GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! “Én az ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt soha nem tettem és nem is fogok tenni különbséget. Az antiszemitikus agitációt mint a XIX. század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom. Ne nézzék összetett kézzel tétlenül, miként uszíttatik bele a közérzület a zsidókérdésbe! Nem lehet a közömböst játszani egy ily horderejű mozzanattal szemben, mely immár nem egyes emberek hóbortja, hanem a nemzet életébe mélyen benyúló közügy.” - mondja mindezt Kossuth Lajos 1883. augusztus 15-én.
Sajnos, 2003 decemberének elején, napjainkban újra nagy közfigyelmet vált ki egy olyan ügy, melyben egy ügyvéd, aki nem definiálta pontosan szerepét, így nem tudhatjuk egyértelműen, hogy védőügyvédként vagy fajvédő ügyvédként lépett-e föl a bíróságon, amikor a bíró származása után érdeklődött, de azért megalapozott sejtéseink lehetnek, hogy valószínűleg az utóbbi változat a helyes; szóval újra ilyen jelenségek borzolják a közvéleményt, ezek keltik föl sokak érdeklődését, és ezek váltanak ki sokakban viszolygást és sajnos sokakban félelmet is.
Nem a személy a lényeg, nem is róla szeretnék beszélni, hanem a jelenségről. Konkrétan arról, hogy honnan ez a bátorság, honnan kapta a bátorítást ez az ember és a hozzá hasonló módon gondolkodók.
A hétvégén az ő ügyvédi irodája előtt az SZDSZ ifjúsági tagozata, az Új Generáció által rendezett sajtótájékoztatón a fiatal liberálisok hangot adtak azon véleményüknek, amely úgy szól, hogy ezek az emberek és az ő elvbarátaik nem lennének ilyen bátrak, ha nem kapnának rendszeresen nyílt és burkolt politikai támogatást a magyar közéletben.
(8.40)
Konkrétan a hírekben most szereplő fajvédő ügyvéd sem folytathatta volna ilyen hatékonyan közéleti ámokfutását az elmúlt években, ha az előző kormány nem nevezi ki őt a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének. Akkor lett fontos ember.
Szeretném felidézni ebben a Házban, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előző kormány miniszterelnöke ezt az embert kiváló jogásznak nevezte akkor, amikor őt már sokan támadták, sokan támadtuk, hiszen közigazgatási hivatalvezetőként egyértelműen rasszista tevékenységet folytatott. Az előző kormány belügyminisztere megjutalmazta ebben az időszakban ezt az embert, akiről most beszélünk.
De ha az előző kormány miniszterelnöke szóba került, akkor egy másik nagyon fontos dolgot is szeretnék elmondani. A Szabad Demokraták Szövetsége örömmel üdvözli Orbán Viktornak azt a tegnapi nyilatkozatát, amelyben az előző kormány miniszterelnöke elhatárolódik Grespik László kijelentéseitől, és amelyben azt mondja, hogy elfogadhatatlan minden ilyen jellegű megszólalás. Meggyőződésünk szerint ezek fontos és hasznos szavak egy olyan politikustól, aki nagyon sok hívére van nagyon nagy hatással. Nem mindegy tehát, hogy mit mond.
És ha nem mindegy, hogy mit mond, akkor vizsgáljuk meg azt is, hogy miért kelt, sajnos, némi meglepetést az, hogy Orbán Viktor végre képes volt elhatárolódni egy antiszemita megnyilvánulástól. Meglepetést kelt, hiszen az előző kormány miniszterelnöke az ORTT által is kirekesztőnek, szélsőségesnek, antiszemitának nevezett rádióműsort titulálta kedvenc rádióműsorának. Egy olyan hetilapot nevezett kedvenc hetilapjának, amely nemegyszer holokauszttagadó írásokat közöl. Nem is olyan régen volt az, hogy a nemzeti televíziózás egyik mélypontját jelentő, kórosan antiszemita műsor védelmére kelt a magyar közéletben. Ezek között a jelenségek között és a kirekesztők bátorsága között, tisztelt hölgyeim és uraim, ok-okozati összefüggés van.
A múlt héten Fodor Gábor képviselőtársam beszélt nemzetközi példákról, és felidézte annak a német képviselőnek a történetét, akit pártjából kiközösítettek azért, mert a német újraegyesítés ünnepén antiszemita megnyilvánulást tett. Idézzük föl azt, hogy néhány héttel ezelőtt az a hetilap, amelyet az előző kormány miniszterelnöke kedvenc hetilapjának tart, teljes szövegében leközölte ezt a beszédet, amely alapján ezt a német képviselőt kizárták pártjából. De a német védelmi miniszter még azt a magas rangú katonát is azonnal kirúgta, aki egy levélben gratulált ehhez a beszédhez. Így is lehet viselkedni a kirekesztőkkel kapcsolatban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amíg Magyarországon egyetlenegy kisebbség is létbizonytalanságban és félelemben kénytelen élni, addig nincs sem szabadság, sem jólét, sem pedig rend, sem pedig biztonság. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Ez mindannyiunk közös ügye, mert azok az emberek - egy pillanat türelmet kérek, elnök asszony, rögtön befejezem -, akik a zsidóságot és bármely kisebbséget sértik e hazában, valamennyiünkre, az egész nemzetre hoznak szégyent, és valamennyiünknek kötelességünk közösen fellépni ellenük.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
