DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Az adott kérdésben két dolgot érdemes tisztázni itt, a Ház nyilvánossága előtt is, mert úgy tűnik, hogy az elmúlt napok politikai szócsatájában a lényegről mintha nem esne szó. A lényeg pedig arról szól, hogy egy finanszírozási probléma részbeni megoldását szolgálja az az intézkedés, amely a múlt héten a kormány ülésén született.
A finanszírozási probléma pedig abban fogalmazható meg, hogy 2003. év elején mintegy 550 milliárd forint összegű volt Magyarországon a lakosság által felvett, támogatott hitelállomány, amelynek a nagysága 2003. év végére mintegy 1400-1500 milliárd forintra fog változni. Ez azt jelenti, hogy a 2003. évben év elején összesen mintegy 150 ezer ilyen jellegű szerződés volt Magyarországon megkötve, aminek a száma 2003. év végére mintegy 330 ezerre változik.
Nagyon fontos az a momentum is, hogy ellentétben azokkal a hírekkel és ellentétben azokkal az értelmezésekkel, amelyek széles körben és nagy számban elhangzottak az elmúlt időszakban, a most meghozott intézkedés nem érinti az eddig megkötött szerződések kamattámogatását - az eddig megkötött lakáshitel-szerződések kamattámogatását nem érinti. Azaz amire a frakcióvezető asszony hivatkozott az imént, a legnagyobb ellenzéki párt elnökét, a televízióban ma reggel elhangzott nyilatkozata szerint úgy tűnik, hogy ha pontos tájékoztatást kapott a munkatársaitól, akkor őt sem zavarja az intézkedés maga, hiszen a mondat úgy hangzott, hogy ha ez így lett volna, abban az esetben nem volna semmi baj. Márpedig így van, azaz az eddig megkötött felső kamatplafon 5 százalékos, illetve a felső kamatplafon 6 százalékos mértéke az összes megkötött, ahogyan elmondtam a számot, nagyjából 330 ezer hitelszerződés esetében nem változik az intézkedések eredményeképpen.
Az intézkedések eredményeképpen két dolog fog változni a későbbiek során, nevezetesen: az azt követő, tehát a 22-e utáni szerződések esetében magasabb lehet a kamat mértéke. Azért mondom így, hogy magasabb lehet, mert a jelenlegi jegybanki alapkamat és a jelenlegi állampapírhozamok mellett valóban magasabb kamatmérték jön, azonban mindannyian úgy gondoljuk - és ebben a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Járai Zsigmonddal is egyetértett a kormány -, hogy miután átmeneti jegybanki alapkamat-emelésről volt szó, a jegybanki alapkamat csökkenésével, illetve az állampapírhozamok csökkenésével a későbbiek során a kamatmérték kedvezőbbé fog válni. Azaz reális lehetősége van annak, hogy a következő évben az eddigi kamatmértékek terheljék az ezt követően hitelszerződést kötőket is.
Az igazi véleménykülönbség tehát abban van, és erre szeretném a figyelmet még egyszer felhívni itt, a reagálás végén, hogy nem arról folyik a vita, hogy 10, 15, 20 vagy 40 milliárd forintos költségvetési teher-e az, amit kamattámogatásként ki kell fizetni, hiszen több mint 100 milliárd forintos az a teher, amit a következő évi költségvetésből az állami költségvetés az eddig felvett hitelek és az ezt követően megkötött hitelszerződések kamattámogatásaként ki fog fizetni, hanem az igazi probléma abban volt, hogy Magyarországon immáron a lakosság is nagy arányban, a vállalkozások is jelentős mértékben és az állam is az adós kategóriába került, azaz a hitelfelvevő kategóriába került, és ez finanszírozási nehézséget okozott Magyarország számára. Ez az intézkedés ebben segít Magyarországnak megoldást találni, nevezetesen hogy a lakossági eladósodás mértéke ne legyen olyan gyors, és ne növekedjen olyan mértékben, mint amilyen mértékben a 2002. és a 2003. évben növekedett.
Még két számot szeretnék ennek kapcsán megemlíteni: az egyik, hogy az összes felvett hitelállomány 64 százaléka volt használt lakáshoz felvett hitel, azaz messze nem olyan arány alakult ki a hitel belső összetételében, mint amilyet korábban vártak, korábban szerettek volna a nagymértékű lakásépítés pozitív gazdaságélénkítő hatásában hívők, a rendeletet megalkotók is. A másik érték, hogy a használt lakások vásárlásánál a kedvezményes hitel nagysága átlagosan 4,5 millió volt, ami azt jelenti tehát, hogy a mostani 5 millió forintban meghatározott kedvezményes hitel, limithitelplafon egyáltalán nem a nagy részét érinti a hitelfelvevőknek, illetve a lakást vásárolni szándékozóknak.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(11.30)
