DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt kell mondjam, hogy a frakcióvezető úr utolsó néhány másodpercben mondott javaslata nem biztos, hogy az ország érdekét szolgálná, nevezetesen, ha a jelen pillanatban visszavonná a kormány a költségvetést, az bizonyosan több kárt okozna Magyarországnak, semmint amilyen hasznot hozhatna akár az ellenzéki pártoknak, akár bárkinek ebben a parlamentben. (Zaj, közbekiáltások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.) Ezért úgy gondolom, hogy a helyes cselekvés az, ha a parlament a benyújtott költségvetés vitáját lefolytatva be fogja fejezni a költségvetési szavazással a költségvetés beterjesztése óta tartó mintegy két és fél hónapos vitát, és ezt követően, mihelyst a Magyar Közlönyben megjelenik, akkor kihirdetett költségvetése lesz Magyarországnak. Meggyőződésem szerint az ország stabilitásához, ahhoz, hogy Magyarországot komoly országnak tekintsék bárhol a világban, ez járul hozzá leginkább, nem pedig az, ha bármilyen más eljárást követnénk a következő napokban.
A frakcióvezető úr által elmondottak közül három dologra azért szeretnék tételesen is reagálni. Téves az a beállítása frakcióvezető úrnak, amely úgy szól, hogy bárki bármit is mond, az eddig megkötött, változó kamatozású hitelszerződésekre a mostani kormánydöntés hatással van. A mostani kormánydöntés ezen szerződésekre nincs hatással, ezen szerződéseket nem érinti, ezek magánjogi szerződések (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Ja!), az illető magánszemély és a bank között kötött szerződésekbe a kormánydöntés nem nyúlt bele. (Felzúdulás az ellenzék soraiban.) Ebből következően a kormány döntése csak és kizárólag azokra a szerződésekre érvényes, amely szerződések a 22-ei határnapot követően fognak létrejönni. Ebből következően - szeretném még egyszer elmondani -, ha valaki a korábbi időszakban akár az 5 százalékos, akár a 6 százalékos kamatplafon-feltételek mellett kötött hitelszerződést, akkor az a kamatplafon-feltétel a továbbiakban is érvényes lesz rá. A változó kamatozás azt jelenti, hogy ezen belül változhat valamilyen mértékben tizedszázalékokkal az a fizetendő összeg az illető hitelfelvevő által, amit a banknak ő fizet, és természetesen a 6 százalék, illetve az 5 százalék fölötti összegeket a költségvetés továbbra is fizetni fogja. Az iménti hozzászólásomban utaltam rá, hogy erre a címre a költségvetésben több mint 100 milliárd forintos kifizetéssel terveztünk a következő évre, és ki fogja fizetni a magyar költségvetés az imént elmondott kamatplafon fölötti kötelezettségeket.
A második tétel, amit szeretnék megemlíteni a képviselő úr által elmondott hozzászólás kapcsán, az a következő. A december 22-ét követően kötött szerződések esetén, még egyszer hangsúlyoznám, tehát az új feltételekkel kötött szerződések esetén, feltételezve egy új lakás vásárlásához vagy építéséhez fölvett 5 millió forintos hitelösszeget, az eddigi feltételek szerint 53 ezer forint volt a havi törlesztő részlet, ezt követően ez 7600 forinttal emelkedik törlesztő részletként, tehát hozzávetőlegesen 10 és 15 százalék közötti összeggel változik a törlesztő részlet nagysága. (Dr. Kovács Zoltán: És mi van az adó-visszatérítéssel?) Ha ugyanezt a tételt a 6 százalékról 8 százalékra változó kamatplafon esetén veszem, tehát 6 százalékos kamatplafonos szerződéseknél, akkor 55 510 forintos törlesztő részlet volt eddig, és ez 5154 forinttal fog emelkedni, tehát még a 10 százalékot sem éri el a tétel, a törlesztő részlet változása. De még egyszer mondom, hogy az intézkedés indítóoka és az intézkedés hatása nem ebben keresendő alapvetően, hanem abban keresendő, hogy Magyarország milyen mértékben, milyen feltételekkel és milyen módon finanszírozható, ha a lakossági eladósodás ilyen dinamikus ütemben növekszik a későbbi időszakban is. Ez az, amivel szembe kellett nézni, és ez az, amire reagálnia kellett a magyar kormánynak, és a felelős kormány, azt gondolom, nem kerülheti meg azt, hogy ha egy ország nehezen finanszírozható, akkor megfelelő intézkedéseket kell hozni.
A képviselő úr utalt rá, én szeretném megerősíteni, hogy több mint 200 milliárd forint az az összeg, amelyet a kormány saját minisztériumain takarékossági intézkedésként a 2004. évi költségvetésben már megspórolt, tehát a kormány igenis magán kezdi a spórolást. A kormány akkor, amikor több mint 1 százalékkal kisebb költségvetési hiányt tervez a következő évre, akkor ebben az 1 százalékban benne van az, hogy ne kelljen ennyi pénzt finanszírozni Magyarország esetében annak érdekében, hogy Magyarország kedvezőbb feltételekkel, számunkra jobb állampapírhozamokkal legyen finanszírozható a későbbi időszakban is. Ebbe az intézkedéssorba illeszkedett be a lakossági eladósodás csökkentése érdekében a múlt héten meghozott döntése a kormánynak.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.40)
