DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért intettem Orosz képviselő úrnak, mert nem értettem hosszú percekig, hogy mit mondott - úgyhogy lehet, hogy most olyanon vitatkozom vele, amit nem is mondott.
Az előző időszakban a mostani kormánypárti képviselők előszeretettel alkalmazták azt a megjegyzést, hogy salátatörvény, és ezért nagyon nehéz a törvényről beszélni. Most egy ilyen saláta van ismét előttünk, amiből lehet szemezgetni. Ennek egyetlenegy elemét szeretném kiemelni, ami a horgásztársadalom nagy-nagy felháborodását váltotta ki, ez pedig a horgászvizsga, a horgászjegy, illetve a kötelező horgászati tagság. Az előző ciklusban, ha jól emlékszünk, egy '97-es törvény kapcsán, úgy látszik, voltak olyan emberek, akiknek egyszerűen mániájuk volt - legalábbis így fogalmaztak a témához értők, én magam nem vagyok horgász -, hogy ezt a kötelező horgászegyesületi tagságot eltöröljék, s minden egyes alkalommal, amikor akár EU-jogharmonizációról beszélünk, vagy bármilyen, a halászatot érintő törvénymódosítás kerül szóba, egyszerűen előveszik a fiókból, leporolják, és ezt a törvényjavaslatot, ezt a módosítást szeretnék beterjeszteni.
Amikor ez '99-ben bejött, akkor a mostani kormánypárti képviselők és az akkori kormánypárti képviselők is összefogtak, és nem engedték, hogy a horgásztársadalomnak ezt a jogos igényét megvalósítsa akkor az előterjesztő. Így aztán maradt az 1997-es törvénynek megfelelő kötelező horgászegyesületi tagság, ami tudomásom szerint - a horgászok legalábbis ezt mondják - jól működik; az állami vizeken, illetve azokon a vizeken, ahol a horgászatot folytatják, mind a haltelepítés, mind pedig a fenntartható fejlődésnek megfelelő halgazdálkodás működik.
Attól félnek a leginkább, hogy ha ez a módosítás most bekövetkezne, akkor az a tervszerű és elvszerű halgazdálkodás, ami eddig folyt, itt elsősorban a haltelepítésre gondolok, meg fog szűnni a jövőben. Az egyik horgász képviselőtársam mondta: amennyiben ez a módosító indítvány így, ahogy van, átmegy, akkor néhány év múlva a horgászok eljutnak oda, hogy ebihalra pecázhatnak, esetleg a halászok nagy örömére. Én azt kérdezem képviselőtársamtól, az a lendület remélem, megvan, amelyik '99-ben megvolt, amivel szerették volna elérni, és el is érték, hogy a kötelező horgászegyesületi tagság ugyanúgy maradjon meg, mint a vadásztársasági tagság.
(18.40)
Gondolom, ezzel talán egyetértünk. Ha nem, akkor majd nyilván önök ezt elmondják.
Azt hiszem, arra hivatkozni, hogy ettől elvszerű lesz a gazdálkodás, ha ez a módosítás bejön, és ez az EU-jogharmonizáció miatt van, akkor szeretném önöknek elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy az EU-ban ahány ország, annyiféle szabályozás van. Van, ahol az állami horgászjegyhez kötik, és van, ahol a kötelező horgászegyesületi tagsághoz. Miért ne lehetne tradíciókra hivatkozni, azt az utat járni, amit jártunk eddig, és a kötelező horgászegyesületi tagsághoz kötni a horgászatot?
Egyébként a horgászok szövetsége azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem következik be, akkor azokkal a tagokkal, akik nem tartoznak horgászegyesülethez, mindent megfizettetnek, tehát nekik, úgymond, sokkal többe fog kerülni a horgászás. Lehet, hogy ez is egy cél lehet, hogy a horgászegyesületek sokkal nagyobb anyagi lehetőségekkel gazdálkodjanak a jövőben, de nem hiszem, hogy ezzel kellene a horgászok kedélyállapotát különösebben fölkorbácsolni. Én mind a három paragrafushoz - úgy az elsőhöz, mint a másodikhoz, és ha minden igaz, akkor a negyedikhez vagy az ötödikhez - nyújtottam be módosító indítványt, amely arról szól, hogy ezek a paragrafusok maradjanak el, hiszen az eredeti törvényjavaslatban ez tökéletesen szabályozásra kerül.
Fölmerült egy másik kérdés, hogy vajon, ha külföldről jön egy horgász, ahogy jött eddig is, és a horgászturizmusra építünk - és ez tökéletesen működött az egy fogási naplóval; az egy másik kérdés, hogy a módosítás következtében most már nem is egy fogási napló van, mert a jogosultak adhatnak külön-külön fogási naplót, ez módosulhat -, a külföldieknél vajon, aki nem ismeri a nyelvet, és pillanatnyilag nem is rendelkezik ezzel a magyar nyelvre fordított horgászvizsgával, bizonyítvánnyal, az vajon hogyan fog működni. A horgászoktól úgy tudom, hogy ezt az igazolványt meglátva, akár hazánkban, akár külföldön ezt elfogadják egymástól közösen, és különösebb fordításra és egyébre nincs szükség.
Még egy dolgot hadd kérdezzek meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon ez, hogy a halászati őr az a nagykorú, büntetlen előéletű személy lehet, s a többi - itt a külföldi személy is bejön a képbe. Vajon honnan tudjuk meg, és milyen módon, milyen technikával szeretnénk megtudni azt, hogy valóban büntetlen előéletű, hiszen azt gondolom, ennek a beszerzése Magyarországon sem olyan túl egyszerű dolog, hát még a külföldi esetében, illetve az EU-csatlakozás után ilyen szempontból belföldi, ha úgy tetszik, de ennek a bizonyítványnak a megszerzése, azt gondolom, nem olyan könnyű.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy az EU-jogharmonizációhoz a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítása egészen biztos, hogy nem szükséges.
Azt viszont örömmel látom, hogy a növényvédelemről szóló fejezetnél, aminél valamikor annyira ágáltak, hogy itt a növény fölsorolása hogyan nézzen ki, és nem fogadták el azokat a módosító indítványokat, amelyekkel még az előző ciklusban érveltünk, nagyon örülök, hogy szakmailag is korrekt és jónak tűnő felsorolás található itt. Lám, lám, akkor is az Európai Unióra hivatkoztunk, egy teljesen más fölsorolás volt EU-jogharmonizáció címen, most ismét EU-jogharmonizációra hivatkozunk, és egy-másfél éven belül micsoda változás állt elő! Azt hiszem, ez is figyelmeztethet bennünket arra, hogy azt, ami tradíció, és lehet, hogy merevnek tűnik, lehet, hogy réginek tűnik, lehet, hogy túlszabályozottnak tűnik, de nem szerencsés megváltoztatni. És azt is hadd mondjam, talán nem szerencsés azt a horgásztársadalmat magunkra haragítani, akik bizony mégiscsak - azt hiszem, talán Orosz képviselő úr tudja ezt közülünk itt a legjobban - nem kis számban és nem kis szervezettséggel rendelkeznek. Ha már hivatkozni szoktunk arra, hogy adjunk egy kicsit a szakmai szervezetekre is, legyen a szakmaiság a jellemző a törvényhozásban, akkor talán ezen a téren is illő volna megfogadni azt, amit ők mondanak, illő volna elgondolkodni, és továbbmenni azon az úton, amelyik immár hét éve jól működött, jól funkcionált, és talán nagyobb béke is lenne ezen a területen.
Úgyhogy tisztelettel arra kérem képviselőtársamat és képviselőtársaimat, akik a horgászathoz értenek és gyakorolják - én magam nem gyakorlom -, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassák, hogy a horgásztársadalomnak is és az európai uniós csatlakozásnak is megfelelő törvény szülessen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
