DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság december 3-án tárgyalta a T/6473. számú törvényjavaslatot, önálló képviselői indítványt, és mint hajdanában magának az állatvédelmi törvénynek, mondhatjuk így: az atyja, foglalkozott vele.
A bizottsági ülésen is szó esett az igen szép számú aláírásgyűjtésről, de itt el kell mondani, hogy az állatvédelmi kérdésekben, az állatvédelmi jogalkotásban a nyilvánosságnak igen nagy a szerepe, és ezen belül is a parlamenti nyílt napoknak, hiszen 1997-ben volt egy parlamenti nyílt nap az állatok védelméről, az állatokról. Ennek következményeként is felgyorsultak az események, és a mezőgazdasági bizottságon keresztül elfogadásra került az állatvédelmi törvény. Majd tavaly, éppen a környezetvédelemi bizottság összehívásában, volt a második állatvédelmi nyílt nap, ahol igen erőteljesen megfogalmazódott az az igény, amit egyébként a népi kezdeményezés is célul tűzött ki. És most itt állunk a Btk. módosítására irányuló javaslat előtt.
A bizottságban leginkább - értelemszerűen - a 2. §-ról volt szó. Sokan úgy gondolják, hogy a mezőgazdászok, az úgynevezett haszonállattartók ellenérdekeltek - nem erről van szó. A valódi állattartó, a vidéken élő ember nem ellensége az állatnak, szereti és tiszteli őket. Köztük az olyan jellegű események és fejlemények, amelyeket büntetni rendel a Btk. módosításával az indítvány, vélhetőleg most is sokkal kisebb számúak, mint másoknál, az állatokkal kevésbé kapcsolatban élő embereknél.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a bánásmód kérdése nagyon lényeges ügy lesz, és a tartási követelmények, tartási körülmények kérdése a mezőgazdasági bizottsági ülésen is igen komoly hangot kapott. Megfelelő életfeltételeket kell biztosítani az ember által az állatnak, ez az ő felelőssége. Ez felelőssége az agrárállattartónak, de felelőssége mindazoknak az embereknek, akik nem haszonállatként, hanem úgynevezett társállatként tartják az állataikat, embertelen körülmények között, nemcsak vidéken; azt gondoljuk, hogy ott van gyakrabban, de sajnos igen gyakran előfordul a városokban a panelkutyák, panelmacskák, más panelállatok esetében is, erre is jó felhívni a figyelmet.
Nagyon fontos a parlamenti vitában - és ez bizottsági tapasztalat, jómagam alelnöke vagyok a környezetvédelmi bizottságnak, és az ottani vita alapján is tudom mondani -, hogy bizony az állatok védelméről szóló törvény ismerete talán még nem olyan magas fokú, hogy annak birtokában értelmesen lehetne párbeszédet folytatni. Bízom benne, hogy a parlamenti vita során sikerül olyan ismereteket terjeszteni, amivel az állatok védelméről szóló törvény társadalmi ismerete is bővül.
Szóba került, hogy a Btk. egy nagyon finom szövet, ebbe pontosan kell beilleszteni minden új bűncselekmény-kategóriát. Felmerült a bizottság ülésén is, hogy az állatvédelmi szervezetek a bűntetti kategóriában gondolkodnak, szemben az előterjesztők vétségi formációjával. Ez értelemszerűen egy olyan kérdés, amelyikben, azt gondoljuk mi magunk is, nem a társadalom, hanem valóban a hozzáértő szakma és a büntetőjogászok értékelése kell hogy érvényesüljön.
Azt gondolom, a társadalmi szemléletformálás az elsődleges célja ennek a törvényjavaslatnak, hiszen nem lenne helyénvaló, ha állatkínzásért büntetendő emberek sokaságával próbálnánk megtölteni a dutyikat. A tárgyalás - a népi kezdeményezés okán - az Országgyűlésnek jogi kötelezettsége. Személyes meggyőződésem, és ebben a mezőgazdasági bizottság tagjai osztották a véleményemet, hogy a Btk. vonatkozó módosításának az elfogadása viszont morális kötelezettsége is a Háznak.
Mindezt annak alapján mertem a bizottság nevében bátran állítani, hiszen az általános vitára való alkalmasságról tartott szavazás során az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága egyhangúlag támogatta a képviselői önálló indítványt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
