DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A parlament költségvetési bizottságában a vámtörvény kapcsán a kisebbségben maradtak - ezek az ellenzékiek - gyakorlatilag tartózkodó szavazataikkal fogalmaztak meg egy óvatos nemet. Ennek akkor a következő oka volt.
Azt kutattuk, hogy van-e valamilyen eltérés - akár csak egy vesszőnyi eltérés - a jelenleg hatályos törvényi szabályozás és a majdan életbe lépő törvényi szabályozás között. Akkor még nem láttam tisztán, mert volt, aki olyan álláspontot fogalmazott meg, hogy egy vessző eltérés sincs a jelenleg hatályos törvény és e között; bizonyos szakértők, akik persze árnyaltabban fogalmaznak - és ma már tudom, hogy okkal fogalmaztak árnyaltabban -, azt mondták, hogy adaptálták a rendőrségi törvényben megfogalmazott törvényszakaszokat most a VPOP-ről szóló törvényszakaszokba. Mit jelent ez az adaptálás?
Az ma egyértelműen igazolható, hogy van eltérés a jelenlegi szabályozás és a majdan életbe lépő szabályozás között. Ha a kényszerítő intézkedések fejezetében nézem, hogy mi az eltérés, akkor azt mondhatom, hogy ezek nem érdemiek, mert csak kis fejezetcímeket vettek ki a törvényből. Átnézve a törvényt, azt mondom, van is logikája, hogy kivették, de még egyszer mondom, ha kiveszik, ha nem, ez nem érdemi eltérés.
Eltérés van a titkos információgyűjtésnél, mint lehetőségnél. Eddig a rendőrségi törvény 63. § (1) bekezdése, mint általános bűnüldöző hatóság esetében, szabályozta azt, hogy milyen célból gyűjthetnek ők titkosan információt, és ugyanezeket a mondatokat tartalmazta a '95. évi C. törvény, ami a VPOP-ről rendelkezett, de volt eltérés a kettő között. Most csak az eltérést olvasom föl. A rendőrségi törvény 63. § (1) bekezdésének utolsó fordulata a következőképpen szól: “A büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében is tud a rendőrség titkosan információt gyűjteni.” Ez az utolsó fordulat nem volt benne a VPOP-ban; az előtte lévők, amiket nem olvastam fel, megegyeztek. Tehát az egyértelmű ezek után számomra, és ezt a bizottsági ülésen is kifejtettem - még ha volt is bennem némi bizonytalanság -, hogy ilyen esetben, most a VPOP esetében, hatáskörbővülésről van szó. Tehát más célok érdekében is nyúlhat a titkos információgyűjtés eszközéhez, leegyszerűsítve: a büntetőeljárásban részt vevők érdekeinek megvédése érdekében.
Hogy szükség van-e az ilyen hatáskörbővülésre vagy sem, ez lehet vitatható kérdés. Titkos információgyűjtés jó néhány helyen folyik az országban, vannak erre felállított intézmények. Hogy a VPOP esetében is meg kell-e adni ezt a jogosítványt erre a fordulatra, amit az előbb a rendőrségi törvényben idéztem, az vitatható. Nyilvánvalóan a parlamenti általános vita és a törvény részletes vitája arra jó, hogy kiérleljük ezt a döntésünket, tudva, hogy ez kétharmados törvény. Ha ezt a törvényt elveti az ellenzék, akkor ez a törvényi szakasz nem tud életbe lépni, tehát a VPOP esetében megmarad a titkos információgyűjtésnek a viszonylag szűkebb lehetősége, mint a rendőrségi törvénynél a rendőrség esetében. Ebben látom én a különbséget.
Még egyszer mondom, a költségvetési bizottsági ülésen a mi nemünk mindössze azt jelentette akkor, hogy nem láttunk tisztán a tekintetben, hogy teljesen megegyezik a szabályozás jelenlegi szakasza és a jövőbeni, vagy van-e valamifajta eltérés. Az eltérés szerintem ebben van. Későbbi törvénymódosítások sem bővítették ki ilyen szempontból a VPOP hatáskörét, tehát a magam álláspontját és az ott kisebbségben maradottak álláspontját azzal rögzítem, hogy némileg nő a VPOP hatásköre titkos információgyűjtési eszközök alkalmazása esetében, és azt kell eldönteni a Háznak, hogy ez indokolt-e.
Én itt a magam véleményét ezúttal még nem fejtem ki, ezt majd megteszem az általános vitában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
