DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Keller László, úgynevezett közpénzügyi államtitkár, az elmúlt évben interpellálta a legfőbb ügyészt. Interpellációjának a címe a következő volt: “Milyen következtetést vont le ön a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött törvénytelen szerződésekkel összefüggésben megtett intézkedéseiről?” A legfőbb ügyész válaszát sem Keller László, sem a szocialista-szabad demokrata többségű Országgyűlés nem fogadta el. Az alkotmányügyi bizottság az ellenzéki képviselők szavazata nélkül szégyenletes jelentést készített az ügyről. A nyilvánvalóan alaptalan, a törvények előírásával ellentétes megállapításokat tartalmazó és a legfőbb ügyészt alkotmánysértő magatartásra buzdító jelentést az Országgyűlés kizárólag a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el. A jelentés azt vetette a legfőbb ügyész szemére, hogy egyrészt indokolatlanul késlekedett a szerződések vizsgálatával, a vizsgálat egyébként érdemben öt, összességében nyolc hónapig tartott, másrészt nem indított semmisségi pert a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. ellen.
A jelentés vitája során a legfőbb ügyész többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó szerződéseket az ön vezetése alatt álló Miniszterelnöki Hivatal mint szerződő fél, különböző jogcímeken megtámadhatta volna, olyan jogcímeken, amelyekre hivatkozva az ügyészség nem jogosult pert indítani. Az elmúlt több mint egy év alatt azonban önök ilyen pert nem indítottak. Ehhez képest a Népszava 2003. május 30-ai számában azt olvashattuk, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár szerint egy ilyen per - idézem - „meglehetősen bonyolult ügy, költséges és ráadásul bizonytalan kimenetelű”.
(13.10)
A szóban forgó szerződések közbeszerzési eljárásban születtek, a szerződések törvényességéhez nem fér kétség, egy polgári per során ez kiderülne. Nem világos azonban, hogy mi az álláspontja a Miniszterelnöki Hivatalnak az ügyben, ezért a következőket kérdezem öntől, miniszter úr.
Ha a szóban forgó kérdés olyan egyszerű, hogy a legfőbb ügyésznek öt hónapnál rövidebb idő alatt kellett volna döntést hoznia az ügyben, akkor az összes adat birtokában levő Miniszterelnöki Hivatal miért látja olyan bonyolultnak a kérdést, hogy több mint egy év alatt sem tudta eldönteni, mit tegyen?
Másodszor: ha önök május 26-án elfogadnak egy olyan jelentést, amelyben egy polgári pert célravezetőnek tartanának, akkor négy nap múlva, május 30-án miért találják azt mégis bizonytalannak?
Harmadszor: miért nem indította meg a Miniszterelnöki Hivatal a pert az elmúlt 13 hónap alatt? Meg meri-e indítani egyáltalán a Miniszterelnöki Hivatal a szerződésekkel kapcsolatos polgári pert, avagy elismeri, hogy a legfőbb ügyésznek igaza van az ügyben?
Végezetül: ha önök szerint egy ilyen pernek nincs létjogosultsága - márpedig a perindítás mind ez ideig elmaradt -, akkor milyen alapon kérték számon ennek ellenkezőjét a legfőbb ügyészen?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
