GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! A vasút reformjának alapvető indoka valóban a vasúti közlekedés megtartása és továbbfejlesztése, a képviselő úr által is felsorolt környezetvédelmi, munkaerő-megtartási, szociális szempontok figyelembevételével.
A MÁV reformjának megtervezésénél több célt tűztek ki. Az egyik, hogy a szélesedő piacon is versenyképes maradjon a MÁV, hatékonyabban működjön, magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson, átlátható gazdálkodást folytasson, és hosszabb távon kevesebb költségvetési támogatást igényeljen. A reform másik fő célja, hogy a MÁV szervezetileg és finanszírozás szempontjából is megfeleljen az európai közösségi jogszabályoknak. Mindezek eléréséhez nagyarányú átalakítást kellett beindítani egy évvel ezelőtt.
Ma már jól látszanak a reform végrehajtásának eddigi eredményei. A reform eredetileg tervezett menetrendjének megfelelően megtörtént az üzleti területek, azaz a pályavasút és a kereskedő vasút számviteli szétválasztása, a kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően. Az egyes üzleti területek önálló mérleget készítenek, így áttekinthetőbbé és mérhetőbbé vált a gazdálkodás. Az infrastruktúra, valamint a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás állami támogatására adott pénzek nem keverednek az üzleti alapon végzett tevékenységekkel.
A reform keretében sor került, illetve sor kerül néhány olyan szervezet felállítására is, amelyet az uniós versenyszabályok megkövetelnek. Megtörtént a vasútvállalatok pályára lépését engedélyező szerv kialakítása, előkészítés alatt van egy új, semleges költségvetési szerv felállítása a pályakapacitások elosztására és a pályahasználati díjak megállapítására. Meg kell oldanunk az ugyancsak semleges versenyfelügyeleti szerv felállítását. A munka a csatlakozási tárgyalásokon meghatározott ütemben halad. Ezen túlmenően a MÁV saját hatáskörben is megkezdte szervezetének hatékonyabbá tételét. Jelenleg mintegy 100 pontos intézkedési terv végrehajtásán dolgoznak, az abban foglalt határidőknek megfelelően. Fő törekvésük a hierarchia egyszerűsítése, kevesebb irányítási szint kialakítása, a piaci tevékenység erősítése. A hatékonyság javítása érdekében nem zárhatjuk ki, hogy sor kerül létszámcsökkentésre is. Ennek során azonban a részvénytársaság a humánpolitikai szempontok messzemenő figyelembevételével jár el.
A reform további célja az állam és a MÁV kapcsolatának piacorientált kialakítása. Az Európában mindenütt veszteséges személyszállítás állami támogatását új, eurokonform alapokra kell helyezni. A vasúttársaságok támogatása a jövőben nem lehetséges, ezért a személyszállítást az állam és a MÁV között megkötendő közszolgáltatási szerződés alapján lehet csak finanszírozni. Felül kell vizsgálni az igen kis forgalmú, veszteséges mellékvonalak üzemeltetését is. Amíg nem alakul ki az önálló gazdálkodású régiók rendszere, addig nem követhetjük az Európában több országban fellelhető sikeres regionalizálás útját. Addig elsősorban az önkormányzatokkal közös üzemeltetésben gondolkodhatunk, a helyi adottságoknak megfelelően. Azt azonban hangsúlyozni kívánom, hogy ezekben a kérdésekben semmiképpen sem születik döntés az érintettek bevonása nélkül.
A reform ma már visszafordíthatatlan folyamat, és feltétlenül tovább folytatandó. A MÁV a hatékonyabb szervezetének kialakításával, gazdálkodásának átszervezésével jó irányba indult, még akkor is, ha az átalakulás gyötrelmei egyes helyeken érzékelhetők. A fejlettebb vasutak átalakítása azt is megmutatta, hogy a reformnak ára van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a tényleges egyszeri költségek elkerülhetetlenek. A reformmal olyan hazai vasúttársaság működését kívánjuk megalapozni, amely fel tudja venni a versenyt a többi uniós ország vasútjaival, szolgáltatásai pedig kulturáltabbak, a jelenleginél magasabb színvonalúak lesznek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
