KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, azt természetesen egyikünk sem vitatja, hogy elsősorban nem azért nem választanak ma az állampolgárok és a cégek másik szolgáltatót, mert a számukat nem tudnák megtartani, hiszen természetes tényként könyvelték el az elmúlt időszakban, hogy amikor elköltöztek vagy amikor változtatták a céget, vagy amikor változott a szolgáltatás rendszere Magyarországon, akkor mindig újabb és újabb számokkal kellett dolgozniuk. Az igazi akadálya az, hogy nem kapnak kedvezőbb ajánlatot a szolgáltatóktól, olcsóbb ajánlatot, ezért nem váltanak. Ez pedig egyértelműen annak a következménye, hogy 1998-99-ben, amikor Európa-szerte a liberalizáció megtörtént, amikor igazából letörték a versenyen keresztül a telefontarifákat, az akkori magyar kormány nem hozta meg a liberalizációs törvényt, három évet késett, és ezt a késedelmet bizony nehéz pótolni.
Ami a számhordozhatóságot illeti: valóban, a 2002. január 1-jén hatályba lépő törvény tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy 2003-tól majd a számhordozhatóságot meg kellene valósítani, de ezt az akkori parlamenttel úgy fogadtatták el, hogy sem a parlament tagjai, sem pedig maga a kormány nem volt tisztában azzal, hogy mi mindent kell elvégezni ahhoz, hogy a számhordozhatóság életbe léphessen. Hiszen az ilyen rendszerhez elengedhetetlenül szükséges lenne a központi referencia-adatbázis kialakítása, ehhez nagyon jelentős anyagi hozzájárulás kell, hiszen egy független szervezetnek kell a számokat biztosítani, hogy a hordozott előfizetői számok nyilvántartása, az elérésükhöz szükséges rendszer kialakuljon.
Ezek után nem meglepő, hogy a műszaki megvalósítás módjára vonatkozóan sem volt semmiféle előkészítés és egyeztetés sem a cégek között, ugyanis az érintett szolgáltatók egy része úgy gondolja, hogy igen magas beruházási költséggel kell ezt megvalósítani, és ezt természetesen a fogyasztókra kell hárítani, míg mások azt gondolják, hogy egy gyorsan bevezetett rendszer is segítene akkor is, ha az Magyarországon az összes fogyasztó 2 százalékát, elsősorban csak az üzleti szférát tudná megcélozni.
Ezért tehát, amikor átvettük a kormányzást, azt láttuk, hogy semmilyen előkészítés nincsen, a műszaki megoldás legalább hat-nyolc hónap, azt kellene megelőzni a rendeletnek. Tehát ilyen módon teljesen irreális lett az a dátum, amit ön számon kér akár a szolgáltatóktól, akár a jogalkotóktól. Az új hírközlési törvényben, amely ősszel a parlament előtt lesz, olyan versenyhelyzetet kívánunk megteremteni, amelyben valóban lesz értelme a számhordozhatóság költséges kialakításának is. Ez körülbelül 3-4 milliárd forintba kerül majd a fogyasztóknak, viszont lesz értelme, ha az új elektronikus hírközlési törvény valóban az alternatív szolgáltatók számára ad piaci lehetőséget, garantálja a piacon való megjelenésüket, mégpedig azért tudja garantálni, mert jogszabályilag teremti meg a versenyhez elengedhetetlen feltételeket, így többek között azt, hogy ne lehessen árprés rendszerével élni, azaz ne tudja a nagy szolgáltató kiszorítani a piacról a kicsiket különböző akciókkal. Ezért a napokban kerül a kormány elé az a tervezet, amely biztosítja, hogy - a hírközlési törvénnyel egyidejűleg életbe lépve - a számhordozhatóság még az uniós csatlakozásunk előtt meglegyen Magyarországon.
Köszönöm. Kérem a válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
