NÉMETH ERIKA
NÉMETH ERIKA
NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! December 10. az emberi jogok napja; 55 éve annak, hogy Párizsban az ENSZ ünnepi közgyűlésén elfogadták az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Magyarország már számos alkalommal hitet tett az emberi méltóság tiszteletben tartása, az alapvető szabadságjogok általános és valóságos védelme, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása mellett. Az elmúlt évtizedben az Európai Unióhoz történő csatlakozásra készülve számos törvény módosításra került, melyek között több olyan is volt, amelyek az esélyegyenlőség jegyében fogalmazták meg a diszkrimináció tilalmát, majd az egyenlő bánásmód megtartásának követelményét.
Hosszas viták és előkészület után a parlament előtt van az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat, amely mutatja: a hazai törvényhozás fontosnak tartja és komolyan gondolja a hátrányok megszüntetését célzó jogi szabályozás megalkotását. Mondhatjuk tehát, hogy a hatályos jogszabályok szintjén Magyarország már EU-konform.
De EU-konformak vagyunk-e a fejekben? Mi, szocialisták modern európai köztársaságot akarunk teremteni Magyarországon. Ez a legszélesebb értelemben függ össze az esélyegyenlőség megteremtésével, hiszen az egyén boldogulásának sokszor határt szabnak a szűkebb környezet által kínált lehetőségek. Ezért a területi esélykülönbségek felszámolását éppúgy szem előtt kell tartania a mai kormánypártoknak is, mint azt, hogy senkit ne érhessen hátrány neme, származása, életkora, fogyatékossága, nemzeti-etnikai identitása vagy akár vallási meggyőződése, politikai hovatartozása miatt. A területi esélykülönbségek felszámolása természetesen jelent munkahelyteremtést, infrastruktúra-fejlesztést, az oktatási, a kulturális és technikai javakhoz történő hozzáférés egyenlő lehetőségét, a társadalom legszélesebb értelemben vett bevonását a döntésekbe, de jelent mást is. Feltételezi ugyanis minden egyes egyénben az empátia és a tolerancia birtoklását is, aminek az elsajátításában segítenünk kell egymást. Segítenünk kell egymást, mert különbözőek vagyunk. Különbözőek a gyökereink, eltérő szociokulturális közegben nőttünk fel és sajátítottuk el az egymásra odafigyelés művészetét. A felelősségünk azonban közös és óriási a következő generáció nevelésében.
A közbeszédbe mára mélyen beivódó kettészakított ország gondolata és ténye sok honfitársamat riasztja, és sokunkat aggaszt, már csak a felnövekvő ifjúság emberi jogi felfogásának milyensége miatt is. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, a közélet szereplőinek a felelősségére kívánom a mai napon felhívni a figyelmet. Arra, hogy az írott, törvényre emelt jog elégtelen, ha a mindennapokban sérülnek az emberi alapjogok, ha a fejekben, a társadalmi gyakorlatban a viselkedésünk nem EU-polgárhoz méltó.
Mindannyian szebb, jobb, igazságosabb jövőre vágyunk, és biztonságban szeretnénk tudni szeretteinket, legyenek ők akár a nálunk idősebb vagy a nálunk fiatalabb generáció tagjai. Egymás tisztelete, méltóságának, jogainak elvitathatatlansága, az egymásra való odafigyelés belülről fakadó igénye, hiszem, mindannyiunkat olyanná tehet, amitől emelt fővel járhatunk-kelhetünk magunk alkotta világunkban.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
