DR. GYIMESI JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kicsit inkább jogászként vizsgáljam meg ezt a törvényjavaslatot, hiszen mégiscsak a büntető törvénykönyv módosítását tervezik az előterjesztők.
(18.50)
A büntetőjog egy elég szigorú normarendszer, tehát az emberi magatartások, cselekvések és mulasztások közül azokat szabályozza tényállások megalkotásával, amelyek súlyos sérelmet okozhatnak a közösségi viszonyokban, a közösség tagjainak életében, egészségében, testi épségében. És ha így vizsgáljuk, akkor ezzel a tényállással, különösen az állatkínzással kapcsolatos tényállással az a fő probléma álláspontom szerint, hogy ugyan szankcionálhatjuk azt a magatartást, amely szerint állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot valaki elűz, azt elhagyja vagy kiteszi, ezt nyilváníthatjuk bűncselekménnyé, de azt hiszem, ennek a felderíthetősége, bizonyíthatósága egyenlő a nullával. Ez azért fontos, mert a büntetőjogi tényállásokat azért alkotjuk meg, hogy az ezt megvalósító magatartások üldözendők legyenek az igazságszolgáltatás részéről.
Nem kívánom itt az általános vitában részletesen elemezni ezeket az elkövetési magatartásokat, de mondjuk, a kóborló eb gazdájának felkutatása, és annak a magatartásnak a bizonyítása, hogy a gazda az adott ebet elűzte, elhagyta vagy szándékosan közterületre kitette, vagy pedig egyszerűen az eb a szabadságot választotta, ez rendkívül nehéz lesz, és annak a büntetőjogi kapcsolatnak a bizonyítása is, amely a tanúsított magatartást az állat gazdájához, úgymond, az elkövetőhöz fűzi.
Az idő majd bizonyítani fogja mindazt, amit elmondtam, mert véleményem szerint ennek a tényállásnak a bizonyítására nem fog a nyomozó hatóság vállalkozni, és ha vállalkozik is, ezek nyomozást megszüntető határozattal fognak zárulni. Mégis helyesnek tartjuk a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt magatartás pönalizálását, éspediglen azért - utalt erre egyébként az előttem szóló szocialista képviselő is -, mert potenciálisan az állat elhagyása, elűzése vagy kitétele az emberi életet, egészséget és testi épséget is veszélyezteti. Ezt a veszélyhelyzetet is büntetni rendeljük a tényállás megalkotásával. De csak a veszélyhelyzetet, hiszen ha az állat ténylegesen az emberi életben vagy egészségben, testi épségben sérülést is okoz, azzal már egy másik bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg ezáltal az állat gazdája, amelynek egyébként a felderítése, bizonyítása és büntetőjogi megítélése ugyancsak nem megfelelő a jogrendszerünkben.
Nagyon megható az emberi életet kioltó kutyát ketrecben látni, és néhány kereskedelmi televízió jóvoltából azért izgulni, hogy most a kutya tekintetében a bűnösség, a szánalom vagy a háborodottság jeleit felfedezzük vagy nem fedezzük fel. És akkor szinte megosztja a társadalmat az a kép, hogy most vajon a kutya életét ki kell-e oltani majd hatósági eljárás keretében, vagy egy állatmenhelyre kell őt tenni, néha feledve azt, hogy az emberi mulasztás vagy szándékos magatartás okozta azt, hogy a kutya egy másik ember életét kioltotta.
Ezek nem elhanyagolható kérdések, mert ismereteim szerint évente közel húsz ember életét oltják ki az így szabadjára hagyott kutyák, illetve az egyébként a megfelelő körülmények között, vagy éppen nem megfelelő körülmények között, láncon tartott kutyák. Tehát nap mint nap találkozunk ilyen híradásokkal, és azért is helyes, hogy egy kicsit ezzel a zavaros tényállással azt a veszélyhelyzetet is büntetni rendelik vagy rendelni szándékoznak az előterjesztők, amely azáltal jött létre, hogy a háziállatot, tehát az ebet tartó gazda az ebtartással felhagy, és azt az ebet bűnös módon kiengedi, elűzi, és ezáltal az emberi életre nézve egy veszélyhelyzetet hoz létre. Ilyen módon tehát ezzel azonosulni tudunk.
Én azt javasolnám tisztelettel, hogy azért a büntető törvénykönyvet lapozzuk kicsit át, nézzük meg az arányosság elvét, hogy milyen súlyú más cselekmények esetében rendeli a törvényhozó szabadságvesztés büntetés kiszabását, mert fontos azért az emberi magatartások büntetőjogi értékelésénél, hogy a büntető törvénykönyvben is a büntetési tételek kifejezzék az egyes magatartások, mulasztások és cselekvések közötti büntetőjogi megítélésbeli különbözőséget.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem