DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Egy politikai erő a véleményem szerint akkor jár el helyesen, ha politizálását elvi alapokon is és szavazatmaximalizálás alapján is folytatja. A magam részéről mind az elvi alapokról, mind a szavazatmaximalizálásról annyit említenék, nem kicsinyelném le, nem sajnálnám le azt a 350 ezer aláírást, amely megszületett ebben a témakörben, tárgykörben, sőt azt is merészelem állítani, ha nem ennyi ideig kellett volna - helyesen - gyűjteni ezeket az aláírásokat, és folytatódna az aláírások, a kezdeményezésre szóló aláírások gyűjtése, ez a szám magasabb lenne.
Ami pedig az elvi alapokat illeti, először is szeretném tisztázni mindenkivel, hogy ez a törvény nem az állatok szállításáról szól, nem is az állatok tartásáról szól, de nem is az állatok leöléséről szól, és ilyenformán például azt, hogy egy disznót a parasztgazda nem kínoz egy kicsit a leölés előtt, azt hiszem, mindenki beláthatja, és innentől kezdve a disznóölés nem ennek a törvénynek a témakörébe tartozik, nem ezen törvény hatálya alá tartozik, hanem az állatvédelemről szóló törvény hatálya alá tartozik, amely a mai diskurzusunknak nem témája.
A teremtett világban az ember mint tudatos lény felelőssége az álláspontom szerint egyetemleges. A hangsúly a tudatos lényen van, hiszen az összes többi élőlény nem tudatos, de ahogy az állatvédelmi törvény pontosan leírja: éreznek, szenvednek vagy örülnek, hiszen ezt mindnyájan láthatjuk. A teremtett világban az ember felelőssége egyetemleges, de azt is tudom állítani önöknek, hogy nincs olyan épeszű ember, aki ne szeretné a tiszta környezetet, vagy ne szeretné a szép természetet, ne szeretné az állatokat. Ugyanakkor számos olyan esettel találkozunk, amikor embertársunk örömét leli abban - milyen lélek lehet ez, kérdezem önmagamtól -, vagy csak szórakozásból kínozza az állatokat. Ez sem elvi alapon, sem erkölcsi alapon nem elfogadható. Tehát egy politikai erő akkor jár el helyesen - mondom én -, amikor elvi alapokon is politizál, és szavazatmaximalizálást is figyelembe vesz. Erkölcsi alapon nem elfogadható az állatok kínzása, bármilyen ideológiai oldalról is közelítjük meg a témát. Ez nem ideológiai kérdés, hanem egyszerűen az ember jó szándékából, akaratából, természetéből fakad, hogy minden ilyesmire, minden ilyen emberi cselekedetre nemet kell mondani.
Tudjuk természetesen, hogy szabálysértés van ebben a témakörben jelen pillanatban, de én azt állítom, hogy a szabálysértés nem visszatartó erejű, nem elrettentő erejű, ezért igenis szükség van véleményem szerint a büntető törvénykönyv ide vonatkozó passzusainak módosítására, azzal a szankcionálási lehetőséggel, hogy bizony szabadságvesztéssel jár ilyen cselekmények elkövetése. Mert miről is van szó? Mint ahogy hallhattuk, maradandó egészségkárosodást és halált okoz, ugyanakkor szabályozza azt is, hogy folyamatos cselekedet történik akár ebben a tekintetben.
Nos, a folyamatos cselekedet kapcsán a kitétel és az elhagyás az a két fogalom, amelyet a törvény említ, és itt, miközben a magam részéről támogatom a törvény elfogadását, mégis egy gyenge pontjára szeretnék ezen törvénytervezetnek rámutatni. Ugyanis természetesen tudva, hogy nincs olyan törvény, amely minden élethelyzetet pontosan szabályozni tud, nincs olyan törvény, amely mindenki számára egyforma módon elfogadható, itt a szándékosság tekintetében némi aggályom van, nevezetesen a kitétel és elhagyás kapcsán el tudom képzelni, hogy azok a személyek, akik ezt elvégzik, természetesen arra fognak hivatkozni, hogy ők nem szándékosan tették. És ebben az esetben esetleg a szándékosság bizonyítása komoly nehézségeket okoz. De ez a gyöngeség, amelyre rámutattam, engem nem abba az irányba késztet cselekednem vagy beszélnem, hogy azt mondjam, nem jó a törvénytervezet, hanem inkább úgy gondolom, hogy ezen a pontján lenne érdemes közösen gondolkodnunk a javítás, jobbítás érdekében.
Hölgyeim és Uraim! Félremagyarázásnak tartom azt, hogy például elhangzott itt most az előterjesztés után a vezérszónoklatok sorában, hogy a fogadót bünteti majd ez a törvény. Nem a fogadót bünteti, hanem igazából magát az illegális és állatkínzásra vezető verseny megtartását. Ugyanakkor hála istennek, mondom én, hogy Magyarországon nincs bikaviadal, és köztudott, hogy az Európai Unión belül Portugáliában és Spanyolországban pont a népszokások figyelembevétele miatt engedték vagy átmeneti jelleggel engedték meg.
(18.20)
Mint ahogy népszokás Magyarországon szilveszterkor malacot sütni és enni, de ismételten hangsúlyozom, ezt nem az állatkínzással kapcsolatos törvénynek kell szabályoznia, sőt az állatvédelemmel kapcsolatos törvény sem szabályozza, hiszen élelmezési célból történik a malac leölése. Persze, senkit nem kényszerít senki arra, hogy szilveszterkor malacot egyen, és csak azért teszik azok, akik tehetik, mert az a népszokás áll mögötte, hogy a malac elfogyasztása a következő évben szerencsét hoz annak az egyénnek. Milyen mögöttes gondolatok vannak annak az egy állatnak a leölése tekintetében? De még egyszer hangsúlyozom: itt nem az állatkínzásról van szó.
A növekvő feljelentések kapcsán szintén aggodalmakat hallottunk. Azt gondolom, nagyon nagy baj lenne, ha ebben az országban a feljelentések száma ezen törvénytervezet elfogadása után megugrana. Nem állítom, hogy nem életszerű annak a feltételezése, hogy az üvöltő kutyák kapcsán valaki feljelentést tesz, de esetleg kiderülhet, nem véletlenül ugatnak azok a kutyák; mondjuk, azért, mert olyanok a tartási körülmények, amelyek abban a pillanatban már az állatvédelemmel kapcsolatos törvény idevonatkozó passzusait vonják maguk után, és bizony, a rendőrségnek eddig is intézkednie kellett volna. A pitbulltörvény szintén erről szólt. Olyan eseteket szabályozott, amelyek a magyar joggyakorlatban már ha szabad ezt mondanom - érvényesülnek.
De ezen túl hadd említsem azt is, hogy képviselőtársaim közül nagyon helyesen vezérszónokunk a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről elmondta, nem általános jelenségről van szó az állatok kínzása kapcsán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Nem hiszem, hogy növekedne akár a feljelentések, akár az elszállítás ilyen jellegű igénye.
Elnök úr, köszönöm a szólás lehetőségét. 1991 óta zajlik ez a vita, hogy legyen-e ilyen törvény vagy sem. Örömmel vagy irigységgel kellene tekintenem, hogy most a parlament elé kerül. Mind a kettő: örülök is neki, és irigy is vagyok, hogy ez idáig nem sikerült, és most viszont sikerülni fog a parlament előtt ezt a témát megtárgyalni. Köszönöm, hogy hozzászólhattam. (Taps a kormánypártok és az ellenzék padsoraiban.)
