HALÁSZ JÁNOS

Teljes szövegű keresés

HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megfontolva és figyelembe véve elnök úr jogos megjegyzését is, engedjék meg, hogy a 23., 24., 26. ajánlási ponthoz szóljak hozzá. Ez a mozgókép koordinációs tanáccsal foglalkozó kérdéskör. A törvény 10. §-a foglalkozik a mozgókép koordinációs tanáccsal. Ez egy új testület, amely föláll, és ez tulajdonképpen a mozgóképszakmát támogató vagy a mozgóképszakma támogatását szolgáló különböző forrásokat hangolja össze, azok hasznosulását szeretné összehangolni. Leginkább a feladata, ha jól értem a törvényből, az, hogy azok, akik pályázatokat írnak ki a magyar mozgókép világának, szereplőinek, állami szereplőként vagy valamilyen szereplőként, ha ilyen üggyel foglalkoznak, üljenek össze, de elsősorban az állami szereplők, és beszéljenek arról, hogy ezt miképpen teszik, hangolják össze a tevékenységüket, esetleg hirdessenek közös pályázatokat, azaz ne az a világ folytatódjék, ami eddig folytatódott, hogy van az Országos Rádió és Televízió Testületnek különböző filmes pályázata, van a nemzeti kulturális alapprogramnak különböző filmes pályázata, van a Magyar Mozgókép Közalapítvány, és ott is vannak filmes pályázatok, és ezek sokszor párhuzamosságokat is mutatnak, sokszor időben nem összehangoltan, nem egymást segítve jelennek meg. Ez egy nagyon fontos gondolat a törvényben, és nagyon fontos dolog, hogy itt szerepel a koordinációs tanács.
Azt is kimondja ez a paragrafus, a 10. § (2) bekezdése, hogy melyik az a tíz-egynéhány szervezet, aki ennek a tanácsnak a tagja. A mi módosító indítványunk azt mondja, érdemes lenne átgondolni, hogy nem sok-e ez a tíz-egynéhány tag ebben a szervezetben. Mire gondolok? Arra, hogy legalább öt minisztériumról is van szó. Úgy érzem, ha teljességre akarunk törekedni, hogy azok a minisztériumok, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az informatikai, a környezetvédelmi szerepeljen ebben, akkor miért nem szerepel a honvédelmi, vagy miért nem szerepel a gazdasági vagy miért nem szerepel... - és nyilván mondhatnék még néhány olyat, aki azért legalább olyan módon, ahogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szintén ad támogatásokat évről évre bizonyos filmek elkészítésére. Tehát nem érzem teljes körűnek, viszont soknak gondolom.
Ezért szól arról a javaslatunk, hogy esetleg a minisztériumok közül elég lenne a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tagnak lenni itt, és ő a többi minisztériumi szereplő munkáját koordinálva jöhetne már el erre a tanácsülésre. Ezt kérem, hogy fontoljuk meg, bár amikor erről beszélünk, van egy sokkal fontosabb ügy, az, hogy ez a paragrafus nem teszi lehetővé azt, hogy kötelező érvényű együttmunkálkodások jöjjenek létre az itt felsorolt tagok között, merthogy itt az országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatókat vagy az Országos Rádió és Televízió Testületet is megemlítik. De ha a médiatörvényben nem nyúlunk hozzá ezekhez a szervezetekhez, azaz a médiatörvényt nem nyitjuk meg, és nem teremtjük meg a kötelező érvényt erre a dologra, addig, ahogy ebben a törvényben ez is itt szerepel, ez inkább csak egy ajánlás, egy lehetőség. Bízzunk benne, hogy részt vesznek ezek a szervezetek ebben az egyeztető munkában, de sokkal erősebbnek gondolnám azt, ha a médiatörvényt is megnyitottuk volna.
(22.00)
Úgy látom, ez a bátorság hiányzott a kormányból, amikor ennek a dolognak az előkészítése zajlott. De ha már így van, akkor van olyan ajánlási pontunk, a 26. ajánlási pontunk szól erről, amely azt mondja, hogy akkor hagyjuk el a kötelező naptár készítését, mert így viszont ez a törvény a médiatörvény megnyitása nélkül ír elő olyan kötelező érvényű dolgokat is médiatörvényi szereplőknek, akikre ez a törvény szerintem nem vonatkozhat.
Nem sokba telne még most sem ezt az összhangot megteremteni, remélem, ez sikerül majd. Egyébként pedig üdvözlöm azt, nyilván ez kimaradt az eddigi gondolatokból, a 24. ajánlási pontról van szó, amikor egy bővítés történt, de ez nem fontatlan dolog, hiszen a médiadeskkel való bővítés azért fontos, mert így annak a pályázati irodának a részvétele is megteremtődik a törvény által, amely az európai uniós pénzeket tudja erre a területre hozni. De talán, mivel a 24. ajánlási pont erről az újabb szereplő bevonásáról szól, így még többen tagok ebben a testületben, már vagy 15-en, még inkább indokolt lenne szerintem a 23. ajánlási pontunk kapcsán csökkenteni a minisztériumok munkájának összehangolásával ezt az ügyet. Ennyit a mozgókép koordinációs tanácsról.
Még ehhez a vitaszakaszhoz kapcsolódnék a 29. ajánlási pont alapján. Ez a 29. ajánlási pont szól arról, hogy a filmterjesztés támogatását is emeljük be a szövegbe. Miről is van szó? Arról van szó, hogy a 12. § szól a támogatások elosztásának szabályairól és a különböző támogatási típusokról, a szelektív, a normatív, a strukturális támogatásról. Ebben a paragrafusban szerepel öt pont, amely leírja, hogy filmtervfejlesztésre, filmterjesztésre, és így tovább, milyen tevékenységekre lehet adni támogatást. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne, és a 29. ajánlási pont erről szól, kiemelni a filmterjesztésre szánt támogatások körét, és meg is határozni, hogy mekkora összeget kellene erre fordítani, hogy a támogatásoknak legalább a 25 százalékát fordítsuk filmterjesztésre.
Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert ha azt mondjuk, és ez fontos dolog, hogy a jelentős anyagi támogatás emelkedésével a magyar film megbecsülése úgy nemzetközi fesztiválokon, de itthon nézőszámban is jelenjen meg, akkor ehhez igenis kell valami eszközt is adnia a törvénynek. És ezzel, hogy a támogatások egy bizonyos részét garantálja a filmterjesztésnek, segítjük ezt az alapcélt, ezért tartom fontosnak. Itt 25 százalékot írtunk, most adtunk be egy kapcsolódó módosító indítványt 20 százalékra, de esetleg lehet ezen változtatni, nyilván a szakmával közösen, ha ebben sikerül valami egyezségre jutni, még bizottsági módosító indítvánnyal, de az elv szerintem fontos lenne, a 29. ajánlási pontunk erről szól.
Van még a 63. és a 64. ajánlási pont, amely pedig az adókedvezmények körét módosítja. Ez nagyon fontos dolog, úgy gondolom, és egy fontos előrelépés is a módosító indítványok során, de ne feledkezzünk el arról, hogy az áfatörvény szintén sújtja a magyar film ügyét is. Leginkább az érdekes és az fontos, hogy az áfatörvény életbe lép január 1-jén, most már készülnek filmek, rájuk érvényes lesz a készülési folyamatban az új áfatörvény, azaz a 25 százalékos visszaigénylés megszűnik január 1-jétől. Nem így tervezték a büdzséjét egy-egy készülő filmnek, ami esetleg a jövő évi filmszemlére is készül.
Fontos lenne figyelnünk arra, hogy ha már a magyar filmszakma egészét éves szinten nem is lehet segíteni ebben az ügyben, mert a költségvetés erre nem tartalmaz fedezetet, de legalább az egyik évről a másikra, és a következő filmszemlére készülő, tehát a mostani évváltáskor még készülő filmek esetében gondolkodjunk azon, hogy ha esetleg csak a minisztérium tartalékából is, de adjunk olyan támogatást, amely során nem kerülnek veszélybe ezek a dolgok.
A 63. és a 64. ajánlási pontban az adókedvezményekről van szó. Értem, hogy itt egy emelkedés, egy bővülés történt, ez az egész magyar filmügynek előrelépés az eredeti javaslathoz képest. Összességében, ha éves szinten figyeljük ezt az ügyet, akkor arról szól, hogy emelkednek az adókedvezmények, áfaterületen hátrányosan érinti a filmkészítőket a visszaigénylés elmaradása, a kettő együtt összességében lehet, hogy kiegyenlíti egymást, de legalábbis van valami egyensúly. De ne feledkezzünk el azokról a filmekről, amelyek, mondom még egyszer, most készülnek, a befejezés előtt állnak, még átnyúlnak jövő évre is, januárban gőzerővel dolgoznak sok ilyen filmen, hogy a szemlén bemutathatóak legyenek, és ott van az egész büdzsének egy bizonyos része, ami után nem igényelhetik vissza az áfát, legalább őket segítsük, mert őket nem segíti meg az a fontos dolog, amely a 63., 64. ajánlási pontokban az adókedvezmény bővülésével megjelenik. Egyébként ez ügyben kaptunk levelet a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumától, a filmszakmai kerekasztal szereplőitől is a bizottsági ülésen. Ott, amikor eddig ezt elmondtam, nem kaptunk rá pozitív választ, ezért használom ki az itteni plénumot is (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hátha ezen még tudunk változtatni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MDF soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem