GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magyarország akkor lehet sikeres az Európai Unióban, ha a magyar mezőgazdaság is sikeres lesz. Egyre többen érzik ezt így Magyarországon, de egyre többen gondolják azt is, hogy ez a célkitűzés veszélybe került, mert a magyar mezőgazdaság súlyos válságban van; olyan súlyos válságban, amilyenben még nem volt a rendszerváltás óta.
A jövő évi költségvetésnek az lett volna a feladata, hogy biztosítsa a magyar mezőgazdaság sikeres európai uniós csatlakozását, ezt a célt viszont ez a költségvetés nem fogja teljesíteni. Számos olyan javaslatot nyújtottunk be, amelyek azt célozták, hogy a magyar gazdák versenyképesebbek lehessenek az Európai Unióban, hogy előbb megkapják a támogatásokat, hogy lemaradásaikból minél többet behozhassanak a csatlakozásig. Ezeket a módosító javaslatokat kivétel nélkül mind leszavazták.
Ellenben a vita megkezdése előtt a szocialisták számos nyilatkozatot tettek. Elmondták például, hogy ők is keveslik azt a pénzt, amit a költségvetés az európai uniós felkészülésre, az intézmények fejlesztésére kíván fordítani. Hogy a mi javaslatainkat leszavazták, nem kelt túl nagy meglepetést. Annál inkább meglepő, hogy az MSZP a saját maga által megfogalmazott kritikának megfelelő módosító javaslatokat nem nyújtott be. Sőt, olyan módosító javaslatokat nyújtottak be kormánypárti képviselők, amelyeket meg is szavaztak, amelyek a mezőgazdaság, a földművelésügyi tárca kiadásait csökkentik.
Így például az európai uniós felkészülés szempontjából kulcsfontosságú Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal költségvetését 246 millió forinttal, az erdészeti feladatokra szánt összeget 107 millió forinttal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatási intézményeinek kiadásait pedig majdnem 1 milliárd forinttal, 927 millió forinttal rövidítették meg a szocialista javaslatok. Mi az oka ennek a megrövidítésnek? Hogyhogy nem tudta a Földművelésügyi Minisztérium a kormányban és a parlamentben megvédeni a miniszter által is jegyzett költségvetési törvényjavaslatot?
A kudarcok oka talán az, hogy a mezőgazdaság válsága miatt, amiatt, mert a kormányban egyre több kritika éri a Földművelésügyi Minisztériumot, mert nem tudja ezeket a válságokat kezelni, a tárca érdekérvényesítő képessége ilyen mértékben lecsökkent? Ha ezek eleve felesleges kiadások voltak, ki a felelős azért, hogy ezek a költségvetési törvénybe egyáltalán bekerültek? Miért nem a mezőgazdaság céljaira csoportosították át ezeket az összegeket? Merthogy lenne mire átcsoportosítani, hiszen az egyik válság a másikat éri. Miért engedték, hogy ezek a források a mezőgazdaság számára, az EU-felkészülés számára elvesszenek?
Itt van például a baromfiágazat helyzete. A baromfiágazat képviselője, a terméktanács maga is azt mondja, hogy olyan rossz évet zár ez az ágazat, amilyet még soha, az általuk becsült veszteség az idei évben eléri vagy talán meg is haladja a 20 milliárd forintot. Az elmúlt hetekben különösen nagy gondot okozott, hogy az egyik legnagyobb baromfi-ágazati szereplő, a Hajdú-Bét Rt. nehéz helyzetbe került, ennek a cégnek mintegy 20 ezer beszállítója van, döntően kis családi gazdaságok. Így tehát mintegy 20 ezer család érintettségéről, majdnem 100 ezer ember érintettségéről beszélünk. A válság súlyosságát jelzi, hogy ketten már öngyilkosok lettek.
Tegnap a miniszter azt mondta, hogy itt egyetlenegy elintézendő feladat van, termelői szervezeteket kellene létrehozni, mintha a miniszter nem tudná, hogy ezen a területen terméktanács működik. Működik a Baromfi Terméktanács, amely jogosult a piacszabályozási intézkedések megtételére, amennyiben arra a kormány intézkedései is lehetőséget adnak. De ilyen lehetőségeket nem adott a kormány. Egyáltalán hogyan ítéli meg a minisztérium az elmúlt másfél éves működését? Mely ágazati válságokat tudták megoldani? Mert ezt nem tudták megoldani.
Viszont azt mondják, hogy ezek a válságok meg sem oldhatóak. Ez egyáltalán nem így van. Nézzük meg például a Hajdú-Bét esetét. Emlékezzünk rá, hogyan üvöltött az MSZP, amikor ellenzékben volt, a Mizo válsága miatt. Az pontosan ugyanolyan volt, mint most a Hajdú-Bét válsága. Akkor a polgári kormány meg tudta oldani azt a válságot, 100 százalékos hiteltámogatást adott, és 100 százalékos állami garanciát vállalt a Mizo termelői beszállítóinak. Azt javasoljuk, és erre országgyűlési határozati javaslatot is benyújtottunk, hogy ez a kormány most tegye ugyanazt, amit annak idején a polgári kormány tett. Ahogy a polgári kormány megoldotta a Mizo beszállítóinak helyzetét, ugyanúgy ez a kormány oldja meg a Hajdú-Bét termelői beszállítóinak helyzetét.
Országgyűlési határozati javaslatunk az önök asztalán nyugszik, ezt az utat válasszák, ne pedig azt, hogy bizonyos szocialista körök számára újabb pénzügyi segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy a Bábolna vagy más állami vállalatok privatizációjában sikeresebben vehessenek részt. Ne a privatizátorokat, hanem a nehéz helyzetbe jutott kistermelőket segítsék meg!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
