LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A szükséges számú támogatással indítványt nyújtottam be: az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló eseti bizottság felállítását kezdeményeztük. A beadványban a bizottság felállításának célját részleteztem, illetve a szükséges tudnivalókat fogalmaztam meg és indokoltam. Ezt most azért nem részletezem, mert ez eljutott a képviselőtársakhoz; ebben a rövid időben inkább szeretném elmondani azt a kutatási koncepciót, amelynek az óvoda- és iskolabezárások okainak, továbbá a kiváltó okokat semlegesítő intézkedéseknek a vizsgálatát kell majd szolgálnia.
Hasznosítottam ebben a négyesztendős oktatási bizottsági tapasztalataimat, valamint tanulmányoztam a parlament bizottságainak működését és lehetőségeit. Ebben a konkrét esetben látok lehetőséget arra, hogy egy olyan bizottságközi bizottság jöjjön létre, amely egyrészt vizsgálja az 1993-2003 közötti változásokat idő- és területi elemzésben. Itt röviden elmondanám azt, hogy 1994 és 2000 között összesen 118 iskolát, ebből ezer fő alatti településen 82 iskolát szüntettek meg. 2003 őszétől minden bizonnyal további jelentős számú iskola- és óvodabezárással is számolhatunk. Feltételezem egyébként, hogy az adatok nem pontosak, vélhető, hogy a vizsgált időszakban körülbelül 200 iskolát zárhattak be.
Itt mindenképpen kell majd elemezni, értékelni az adatokat, iskolatérképet, kisiskolatérképet kell készíteni, meg kell vizsgálni az óvodák és iskolák elhelyezkedésében bekövetkezett változásokat, településtípusonként, regionális keresztmetszetben, és települési és kistérségi összefüggésben. Röviden ez azt jelenti, hogy az oktatási intézmények iskola- és óvodabezárását elemezzük településtípusként, a település mérete és jogállása szerint, valamint a centrumoktól mért távolság alapján.
(19.20)
Aztán oktatási intézmények, iskola és óvoda bezárását értékeljük majd regionális keresztmetszetben, azaz térképeket készítünk országos, megyei, választókerületi és települési szintű bontásban. Majd az oktatási intézmények látogatottságát és kihasználtságát vizsgáljuk, a kereslet-kínálat elemzése osztálylétszám, oktatói létszám, gyerekszám, települési és kistérségi összefüggésben. Végezetül az oktatási társulások feltérképezése lesz egy feladat, a térségi feladatot ellátó iskolák elhelyezkedése és megközelíthetősége.
Második ütemben költséghatékonysági vizsgálatokat kell majd elvégezni. Itt az óvodák és iskolák fenntartási költségeinek és ezen belül az állami támogatás költségeinek az alakulását, az állami normatív támogatás arányának alakulását a települési típusok szerint, település mérete és jogállása szerint, valamint a centrumoktól mért távolság alapján az összes oktatási költségen belül. Végezetül az önkormányzatok költségvetésén belül az oktatási kiadások alakulásának, valamint az oktatási költségek szerkezetének elemzésére kell hogy sor kerüljön, például bérköltség aránya.
Harmadik ütemben pedig az oktatási intézmények bezárásának hatása a településfejlesztésre, a település jövőjére. Az intézmények felszámolása, takarékoskodás; nyitott-e új forrásokat a település számára, azaz növekedett-e a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás esélye? Itt is forrástérképek alapján kell majd az elemzést elvégezni. Megalapozott volt-e az oktatási intézmények bezárása? - ez újabb kérdés lesz. Egyrészt a kereslet-kínálat elemzésével közelíthetünk majd a problémagócok felé, másrészt in situ vizsgálattal feltárjuk a bezárások konkrét okait és körülményeit, itt sajtóelemzésre, interjúzásra is sor kell hogy kerüljön.
Problématérképeken kiválasztjuk a vizsgálandó településeket, és helyi vizsgálatokat folytatunk a mintába felvett településeken. Az esetlegesen értékesített oktatási intézmények sorsának nyomon követése, azaz az ingatlanok sorsa és az új tulajdonosok érdekeltségi körének felgöngyölítése lesz nagyon tanulságos elemzés. Aztán a bezárt intézmények hiányának a hatása a helyi társadalmakra; milyen társadalmi rétegeket érintettek az iskola- és óvodabezárások; az intézményleépítések mennyiben növelték meg a helyben élők kiadásait? Mennyiben nehezítette meg az intézmények elérhetőségét? A vizsgált településeken élők jobb vagy rosszabb oktatási szolgáltatásban részesültek azóta? Esettanulmányokra lesz majd szükség. A társadalmi újratermelést és megújulást mennyiben szolgálták az intézményi átszervezések és összevonások? Az esélyegyenlőséget növelte vagy csökkentette az intézménybezárás? Itt helyi vizsgálatokra kell hogy sor kerüljön. Az intézmények bezárását megelőzte-e társadalmi vita? Kikérték-e a döntéshozók az érintettek véleményét? Felhasználták-e a szülők és pedagógusok javaslatát az érintett helyi önkormányzatok?
A negyedik ütemben pedig - amiért az egész készül - javaslatokat kell megfogalmaznunk az állami költségvetési támogatás jelenlegi gyakorlatával kapcsolatban, az oktatásirányítási reformokkal kapcsolatban, amelyben mérlegelendő az állami és társadalmi kontroll szerepének az erősítése, és nyilván a helyi települési önkormányzatok integrációjának az elemzése is meg kell hogy történjen.
Tisztelt Ház! Azért gondoltam arra, hogy ezt a vázlatos kutatási koncepciót rögzítem nagyon röviden, mert tudom, hogy van vita, hogy eseti bizottság vagy vizsgálóbizottság, de talán ebből is érezhető, hogy elsősorban itt egy problémának a föltérképezéséről van szó, ezt követően pedig szeretnénk levonni azokat a következtetéseket, amelyek minden bizonnyal segítik - átívelve kormányzati ciklusokon is - azt a munkát, amely közös kötelességünk és felelősségünk, hogy - Klebelsberggel zárom mondandómat - az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerek gyalog is el tud menni az iskolába, de természetesen meg kell teremteni az iskolamegtartás lehetőségeit, feltételeit.
Még talán annyit, hogy én több esztendőn át tanítottam egy tanyasi iskolában, ismerem a kisiskola világát, a Tisza mentén, Kecskemét környékén, Félegyháza környékén a kistelepülések lehetőségeit, helyzetét. Tudom azt, hogy a patkó mindkét oldalán egyéni választókerületben megválasztott képviselők naponta néznek szembe a szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel, és közös a szándék: megtartani az iskolát. De úgy kell megtartani, hogy az valóban iskola legyen, nevelő intézmény legyen, amelyik ebben a nagyon kemény világban ad lehetőséget a gyermeknek felzárkózásra, nevelésre, tudásra, tanulásra, kiteljesedésre, a településnek pedig a népességmegtartó képességét növelheti.
E gondolatokkal ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe e bizottságot, és nagyon kérem, vegyék figyelembe a házelnök asszonynak írt indoklásomat, amelyben kértem, hogy ha már megvan a szándék a Házban, hogy ez a bizottság föláll, akkor ezt minél hamarabb föl kell állítani ahhoz, hogy a munkát el tudjuk kezdeni, hiszen valóban, ahogy jeleztem, érzékeltettem, nagyon sok terület háttérmunkájára lesz ahhoz szükség, hogy valóban a jövő esztendő áprilisának végén a Ház asztalára egy értékelhető és ugyanakkor hasznosítható tanulmányt tegyünk le, egy megvalósíthatósági tanulmányt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
