GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt kérdezi több ellenzéki képviselő, hogy miért “indokolatlanul”, miért fogalmaz így a jogszabály, és ez mit is jelent pontosan. Szeretném rögtön tisztázni, egyébként nincs szükség arra, hogy ezt a büntető törvénykönyvben körülírjuk, hiszen az állatvédelmi törvény leírja, hogy mit tekint indokolt, illetve indokolatlan életkioltásnak, illetve fizikai ráhatásnak. És hogy miért teszi ezt az állatvédelmi törvény, azt is szeretném megválaszolni: azért, mert az állatvédelmi törvény életszerű. Azt mondja ugyanis, hogy “az állat élete elfogadható ok vagy körülmény esetén kioltható. Ilyen elfogadható oknak vagy körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás.” Ezt felsorolja az állatvédelmi törvény. Visszautalnék még egyszer a vitában korábban elmondottakra: ellenszavazat nélkül fogadta el '98-ban ez a Ház ezt az állatvédelmi törvényt, ami ezt pontosan szabályozza.
(19.00)
Ami a frakcióvéleményt illeti, Gyapay képviselő úr legutolsó felszólalására reagálva azt kell hogy mondjam, előterjesztőként most már teljesen zavarban vagyok, hogy mi is a Fidesz frakciójának álláspontja. Két bizottságban egyhangúlag támogatták, a környezetvédelmi bizottságban Illés képviselő úr kivételével, aki megszavazta ezt, tartózkodtak.
A vita elején azt mondták a tartózkodásra, hogy ellenszavazat, most azt mondják, hogy támogatják a népi kezdeményezést, de nem konkrétan ezt a módosítást, aztán végül a törvénymódosítást is támogatják, miközben a vitában sokszor arról beszéltek, hogy a szabálysértési körnél kellene maradni, és nem a Btk.-nál. Nagy valószínűséggel ennek a javaslatnak a részletes vitája át fog csúszni a tavaszi szezonra. Arra kérem önöket, hogy ha máskorra nem, addigra valamifajta egyértelmű frakcióálláspontot alakítsanak ki. (Dr. Horváth János: Mi a baj? Az, hogy véleményünk van? - Az elnök csenget.)
A büntetési tételek aránytalanságával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy jogász képviselőtársam is felszólalt ebben az ügyben. Ha elolvasta a jogszabályt, akkor tudja, hogy azt írja ez a jogszabálytervezet, hogy szabadságvesztés vagy közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Tehát ez a jogszabály egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki kiteszi a húsvéti nyuszit, és két évig terjedő szabadságvesztést fog kapni. Ha megpróbálnám megkeresni azt, hogy hogyan definiálnám a demagógiát, akkor itt megtalálnám. Aki erre a jogszabályra azt mondja, hogy ez alapján a húsvéti nyuszit kitevő felelőtlen apukát két évre be fogják zárni, az szerintem közel van ehhez a határhoz.
Túllövés a célon - ebben a tárgykörben szeretném elmondani, hogy ezt ne csak nekünk tessenek célozni. Többször elmondtuk a vitában: két-három minisztériummal, szakértőkkel, több évtizedes tapasztalattal rendelkező minisztériumi emberekkel és - még egyszer mondom több tucatnyi civil szervezettel egyeztettünk folyamatosan az elmúlt jó néhány hónapban. Ha tehát itt valami probléma van, akkor nem mi négyen tévesztettünk célt. Egyébként pedig én sem a túllövéssel, sem pedig a céltévesztéssel nem értek egyet - természetesen - előterjesztőként.
Szeretném végigvenni azokat a pontokat, ahol nagy örömmel várjuk a pontosító és javító szándékú módosító javaslatokat. Ilyen lehet ez a kitétel és elhagyás, ahol még egyszer szeretném elszögezni, hogy a javaslatunk a szándékos elkövetést bünteti, a gondatlan vagy más, nem szándékos elkövetést nem rendeli büntetni. Szeretném elmondani azt a példát, hogy van olyan város - ha jól tudom, például Bécs -, ahol a következő évtől kötelező a hobbiállatok fülébe a bőr alá egy csipet beültetni az állattartónak, amin rajta vannak az adatai. Vannak olyan rendszerek, ahol ez egyértelműen nyomon követhető, hogy ha megtalálnak egy állatot, az kitől származik, és minden bizonnyal ez a bizonyításban is sokat segít.
Ami az íjra vonatkozik, nem volt teljesen pontos, amit a képviselőtársam mondott, mert paradox módon a szerszámíjjal való vadászat tiltott vadászati eszköz, holott az sokkal nagyobb hatásfokkal és gyorsabban öli meg az állatot, mint az a fajta íjjal való vadászat, amit képviselőtársam mondott. Én bizonnyal támogatni fogok egy olyan törvényjavaslatot, amely a vadászati törvényt ilyen értelemben módosítja.
A tömeges vadászattal kapcsolatban nem én vagyok az a kormánypárti képviselő, akinél kérdés lenne az, vajon mi a véleménye akárminek a tömeges vadászatáról, de szerintem ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgykörébe tartozik.
Egyik ellenzéki képviselőtársam azt mondta, hogy ne tegyünk úgy, mint akik feltalálják a spanyolviaszt. Az előterjesztés indokolásában itt is elmondtuk, hogy a Csemegi-kódextől kezdődik a magyar jogtörténetben ennek a gondolkodásnak a hagyománya. A mi változtatásunk azért jelent fontos előrelépést, mert nem a köznyugalmat, a közrendet tartja védendő jogi tárgynak, hanem az állat életét, az állat egészségét önmagában.
Ami a fogadáskötésre vonatkozik: nincs jogharmonizációs kötelessége az országnak ebben a tekintetben. Magyarország rendelkezhet úgy, hogy Magyarországon bikaviadalra fogadni bűncselekménynek minősül, és én azt is szeretném, ha mi így rendelkeznénk. Sajnos, nincs már itt Horváth Balázs. Ő azt mondta, hogy a nemzeti szuverenitásból túl sokat adtunk föl. Én erre azt tudom mondani, hogy ez egy olyan terület, ahol van nemzeti szuverenitásunk, semmi nem indokolja, hogy ezt föladjuk.
Többen beszéltek a szemléletváltásról. Herczog Edit képviselő asszony és ellenzéki képviselők is nagyon szemléletesen beszéltek, én mindenkivel egyetértek, és felhívnám a figyelmüket arra, hogy az oktatási miniszter találkozott állatvédő civil szervezeti vezetőkkel körülbelül egy hónappal ezelőtt, és arról kezdtek tárgyalásokat, hogy a Nemzeti alaptantervben hogyan lehet ezt a szemléletváltást megjeleníteni.
Egy nagyon fontos dologra szeretnék még reagálni: ez a tömeges feljelentések kérdése. Annak idején született egy rossz jogszabály, ez az úgynevezett pitbulltörvény volt, ami egyértelműen betarthatatlan volt, mégsem születtek benne tömeges feljelentések, ezt senki nem mondhatja.
Egyébként pedig az a helyzet, hogy ha a kereskedelmi televíziókra hivatkozunk, akkor szeretnék a figyelmükbe ajánlani egy tegnapi hírt. A család kutyája okozott nagyon súlyos sérüléseket - egy tegnapi hír szerint okozott súlyos sérüléseket - egy kislánynak, ha jól emlékszem, egy 11 éves kislánynak. Az állatot, egy nagytestű, farkas-kaukázusi keverék kutyát - Macinak hívják - hosszú évek óta egy-másfél méteres pórázon, lehetetlen körülmények között tartják, és a szomszédoknak eddig nem volt lehetőségük arra, hogy feljelentést tegyenek ezek ellen az emberek ellen, akik így tartják ezt az állatot, hogy az adott esetben a saját gyermekükre is veszélyes. Itt ér össze az állatok védelme és az emberi élet védelme ebben a dologban.
Zárásképpen két dolgot szeretnék még önöknek elmondani. Az egyik az, hogy Illés Zoltán és Hegyi Gyula képviselőtársaimmal egy konferencia résztvevői voltunk néhány héttel ezelőtt, amit az ELTE Jogi Karának tudományos diákkörei szerveztek, egészen pontosan a Büntetőjogi TDK szervezte ezt a konferenciát. Állati jogok a vadászattól az állatvédelemig, ez volt a címe. Aki a vadászat, a halászat, az állatvédelem területén közigazgatási jogban, bármiféle jogterületen szakértőnek számít, aki élt és mozgott, jelen volt ezen a kétnapos konferencián: gyakorló bírók, egyetemi tanárok, elméleti és gyakorlati szakemberek és ezzel foglalkozó egyetemi hallgatók, büntetőjogi TDK-sok. Egyértelmű volt az a vélemény, hogy a büntető törvénykönyv módosítására szükség van.
Végezetül a szabálysértés kérdéséről, hogy miért van rá szükség. Például azért, hogy lehessen bizonyítani és lehessen komolyan büntetni ilyen esetekben, mint amit az előbb mondtam, ahol az állat kínzása nemcsak az állatnak jelent fájdalmat, hanem veszélyt jelent magára az emberre is.
Egyébként - ez a legutolsó dolog -, ami a kitételre vonatkozik. Az előterjesztők nevében mondhatom, hogy mi önmagában azért is támogatjuk ezt a javaslatot, mert tudjuk azt, hogy az állatoknak pszichés fájdalmat, lelki kínzást is lehet okozni a kitétellel, de nemcsak ezért javasoljuk ezt. Magyarországon állatvédő szervezetek szerint minimum egy-, de inkább kétmillió a kóborló macskák és kutyák száma.
Azt gondolom, hogy ha van egy ilyen jogszabály, akkor, ha máshogy nem, a büntetőjog erejével elindíthat egy olyan szemléletváltozást, hogy a hobbiállattartók, ha a szaporulattal nem tudnak mit kezdeni, akkor ivartalanítsák az állatot és a többi. Ezekben a kérdésekben mind-mind egyetértettünk ebben a vitában.
Sok heves vagy személyes megjegyzés volt ebben a vitában. Azt gondolom, az, hogy az alapvető célban egyetértünk és hogy a tegnapi napon úgy szavazott a Ház, hogy ellenszavazat nélkül és azt hiszem, talán 1 tartózkodással megszavaztuk ezt a népi kezdeményezést, reményt ad arra, hogy ha akár heves viták árán is, a módosító javaslatok után mégiscsak konszenzussal fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot.
Ebben bízva köszönöm meg valamennyiüknek a vitában való részvételt, és az előterjesztők nevében mondom, hogy természetesen nyitottak vagyunk a módosító javaslatokról való tárgyalásra, mert azt szeretnénk, hogy ebből jó és hasznos törvény szülessen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
