VADÁSZ ISTVÁN
VADÁSZ ISTVÁN
VADÁSZ ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság megvitatta, és 13 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
A vita során a törvényjavaslathoz elsőként az előterjesztő képviselője fűzött szóbeli kiegészítést. Eszerint a törvényjavaslat, elfogadását követően Magyarországnak mint az Európai Unió tagállamának a bortörvénye lesz. A csatlakozást követően ugyanis a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás tekintetében részben az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletei, részben pedig a nemzeti szabályozás fog érvényesülni. A harmonizáció során az uniós előírások betartásán túl olyan nemzeti szabályozás kialakítására kell törekedni, amely él a közösségi jog által biztosított lehetőségekkel, ugyanakkor az ágazat belső speciális érdekeit is szem előtt tartja.
A közösségi normák részletesen szabályozzák a szőlőtermesztéssel, a borgazdálkodással foglalkozó gazdaságok működését, valamint a szőlő- és borpiac területét. Így például a telepítési, újratelepítési jogokat, a szőlőnyilvántartás létrehozását, a borászati eljárásokra, valamint a borok Közösségen belüli szabad mozgására vonatkozó szabályokat. Ez a törvényjavaslat tehát a nemzeti jogalkotás körébe tartozó normákat tartalmazza - ahogy ez el is hangzott -, az ültetvénykataszterre vonatkozó szabályokat, az egyes borászati termékeket érintő szabályozást, valamint a szőlészeti, borászati szakigazgatásra vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás sajátossága, hogy számos kérdést, amelynek rendezése korábban törvényi szinten történt, ezt követően végrehajtási rendeletek tartalmaznak majd.
A törvényjavaslat bizottsági vitája két szakaszban zajlott. A bizottság november 26-ai ülésén úgy határozott, hogy mielőtt a javaslat általános vitára ajánlásáról döntést hozna, meg kívánja ismerni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, valamint a hegyközségi tanácsoknak a tervezettel kapcsolatos álláspontját is, így az általános vitát december 3-ai ülésére napolta el. Míg a törvényjavaslat bizottsági vitájának első szakaszában az előterjesztő képviselője mondta el a már ismertetett szóbeli kiegészítését, addig a második szakaszban a bizottság tagjai, az érintett érdekképviseletek jelen lévő képviselői ismertették véleményüket.
A vitában megfogalmazódott vélemény szerint a jó bortörvény egyik fontos feladata, hogy segítse a megtermelt borok piacra jutását és jövedelmező értékesítését. A törvényjavaslat megfelelő szabályozást ad az asztali és tájborok mellett a minőségi bortermelés számára is. Hiányzik azonban egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely elősegíti az egyedi jellegű, védett eredetű borok hatékony termelését és marketingjét, a piacon való megjelenítését. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy boraink versenyképesek legyenek mind az európai, mind a világpiacon.
A vita során kialakított álláspont szerint tehát a törvényjavaslat alkalmas az általános vitára. Némely rendelkezéséhez azonban módosító javaslat benyújtására van szükség. Pontosításra szorul például a törvényjavaslatban a borvidékek meghatározása, illetve egyes települések besorolása. A bizottság nyitott minden szakmailag megalapozott, jobbító szándékú módosító javaslat támogatása iránt. Kezdeményezzük tehát, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szervezésében a parlamenti pártok és a szakma képviselői működjenek együtt a módosító javaslatok elkészítése során. Javasoljuk, hogy a február végéig kidolgozásra kerülő végrehajtási rendeleteket a megfelelő felkészülés érdekében mind a bizottság, mint pedig a hegyközségek minél hamarabb megismerhessék.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Összegezve elmondható, hogy van idő és lehetőség egy mindenki számára jó törvény megalkotására. A magyar szőlészet és borászat történelmi hagyományai, jó adottságai erre köteleznek bennünket. A kiváló magyar szőlészeti és borászati szakemberek pedig ezt várják tőlünk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
