolata a korábbi koncepciótól történő eltérésnek. Az egyik, hogy a kötött lista megoldása helyett preferenciális lista intézményesítésére kerüljön sor, illetve hogy mégis építsünk be bejutási küszöböt a választási rendszerbe, 5 százalékos mértékben.
Ezzel a két kérdéssel - bár nyugvópontra jutott az egyeztetés során mind a két probléma - foglalkozom most röviden azért, mert ez az egyeztetések során vita tárgyát képezte, és feltételezhetően ez most is elő fog jönni majd a vitában, illetve részben már érintették is korábbi felszólalók.
Ami a lista jellegét illeti, a helyzet az, hogy mind a kötött, mind a preferenciás lista mellett, illetve ellen hozhatók fel érvek. Kétségtelen, hogy a szabad lista különböző formái, így a preferenciális lista jelentős előnye, hogy a választópolgár alakítólag hathat a lista összetételére és a párt elképzeléseivel szemben átrendezheti az egyes képviselőjelöltek mandátumszerzési esélyeit, vagyis egy adott lista támogatásán túlmenően a listán szereplő jelöltek mandátumszerzését a párt akaratától eltérően befolyásolhatja.
Ez a rendszer a választásokon való nagyobb részvétel irányában is motiválólag hathat. Ezzel szemben hátránya éppen az előnyéből fakad, ugyanis azoknak a választópolgároknak az akarata, akik a listát változatlan összetételben támogatják, háttérbe szorulhat, és ez a helyzet kisebbségi akaratérvényesítés eredményeként is előállhat. Így a szavazás akár egy olyan összetételű lista mandátumhoz juttatását is eredményezheti, mely egyébként az adott listára szavazók többségének nem felel meg, ugyanakkor ennek a többségnek ezen már a továbbiakban nincs módja változtatni.
Az elmondottakon túlmenően a preferenciás lista szabálya az előbbiekből következően nem teszi lehetővé a pártok közös listaállításában megnyilvánuló összefogását, mivel az erre vonatkozó megállapodások érvényesülése bizonytalanná válik.
Az előadottakra tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a kötött listás rendszert támogatja. Az egyeztetés során a preferenciás listára vonatkozó elgondolásával az SZDSZ egyedül maradt, és ő maga sem jelezte, hogy a kötött listás megoldás akadálya lenne számára a törvény elfogadásának. A kormány előterjesztése a kötött listás megoldást tartalmazza, mely - mint mondottam - a Fidesz támogatását is élvezi.
A bejutási küszöböt illetően a három évvel ezelőtti elképzelésekhez képest a helyzet annyiban változott, hogy Magyarországot az eredetileg neki szánt 20 képviselői hely helyett 24 mandátum fogja megilletni az Európai Parlamentben.
(14.40)
A küszöb, mely az uniós előírások szerint 5 százalékosnál magasabb nem lehet, húsz képviselőnél matematikai okból jelentőségét vesztené, ugyanakkor huszonnégy képviselőnél már jelentőséggel bírhat. Úgy gondoljuk, ha a kormányozhatóság kérdése ez idő szerint az Európai Parlament viszonylatában nem is értelmezhető, mégsem mellékes szempont az, hogy Magyarország reprezentációja ne mutasson túlzott polarizációt. Ennek megítélése kapcsán arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a mandátumok kiosztása, bármely számítási módot választjuk, kisebb szavazatszám mellett is képviselői helyet eredményezhet, mint az egy képviselői helyre matematikailag eső, maradék nélküli szavazatszám; ez pedig, mint a modellezések kapcsán láthatjuk, akár 4 százalék alá is eshet.
Az elmondottakból következően a Fidesz szükségesnek tartja a bejutási küszöb alkalmazását, mégpedig 5 százalékos mértékben, azonosan az országgyűlési választások parlamenti küszöbével. Ebben a kérdésben a pártok álláspontja az egyeztetések során bizonytalan és ingadozó volt, de egyik párt sem zárkózott el a küszöb alkalmazása elől. A kormány előterjesztése javaslatba veszi az 5 százalékos küszöbre vonatkozó előírást, amellyel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a kifejtettek okán egyetért.
Az európai parlamenti választások alapkérdéseit tekintve tehát a Fidesz támogatja a kormány előterjesztésének minden lényeges elemét, nevezetesen, hogy a választásokon pártok indíthassanak listákat; ezek zárt, kötött listák legyenek; hogy az egész ország egy választókerületet képezzen; hogy a törvény húszezer ajánláshoz kösse a lista állítását; hogy a választások érvényessége részvételi küszöbhöz ne legyen kötve, illetve hogy az egyes listák mandátumszerzéséhez a törvény írja elő az érvényesen leadott szavazatok több mint 5 százalékának megszerzését. Egyetértünk azzal is, hogy a mandátumok kiosztására a d’Hondt-módszer szerinti arányossági elv alapján kerüljön sor.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen olyan kérdéskör van, amelyben nem sikerült egyetértésre jutnunk, és amely jelentőségénél fogva komoly nehézséget jelenthet a törvény megalkotásában, ez pedig a külképviseleteken történő szavazás kérdésköre. A problémát a legutóbbi alkotmánymódosítás tette aktuális kérdéssé - mint erre már több felszólaló is utalt. A külképviseleteken történő szavazás lebonyolításával kapcsolatosan a törvényjavaslat két tekintetben is problematikus: egyrészt a szavazás konkrét módját, másrészt a szavazást lebonyolító szervet illetően. A törvényjavaslat a külképviseleteken az országban általánosan alkalmazott urnába, szavazólap kiállításával történő szavazás helyett a szavazógéppel történő szavazás módját kívánja intézményesíteni. Gondolom, hogy a szavazógépen számítógépet kell érteni - ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a szavazógép szónak rossz áthallása van.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek ezzel a szavazási módszerrel szemben komoly fenntartásai vannak. Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani: nyilvánvaló, hogy a számítógépes technika életünket előbb-utóbb teljesen átható, behálózó technika lesz, amellyel majd együtt kell élnünk. A számítógép a jövő eszköze, ebbe az irányba haladni a jövő útja, azonban ma még nem értek meg annak feltételei, hogy Magyarországon egy olyan súlyú ügy intézésében, mint amilyenek a választások, intézményes és hivatalos eszközzé váljon.
A magyar társadalom nagy többsége számítógépes ismeretekkel és gyakorlattal nem rendelkezik. Jogunk ugyan ismeri az elektronikus aláírást és az ilyen módon történő szerződéskötés lehetőségét, de még ez a technika sem vált a magánjogi kapcsolatok kötelező, illetve kizárólagos formájává. A választások a legfontosabb közjogi kérdést hivatottak rendezni: a törvényes hatalomgyakorlás alapját, jogi és politikai legitimációját, a választások ezért a közvetett demokrácia lételemét alkotják. Olyan ügyről, olyan területről van szó, ahol nincs helye a kísérletezésnek, nincs helye olyan megoldásnak, amely az akaratnyilvánítás gyakorlása és számbavétele szempontjából nem a lehető legtökéletesebb mértékben megbízható. Az a körülmény, hogy a választópolgárok nagy többsége nem ért ehhez a technikához, a szavazók széles körét eleve kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és ez a helyzet hibalehetőségek, de visszaélési lehetőségek sorát is tartalmazza, ráadásul - függetlenül a választópolgárok e módszerre való felkészültségének állapotától - ismeretes a számítógépes technika számos esendősége, vírusoktól történő fenyegetettsége, a rendszerbe való behatolás, a manipuláció lehetősége.
Mindezeket a körülményeket abból a szempontból is mérlegelnünk kell, hogy alapvető politikai követelmény olyan szavazási módszer alkalmazása, amelyet a választópolgárok egyértelmű bizalma övez, mindez pedig a fentiek okából a számítógépes szavazásról aligha mondható el. A kérdéssel kapcsolatosan külön kell kifogásolnunk, hogy a törvényjavaslat még csak kísérletet sem tesz arra, hogy a számítógépes szavazás megbízhatóságának garanciáit a törvénybe foglalja. Miközben a hagyományos szavazás módját illetően számos olyan garanciális szabály található az 1997. évi C. törvényben, mint például az urnák állapotának előzetes vizsgálata, az urnák lezárására vonatkozó rendelkezés, az urnák azonosságát igazoló ellenőrző lap kiállítása és elhelyezése az urnában, az urnák felbontásának, a szavazólapok összeszámlálásának és kötegelésének szabályai, és még sorolhatnám, addig a szavazógépes szavazással összefüggésben semmiféle, a szavazás tisztaságát, a számítógép azonosságát, a behatolástól, a manipulációtól védettséget biztosító szabályt sem lehet megtalálni a törvényjavaslatban. Ellenben a törvényjavaslat 28. §-a a belügyminisztert hatalmazná fel arra, hogy a külügyminiszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben miniszteri rendeletben rendezze ezeket a kérdéseket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rá kell mutatnunk: megdöbbentő érzéketlensége ez a javaslatnak a jogállami követelmények iránt. Magyarországon 80 év óta nem szabályoztak ilyen lényeges választójogi kérdéseket kormányszinten. Ezt a megoldást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elfogadhatatlannak tartja.
A külképviseleteken történő szavazás módjához kapcsolódó, legalább ilyen fontos kérdés a szavazást lebonyolító szerv kérdése. Magyarországon a rendszerváltozást követően a választások lebonyolítását a törvény a kormányzattól és a közigazgatástól független szervek rendszerére, a választási bizottságokra bízta. Miként azt a választási eljárásról szóló törvény 21. §-a megfogalmazza - idézem: „A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag törvénynek alárendelt szervei, amelyek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.” Eddig tart az idézett jogszabályszöveg.
A választási bizottságok az önkormányzatok, illetve az Országgyűlés által választott és a részt vevő pártok és jelöltek által delegált tagokból állnak. A Választási Bizottság munkáját a választási szervek másik típusa, a választási irodák segítik, amelyek szakmai, technikai segédtevékenységet végeznek. Ebből adódóan a választási irodák a választási bizottságok szakmai segédszervei, önálló közjogi jogosítványokkal nem rendelkeznek, feladatuk a választási bizottságok szakmai kiszolgálása, tagjai köztisztviselők és közalkalmazottak.
A törvényjavaslat a külképviseleteken választási bizottságokat nem állítana fel, hanem a választások lebonyolítását külképviseleteken létesítendő választási irodákra bízná. Ezek vezetőit és tagjait a törvényjavaslat 22. §-a szerint a Külügyminisztérium javaslatára az Országos Választási Iroda vezetője bízná meg. Miután a törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a választási iroda tagjává a külképviseleteken diplomáciai képviselet személyzetének, illetve a konzuli képviseletnek tagja is kinevezhető legyen, nem kétséges, hogy a kormány elképzelése szerint a külképviseleteken való szavazás lebonyolításában a diplomáciai és konzuli szolgálatban lévők játszanának meghatározó szerepet.
(14.50)
Más szóval, a választások lebonyolítása az erre hivatott választási bizottságok mellőzésével, a külképviseleteken a külügyminisztertől egzisztenciálisan függő kormányzati alárendeltségű személyekre lenne bízva.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azoknak a jogállami követelményeknek, amelyeket a magyar választási eljárási törvény a választás lebonyolításához zsinórmértékül megszabott, nem felel meg. Ha megnézzük a törvényjavaslat 24. §-ának rendelkezéseit, kétségünk sem lehet a probléma jelentőségét illetően. Az említett rendelkezés a külképviseleteken felállítandó választási irodának a szavazatszámláló bizottság hatáskörét biztosítaná, bizonyos eltérésekkel. Ennek értelmében feladata lenne a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításának biztosítása, törvénysértés esetében a szavazás eredménye megsemmisítésének az indítványozása. Nem szerepel ugyan hatáskör a felsorolásában, de a szavazatszámláló bizottságnál olyan hatáskört is találunk, hogy a bizottság dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben. Joggal tehető fel a kérdés: ez most a külképviseleteken történő szavazás esetén kinek a hatáskörébe tartozik?
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az egyeztetések során kifogásoltuk a választási bizottság felállításának hiányát, azt a választ kaptuk, hogy az túl költséges lenne. Ez a válasz véleményünk szerint nem válasz. Mindenekelőtt arra kell hivatkoznunk, hogy a választások tisztaságának, korrektségének a biztosítása, vagyis a demokrácia tisztességes működtetése nem lehet anyagi kérdés. Mondhatnám azt is, hogy ha a miniszterek fizetését nem emelnék a duplájára, ha nem vennének 5 milliárdért új gépkocsiparkot, máris meglenne az a többletköltség, amivel a választási bizottságok felállítását és működtetését biztosítani lehetne. Ez egyébként a tárca korábbi nyilatkozata szerint legfeljebb 2-300 millió forint többletköltséget jelent. A számítógépes rendszer felállítása viszont 2-3 milliárd forintot. Ha mindenképpen a választásokon akarunk takarékoskodni, akkor még inkább indokolt eltekinteni annak a számítógépes programnak a megvalósításától, amellyel a jogállami követelményeknek megfelelő hivatalos szavazatleadást és -számlálást a jelen törvényjavaslat szabályai szerint jelen helyzetünkben most megszervezni és megvalósítani nem lehet.
Az alkotmányügyi bizottságban, de itt most a plenáris ülésen is megfogalmazódott Avarkeszi képviselő úr által az a kifogás - meglehetősen demagóg módon - ellenvetésünkkel szemben, hogy pártdelegáltakat akarunk állami pénzen külföldre utaztatni, amikor a választási bizottságokhoz ragaszkodunk. Mondhatnánk azt erre, hogy a pártdelegáltak ugyanúgy részei a választási bizottságoknak, mint a választott tagok. Azonban úgy gondoljuk, ha a tagok megválasztása útján biztosítható a pártatlan és független választási bizottságok felállítása, akkor, meghagyva a pártok delegálási jogát, el lehetne fogadni egy olyan szabályozást, hogy a pártok által delegáltak bizottsági részvételére ne állami költségen kerüljön sor.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagy része elfogadható számunkra. A külképviseleteken történő szavazással kapcsolatosan kifejtett problémák azonban megoldatlanok. Ezért, miután a törvényjavaslat egyéb részei ezekkel a kérdésekkel szervesen összekapcsolódnak, a törvényjavaslatot ezekkel a jogállami és demokratikus követelményeknek meg nem felelő megoldásokkal támogatni és elfogadni nem tudjuk. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elő fogja terjeszteni azokat a módosító javaslatokat, amelyek elfogadásával orvosolni lehet a törvényjavaslat hibáit. Reméljük, hogy mihamarabb meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a törvényjavaslat elfogadásához szükséges támogatást biztosítani tudják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
