SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a kistérségi szociális felzárkóztató programok folytatására mindenképpen szükség van, már csak azért is, mert az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megkötötte ezeket a szerződéseket a kistérségekkel. Abban az esetben, ha forráselvonásra kerül sor, akkor ezeknek a programoknak a megvalósítása teljességgel ellehetetlenül.
A továbbiakban még arról szeretnék szólni, amit itt Göndör képviselő úr említett. Azt mondja, hogy az eredeti előirányzathoz képest a szociális és gyermekvédelmi ágazatnál jelentősebb támogatás került megállapításra. Egy dolgot felejt el a képviselő úr, amit már említettem. Tisztelt képviselő úr, a szociális és gyermekvédelmi ágazat céljaira 167,6 milliárd forint állt rendelkezésre a költségvetésben. Ez mindössze 2,6 százalékos bővülés. Na még szép, tisztelt képviselőtársaim, hogy legalább a 6 százalékos inflációt elérő növekményt kívántak jóváhagyni!
De azért én mondanék önöknek néhány számadatot. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokra 2003-ban, tehát az idei költségvetésben 15 milliárd 33 millió forint állt rendelkezésre. A költségvetési bizottság módosító indítványát követően is 2004-ben csak 10 milliárd 688 millió forint áll rendelkezésre. Hát, tessék mondani, nem kellene picikét önkritikát gyakorolni? És ez nem egyedi eset, tisztelt képviselőtársaim, mert a gyermekvédelmi szakellátásnál az idei 13 milliárd 537 millió forinthoz képest a költségvetési bizottság módosító indítványának elfogadását követően is csak 9 milliárd 343 millió forint áll rendelkezésre.
Vagy váltsunk egy picikét: gyermekek napközbeni ellátására az idei évben még 4,6 milliárd forint, a költségvetési bizottság módosító indítványát követően még mindig csak 3 milliárd 220 millió forint. Hová tüntették a pénzt, tisztelt képviselőtársaim?
Megmondom, hogy mi itt a nagy probléma, kérem tisztelettel. Az, hogy míg nagy csinnadrattával a szaktörvények módosítását végrehajtják, például a szociális törvénynél azt mondjuk, hogy utcai szociális munka, éjjeli menedékhely, nappali melegedő, merthogy megyünk az Unióba - csak hát, tisztelt képviselőtársaim, hiába megyünk az Unióba, ha önök a törvény végrehajtását folyamatosan elodázzák! 2004. január 1-jén kellett volna végrehajtani ezeket a módosításokat, no meg a gyermekek védelméről szóló törvényben meglévő módosításokat, családok, gyermekek átmeneti otthonát, bölcsődei ellátást 10 ezren felüli lakosú településen és gyermekjóléti központokat.
Mi itt a megoldás? Elvonjuk a forrásokat, aztán azt mondjuk, hogy majd a feladatot megvalósítjuk 2005-ben, 2006-ban. Jövőre mi lesz, tisztelt képviselőtársaim? Majd azt mondják, hogy 2007-ben meg 2008-ban, mert arra az időre már lehet, kérem szépen, nyugodtan vállalkozni.
Most pedig befejezném az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdést. Toller képviselő úr azt mondja, nem tudjuk, mit beszélünk, merthogy korábban még 130 milliárd kellett volna, meg ennyi meg annyi kellett volna.
Tisztelt Képviselőtársam! Maradjunk a tényeknél! Soha egyetlenegy alkalommal nem beszéltem 130 milliárd forintról. Azt mondtam, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium által aláírt pozíciópapírban jelzett 138,8 milliárd forintot kellett volna odaadni az önkormányzatoknak. Ehhez képest önök a költségvetés benyújtását követően 88,9 milliárd forint többletet szerepeltettek az önkormányzatoknak. Ekkor beszéltem a szemfényvesztésről, mert ezután most mint valami isteni adományt kezelik a 43 milliárd forintos többletet. Hát, tisztelt képviselőtársaim, a 43 milliárd forinttal megnövelt 88,9 milliárd forintos összeg is mindösszesen 131,9 milliárd forint. Nem éri el azt az összeget, amit az önök által vezetett Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium kért az önkormányzatok számára.
És azért álságos ez a magatartás, mert, tisztelt képviselőtársaim, az önök által vezetett Belügyminisztérium még plusz 116 milliárd forintot tartott teljesen jogosnak az önkormányzatok számára. Ezt nem az ellenzék mondja, ezt az Állami Számvevőszék is alátámasztja. És azért tisztességtelen a 43 milliárd forintról mint valami isteni ajándékról beszélni, mert az a 12 milliárd forintos tömegközlekedési normatíva, ami a 43 milliárdban benne van, az, tisztelt képviselőtársaim, a 133,8 milliárd forintban, a Pénzügyminisztérium javaslatában nem szerepelt.
(16.10)
Erre külön forrást kért az önök által vezetett Belügyminisztérium, el kell olvasni az ÁSZ-jelentés 125. oldalát. Tehát én azt mondom, hogy az önkormányzatok valamivel jobb helyzetbe kerültek, ez igaz, mert ha csak 88,9 milliárd forintot kaptunk volna, akkor, azt hiszem, koldusbotra jut egy sor önkormányzat.
Van még további probléma is: önök azt mondják, hogy a hét megyétől a többlettámogatást elvették, mert ez nem volt igazságos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mennyivel igazságosabb az, hogy önök ezeket a fejlesztési forrásokat csak a 42 halmozottan hátrányos helyzetű kistérség számára kívánják biztosítani? Mi lesz a 42 és a 95 közötti 53 kistérséggel, amelyek szintén hátrányos helyzetű kistérségek? Lezüllesszük a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek szintjére őket? Merthogy azt senki nem vitatja, hogy a 95 és a 167 közötti kistérségek ténylegesen jóval jobb helyzetben vannak.
Én úgy gondolom, hogy miután ez már aztán nem ellenzéki módosító indítvány, hanem Wekler Ferenc úrnak, az SZDSZ képviselőjének a módosító indítványa, legalább ezt fontolják meg, és legalább a 95 hátrányos helyzetű kistérség kaphasson támogatást az EU-források igénybevételéhez szükséges önerőből, kérem szépen, amit 9,5 milliárdról 4,5 milliárd forintra csökkentettek.
És még egyszer a létszámcsökkentésre visszatérve. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül negatív az üzenete annak az intézkedésnek, amely a 2003-as 500 milliós létszámcsökkentési keretet 2004-re 6,5 milliárd forintra növeli. Ez egyértelműen rettegésben tartja mind a közalkalmazottakat, mind pedig a köztisztviselőket. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon szerencsétlen dolog. Talán az lenne az elfogadható magatartás, ha végre tényleg leülnénk egy asztalhoz, és megnéznénk, hogy mire is lenne szüksége az önkormányzatoknak.
Azt mondja Toller képviselő úr, bennem nincs meg a szándék, hogy megegyezzünk a közigazgatási reform kérdéskörében. Higgye el, képviselő úr, az ellenzékben, a jobboldali képviselőkben megvan a szándék, csak tudja, táncolni úgy lehet, hogyha a táncra felkérik az embereket. Engem és képviselőtársaimat még egyetlenegy alkalommal nem hívtak a Belügyminisztériumba a közigazgatási reformról történő egyeztetésre - és az előbb nem volt benn az ülésteremben, amikor ezt elmondtam. Azt mondja, hogy nem lehet erre pénzt adni, míg a közigazgatási reformot nem hajtjuk végre.
Tisztelt Képviselőtársam! Vizet prédikálunk és bort iszunk? A kistérségi területfejlesztési társulások működtetésére miért került be a 9,5 milliárd forint? Ez is a közigazgatási reform része - hozzáteszem: én ezt nem bírálom, nagyon helyesnek tartom, tisztelt képviselő úr. Ennek a közigazgatási reformnak végig kellene menni, csak, tetszenek tudni, gesztusokat kellene gyakorolni az ellenzék felé is. Nagyon helyes, hogy a köztestületi tűzoltóságok megkapják a 140 millió forintot. De tessék mondani: miért nem elég jó az ellenzéki módosító indítvány? Megmondjam, hogy miért? Azért, mert ezt a 140 millió forintot úgy kell odaadni, hogy ezt nem a rossz ellenzék, hanem igenis a jóságos kormánypárt adta.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
