DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal a szőlőtermelésben és a borgazdálkodásban, más szakterületekhez hasonlóan, kettős szabályozás fog érvényesülni.
Az ágazatra vonatkozó joganyag egyik részét azok a normák jelentik, amelyeket az Unió közvetlenül szabályoz az 1493/1999. számú európai tanácsi rendeletben - ez egyébként az Európai Unió bortörvénye - és a hozzá kapcsolódó bizottsági végrehajtási rendeletekben. A közösségi rendeletek tartalmazzák a tagállamokra kötelező előírásokat. A szőlő-bor ágazat tekintetében ezek a közösségi normák az Európai Unió Bizottságának hatályos rendeletei. A csatlakozás időpontjával ezek a jogszabályok közvetlenül a magyar jogrendszer részévé válnak, betartásuk automatikusan kötelező.
A joganyag másik részét azok a normák jelentik, amelyeket a közösségi jogszabályok nem határoznak meg, illetve azok lehetőséget adnak meghatározott területek nemzeti hatáskörben történő szabályozására.
A fentiekből adódóan Magyarországnak a csatlakozás időpontjában olyan szabályozórendszerrel kell rendelkeznie, amely már tekintettel van eme kettősségre, így a nemzeti szabályok már nem tartalmazhatnak olyan normákat, amelyeket a közösségi jogszabályok is meghatároznak. Ez az előttünk fekvő jelenlegi bortörvénytervezet már az Európai Unió és a hazai szakmai igények és lehetőségek figyelembevételével készült.
A bortörvény módosítása mintegy 120 ezer hegyközségi tag szőlőtermelőt, 25 ezer hegyközségi tag szőlőfelvásárlót, mintegy 13 ezer egyszerűsített boradóraktár- és 500 boradóraktár-tulajdonost szabályoz. Így ez a törvény közvetve mintegy egymillió ember életére van hatással. A szabályozás az ország 93 ezer hektár szőlőtermő-területét, illetve a 22 borvidéket érinti.
A törvénytervezetet benyújtása előtt többször egyeztettük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségével is, mint olyan szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek képviselik az ország borvidékeit, illetve az ágazat szereplőit. A fenti szervezetek által benyújtott módosító javaslatok tartalmazták a borvidékekről beérkezett véleményeket, és ezeket a törvényalkotásnál messzemenően figyelembe vettük. Hazánkban egyébként jelenleg 300 hegyközség és a 22 borvidéken 22 hegyközségi tanács működik. Ezek összefogott szakmai testülete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
A törvény elsősorban a minőségi bortermelés feltételeinek megteremtését, valamint a szőlő-bor termelés európai uniós gyakorlatnak megfelelő szabályozását kívánja szolgálni. A védett eredetű borok szabályozása elsősorban a kis bortermelők érdekeit szolgálja. Így a termelők határozzák meg a törvényi előírásoknál szigorúbb termesztéstechnikai, fajta-, borászati technológiai feltételeket a magasabb minőségű borelőállítás érdekében. E szabályozással nyílik lehetőség arra, hogy a nemzetközi eredetvédelmi gyakorlatnak megfelelően termékeiket magasabb árszinten és nagyobb bizalom mellett értékesíthessék.
A bortermelő gazdaságok érdekeit szolgálja a borvidéki régió fogalmának pontosabb meghatározza. Ez biztosítja, hogy több borvidék a minőségi bortermelésben együttesen léphet fel, és nagyobb mennyiségű és főleg jobb minőségű bort hozhatnak forgalomba. Ezzel a kereskedelmi üzletláncok mennyiségi igényét is kielégítik, és állandó piacot találnak termékeikre.
Elnök Úr! A törvény értelmében a telepítési és kivágási engedélyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fogja kiadni. Korábban ezeket egyébként a hegyközségek adták ki. Ezzel az Európai Unió termőhelyi potenciál-nyilvántartásának állami ellenőrzését valósítjuk meg. Ez feltétele a mindenkori korszerűsítési, illetve esetleges kivágási támogatások odaítélésének. A termőhelyi potenciál országos nyilvántartását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központilag vezeti. E nyilvántartás alapján jelentjük az ország szőlőterületének változásait az Európai Unió, illetve a brüsszeli Bizottság felé.
Az ültetvénykataszter vezetését a hegyközségek végzik. Ez képezi alapját az országos szőlőterület-nyilvántartásnak. A hegyközségek által vezetett kataszteri adatokat támogatás igénybevétele esetén névre szólóan átadják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeinek. Így lesz adatbázisa a hivatalnak a támogatások odaítéléséhez, a termelő adatainak ellenőrzéséhez, a termőhely alkalmasságának megítéléséhez.
Az ültetvényterületek térképi nyilvántartását a Földmérési és Távérzékelési Intézet vezeti. Az intézet a VINGIS-módszerrel tartja nyilván a térképészeti adatokat. A térképeken az ültetvénykataszterben feltüntetett minden adat megjeleníthető. Ez lehetőséget teremt a hegybírónak és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az adatok rendszeres és áttekinthető ellenőrzésére mind a támogatások, mind az adatszolgáltatás vonatkozásában.
A törvény a hegybíró korábbi feladatait kiterjeszti. Így a hegyközségi rendszer nemcsak a hegyközségi tagok adminisztratív feladatait és adatszolgáltatásának nyilvántartását látja el, hanem a hegyközségen kívüli területek szőlő-, illetve bortermelőire vonatkozó közigazgatási feladatokat is.
A borászati üzemek engedélyezését az Országos Borminősítő Intézet végzi mint hatóság, és így feladata az üzemek nyilvántartása és higiéniai feltételeinek ellenőrzése. Ezzel a pincekataszter létrehozásának a feltételei megteremtődnek. A törvény a fentieken kívül az Országos Borminősítő Intézet feladatait tovább bővíti. Az intézet felelős minden borászati ellenőrzésért, minőségi tanúsítvány kiállításáért. A feladat ellátásához az Országos Borminősítő Intézet személyi állományának - elsősorban a vidéki felügyelői hálózatra gondolok - bővítésére van szükség.
(13.10)
Az ellenőrzések pontosabb szabályozása, a büntetés mértékének emelése a minőségi bortermelés feltételeit kívánja javítani. Ettől várható a belföldi, az uniós és az exportpiacokon is a magasabb minőségű ellenőrzött borok forgalmának növekedése, és egyben a minőségi reklamációk visszaszorítása. A bortörvénytervezet elfogadásával az ágazat jogharmonizációja végrehajtásra kerül, és egyben a hazai szabályozás iránymutató az Európai Uniónak az ágazatra vonatkozó rendtartásában.
Elnök Úr! Ez a törvény természetesen a magyar állapotokra épül, nyilván egy perspektivikus kitekintéssel, de mégsem szakadhatunk el a mai magyar valóságtól. Ennek lenyomataként a törvényjavaslatban egyébként számtalan kompromisszum is rejlik. Ezeknek a kompromisszumoknak a fellazítása vagy átértékelése tekintetében, úgy gondolom, az Országgyűlés nyugodtan vállalhat egy primer szerepet. A magunk részéről mindenképpen szeretnénk leszögezni, hogy Magyarország bortermő vidékei a világörökség olyan részét képezik, amelyről mindenféle öntömjénezés nélkül kimondhatjuk, hogy eme földgolyó szőlőtermelés szempontjából legalkalmasabb területei közé soroltathatók a magyar borvidékek. Ilyen értelemben ez egyben nemzeti kincs is, aminek a megőrzése és kifejlesztése vagy továbbfejlesztése nagyon komoly feladatokat ró az ágazatban dolgozókra, és ez persze nemcsak feladat, hanem egyben felelősség is.
A mai adatok, amelyek a hazai bortermelést, illetve a borexportot jellemzik, azonban messzemenően nem tükrözik azokat a tényleges fizikai, kulturális adottságokat, amelyekkel az ország rendelkezik. Én egészen bizonyos vagyok abban, hogy a bor, már amennyiben mi ezt méltó módon kezeljük, ebben az esetben az egész magyar élelmiszer-ágazat vagy a mezőgazdaság egyik hírvivője és húzóereje lehet. Ilyen értelemben különös figyelemmel fordulunk valamennyien abba az irányba, hogy most milyen előrelépéseket tudunk tenni.
Egy dolog biztos, elnök úr, Magyarországon egyébként a borból vagy a borhoz közeli módon nemcsak egymillió ember él, hanem valamennyien fogyasztjuk - úgy mondanám, a csecsemőket leszámítva -, közel tízmillió állampolgár, és ilyen értelemben azt kell mondjam, hogy ez valamennyiünk közös ügye. Nagyon szeretném, ha ezt a kérdést ki tudnánk emelni a pártpolitikai erőterekből, és tényleg egy nagyon komoly társadalmi és szakmai vitának tudnánk alávetni.
Elnök Úr! Ezekkel a szavakkal szeretném a kormány nevében ezt a törvényt az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, és nyilvánvalóan a vita lefolytatása, illetve az elfogadható és szükséges módosítások mentén pedig annak elfogadását kérem.
Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
