DR. NYITRAI ZSOLT

Teljes szövegű keresés

DR. NYITRAI ZSOLT
DR. NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság kormánya a tisztelt Ház elé terjesztette a T/6472. számú törvényjavaslatot a vám- és pénzügyőrségről. Az imént éppen a rendészeti bizottság egyik álláspontját ismertettem önök előtt, amely grémium első helyen kijelölt bizottságként nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javaslatot. Noha az előterjesztő a pénzügyminiszter úr, mégis ez a bizottság foglalkozott első helyen a témával, hiszen megállapítható, hogy 98 százalékban rendészeti típusú szabályozásról van szó.
Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő fő érve a szabályozás mellett az európai uniós csatlakozás. Valóban, több képviselőtársam szintén szóba hozta ezt, jelentős mértékben fognak a feladatok változni. A vám- és pénzügyőrségnek olyan feladatokat is el kell majd látnia, amelyek jelen pillanatban kívül esnek a vámosok hatáskörén, és tényleg ez lehet az a szervezet, amelyet a leginkább érinteni fog ez a fajta változás.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat preambuluma szerint az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztó- és piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok, és a vám- és pénzügyőrség szerveinek feladata ellátása érdekében alkotja az országgyűlés a törvényt. A tervezet azonban csak a vám- és pénzügyőrség jogállásával és feladatával foglalkozik, ennyiben nincs összhangban a preambulummal. A jelenlegi szövegkörnyezet, azt kell hogy mondjam, eléggé pontatlan, nem fejezi ki pontosan a jogalkotói szándékot. A megfogalmazott feladatok végrehajtásában nemcsak a vámszervezet, hanem az APEH, a fogyasztóvédelem, több rendvédelmi szervezet részt vesz.
Amint a bizottsági ülésen is elhangzott, a tervezet 1. §-ának (1) bekezdése, ellentétben a címével, a mi megítélésünk szerint nem a testület jogállását, hanem az irányítását próbálja meg szabályozni, mintegy ezzel is jelezve, hogy valójában miért is fontos ez a törvény a kormánynak. Nem más ez ebből a szempontból, ha így marad, mint a vám- és pénzügyőrség pénzügyminiszteresítése. Az elején a miniszternek még felügyeleti jogkört biztosít, ami egy szervezeten kívüli feladat a szervezetszociológia szerint, ezt követően azonban következetesen ellenőrzési jogot nevesít a törvény a pénzügyminiszter számára, ami inkább szervezeten belüli tevékenységet jelent.
Tisztelt Országgyűlés! A jó és eredményesen elvégzett munkához kell egyrészt a feladatmeghatározás, kell szervezet a végrehajtáshoz, és ezt a szervezetet pedig el kell helyezni a közigazgatásban. Számomra picit fura, hogy egy vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslat nem nevesíti külön paragrafusban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát, ennek helyét és szerepét a hierarchiában, hiszen a szabályai eléggé szétszóródnak ebben a tervezetben. Azt azért el kell mondani, hogy a vám- és pénzügyőrség szervezetéről szól egy paragrafus, ami mindenképpen a javaslat előnye.
A javaslat indoklásában az szerepel, csak azokat a magatartási szabályokat kívánták itt megalkotni, ami “pénzügyőr-specifikus”. Ehhez képest olyan tevékenységeket ismételten szabályoz, amelyek egyszer már törvényben megfogalmazást, szabályozást nyertek, és azt kell mondjam, kiállták az idő próbáját. Itt elsősorban a büntetőeljárásról szóló törvényre, a rendőrségi törvényre, a vámtörvényre és a jövedéki törvényre gondolok. Amennyiben az Unióról beszélünk, erről szólunk, akkor nem biztos, hogy szerencsés lenne ilyen módon létrehozni egy kettősséget, vagy nem biztos, hogy szerencsés egy új törvénynél félni attól, hogy használjuk a jót; ilyen esetben a rendészeti részeknél, a rendőrségi törvény szerkezetét.
A kétharmados, nevezetesen, a nyomozati részeknél, ahogy itt a kormánypárti képviselőtársam is említette, valóban elsősorban költségvetési szakemberekkel történt az egyeztetés, ami természetesen nem baj. Mi a magunk részéről indokoltnak látjuk, és azt hiszem, hogy ebben mindenki partner lesz, hogy rendészeti szakemberek körében is létrejön egy ilyenfajta egyeztetés, hátha azután sikerül közelíteni az álláspontokat, hiszen az én információim szerint 21 olyan tényállás van, amely jelen pillanatban a vám- és pénzügyőrség nyomozó hatósági jogkörébe tartozik.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a titkos információgyűjtés kérdéskörét is szabályozni, félig-meddig újraszabályozni kívánja. Tudjuk, hogy ez egy érzékeny terület, és itt hatáskörbővülésről is szó van, ahogy az előbb azt Hargitai János képviselőtársam ki is fejtette. Az, hogy a titkos információgyűjtés milyen formában történik, mivel több szervezet is értelemszerűen foglalkozik ezzel, ez vagy a szervezetek közötti koordinációs készséget, kötelezettséget erősíti, vagy pedig a felderítő szervezetek rivalizálásához vezethet.
(15.10)
Ezért is fontos az, hogy miképpen pontosítja ezt a törvény majd a jövőben. Reményeink szerint erre sor fog kerülni. Valóban jobban kezelhető lenne az anyag, ha csak a pénzügyőrségre speciálisan vonatkozó dolgok kerültek volna itt meghatározásra.
Külön szeretném ezt kiemelni, és ezt a bizottsági ülés folyamán, a bizottsági ülésen szintén megtettük, a 37. § (1) bekezdésében maga az előterjesztő, a pénzügyminiszter törvényi felhatalmazást kíván adni saját magának és ellenőrző szervezetének azzal kapcsolatban, hogy olyan bűnüldözési adatok birtokába kerülhessen, amely az indokolatlan állami megfigyelés és dokumentálás irányába mutat, célhoz kötöttség és garanciális szabályok nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt tudom elmondani, hogy szükség van olyan jogszabályra, amely a vám- és pénzügyőrséget külön szabályozza, azonban nem feltétlenül ilyen szerkezettel és nem feltétlenül ilyen tartalommal van erre szükség. Egyébként, ha a háttérbeszélgetéseket figyelembe vesszük, habár ez nem parlamenti műfaj, akkor azt lehet mondani, hogy többen megfogalmazták itt a Ház folyosóin ezeket a gondolatokat. Egyetértek azzal, hogy jelen pillanatban ilyen formában mindenképpen módosításra szorul, sok pontosítást kell tenni a törvényhez, és mindenképpen garanciális szabályokat kell ebbe beépíteni, a kétharmados részről pedig rendészeti egyeztetést javaslok.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem