PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. A gazdasági bizottság megtárgyalta a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényt, és 14 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett alkalmasnak tartotta általános vitára.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a közös vámterületre vonatkozó közösségi jogi szabályozás a csatlakozás időpontjától azonnal és közvetlenül hatályosul a Magyar Köztársaságban is. A közösségi vámjogi szabályozás fő forrásai a közösségi vámkódex és annak végrehajtási rendelete, továbbá a vámkönnyítések közösségi rendszeréről szóló rendelkezések. Ezek végrehajtásának, Magyarországon történő megvalósításának a feltételeit teremti meg a jelenleg tárgyalt T/6472. számú törvény.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a vám- és pénzügyőrségnek a közösségi és annak hazai végrehajtási előírásait tartalmazó nemzeti vámjog rendelkezésének a végrehajtása lesz a feladata. E feladat keretében biztosítani kell az Európai Unió saját forrásait és a Magyar Köztársaság költségvetési bevételeit, továbbá jövedéki, rendvédelmi, nyomozati, valamint tagállami kötelezettségből adódó feladatokat kell ellátnia a vámigazgatási tevékenysége mellett. Mindezek szükségessé és indokolttá teszik, hogy a vám- és pénzügyőrség jogállása, alapvető feladatai, a feladat ellátásához szükséges eszközrendszer a javaslatban foglaltak szerinti önálló törvényi szinten kerüljenek megfogalmazásra.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a vám- és pénzügyőrség tevékenységére és szervezetére vonatkozóan jellemzően három jogszabály ad iránymutatást, a vámtörvény, a jövedéki törvény, illetve a nyomozati szakterület munkáját jelentős mértékben meghatározó büntetőeljárási törvény. Az uniós csatlakozás leginkább a vámtörvény vonatkozásában eredményez változást, de hatást gyakorol a jövedéki igazgatás szabályaira is. Ugyanakkor sem a vámtörvény, sem pedig a jövedéki igazgatás szabályaira vonatkozó jogszabály nem tartalmazza az igazgatási szabályokon túl a szervezetre vonatkozó normákat. Ezekben a jogszabályokban - az uniós joganyagra figyelemmel - a szervezetről nem lehet rendelkezni. Adódik tehát az igénye annak, hogy az 1995. évi törvény hatályon kívül helyezésével egy időben szülessen meg a vám- és pénzügyőrség szervezetéről szóló önálló törvény.
A jelenleg hatályos 1995. évi törvény a kényszerítő eszközök használatára és a titkosszolgálati eszközök igénybevételére vonatkozó szabályozást tartalmazza, így a jelenlegi törvénytervezet a hatályos szabályozás rendelkezéseire épül, és nem bővíti ki a vám- és pénzügyőrség meglévő jogosítványait. A titkosszolgálati eszközök használatára vonatkozó szabályozás is a hatályos vámtörvényekben utalással valósul meg. Az európai uniós szabályozási követelmény, hogy az államigazgatási és a rendvédelmi szervekre vonatkozó jogszabályi előírások pontosak és közérthetőek legyenek, így az utaló szabályozás nem teljesítené ezt a kívánalmat. A titkosszolgálati eszközök igénybevételére vonatkozó szabályok a rendőrségi törvényből a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően kerültek átemelésre, természetesen figyelembe véve, hogy a vám- és pénzügyőrség nem általános hatáskörű nyomozó szervezet.
Összegezve: a törvényjavaslatot úgy ítélte meg a gazdasági bizottság többsége, hogy eleget tesz a jogharmonizációs kötelezettségeknek, irányt mutat az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek a jogkövetésre.
Köszönöm a figyelmüket.
