GÖNDÖR ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én olvasva ezt az eseti bizottság felállításáról szóló javaslatot, őszintén mondom, hogy drukkolok ennek a bizottságnak, és szeretném elmondani a kételyeimet, és szeretném megfogalmazni az elvárásaimat is.
Legelőször hadd mondjam el, hogy igen, kicsit félek attól, hogy a cím és a megfogalmazott dolgok kicsit túlpolitizáltak, és véleményem szerint ez a bizottság akkor lehet sikeres, ha megpróbálják a politikát távol tartani, és tényleg elemeznek egy olyan dolgot, ami itt van közöttünk, a mindennapjainkban, és a jövőről szól, a gyerekeinkről.
És szeretném erősíteni Rózsa Endre képviselőtársamat, mert valójában azt látom, hogy megváltoztak a feltételek, és én magam a gazdasági oldalra megyek vissza, és nem megbántva a pedagógusokat, mert én magam is álltam katedrán, de valamikor régen, amikor én gyerek voltam, akkor az iskola tulajdonképpen a fűtés, a világítás, a kréta volt.
(19.40)
Tehát a költségek lényegesen kisebbek voltak, mint ma, amikor minimális elvárás az, hogy az iskolában - mondjuk - informatikai oktatás is legyen. Ha így közelítem meg, akkor gazdaságilag jól körülírható, mi az a minimum, ami kell ahhoz, hogy egy oktatási-nevelési intézmény a lehető maximumot adja a jövő generációnak, jól felkészítse őket a jövőre. Azt hiszem, nagy bátorságra vall az - és ez az elvárásom -, ha valaki arra vállalkozik, hogy megpróbálja körülírni azt a keretkörülményt, mi az a határ, ahol kell iskolát fenntartani és üzemeltetni, és mi az a határ, amin túl már azt javasoljuk, hogy települések ezt közösen oldják meg. Azt hiszem, a részletes vitában vagy a vizsgálat során ki fog derülni, hogy milyen problémák vannak, mi van akkor, amikor egy társulásból kilép valaki, mert már azt mondja, hogy nem bírom a terheket s ezzel még nagyobb terhet ró a bent maradókra; de mi lehet a következménye annak, amikor városokban bezárnak iskolákat és - mondjuk - öt éven belül a környező kistelepülések jelennek meg azzal, hogy most már ide hoznánk a gyerekeket, de már nincs iskolaépület, ezért újat kell építeni. Azt gondolom, a bizottság fel meri és tudja vállalni, hogy elmondja, hány fő gyereklétszám mellett kell feltétlenül megtartani az iskolát, és ehhez hozzá kell rendelni forrásokat.
Magam is tapasztaltam olyat - ezért örülök Rózsa képviselő úr indítványának -, hogy megépítették az új iskolát, és a legnagyobb osztálylétszám hét fő volt. Annak idején kértem a körzetemben egy felmérést, hogy mennyiben felelnek meg a pedagógusok az adott szaktárgyi követelményeknek. Kapaszkodjanak meg képviselőtársaim: 54 százalék volt! Engem azóta is nyomaszt a dolog, és azon gondolkodom, milyen az életesélyük azoknak a gyerekeknek, akiket mindössze 54 százalékban tanítanak megfelelő szaktanárok az általános iskola felső tagozatában. Ezen mindenképpen el kell gondolkodni.
A másik: mi, politikusok csak azt látjuk, hogy egy önkormányzat döntött. Ahogy Lezsák képviselő úr az expozéjában elmondta, nagyon jól lehet demonstrálni jobboldalról, baloldalról, ellenzékben vagy többségben a mellett, hogy bezárás van vagy nincs, de valójában az az önkormányzati testület, amely meghozza a döntését, már az adott település, az adott közösség adóforintjairól dönt. Nincs azonban egy iránytű a kezében, hogy mi az, amit még jó, ha megcsinál, mert ott még számíthat a központi költségvetés támogatására, és mi az a pont, amin túl meg azt mondjuk, itt már ne vállalkozz erre a feladatra, mert nem vagy rá képes. S ha figyelembe vesszük, hogy milyen mértékben csökkent a gyereklétszám, akkor ahhoz az intézményrendszert mindenképpen hozzá kell igazítani, de jó lenne úgy hozzáigazítani a mai helyzethez, hogy ennek tényleg csak nyertesei legyenek: nyertese legyen a jövő generáció és mi, szülők vagy nagyszülők.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Tehát támogatjuk az indítványt. A befejező mondatom az lesz, amit Avarkeszi képviselő úr is mondott: én ebben ugyanazt látom, mint hogy jártunk a nemzeti lovasprogrammal, hogy amikor az ember szakmailag egy jó ötletet gründol, akkor kevésbé figyel a formaságokra. Ezeket módosító indítványokkal helyre lehet hozni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem