DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt fideszes, MDF-es, MSZP-s jelen lévő Képviselők! (Közbeszólás: És az SZDSZ?) És az SZDSZ-es képviselőket is tiszteltetem. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs jelen. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Dehogynincs. - Többen dr. Kis Zoltánra mutatnak.) Szerintem kell lenni. Zoli itt van velünk, és néztem, hogy a jegyzői székben is SZDSZ-es jegyző úr ült a délután során.
A költségvetési részletes vita vége felé engedjék meg, hogy néhány reflexiót magam is tegyek. Az első, hogy köszönöm szépen az ellenzéki képviselőknek is azt, hogy a kormány azon szándékát, amely a költségvetési hiányt egy fontos mutatószámnak tekinti, tiszteletben tartották, hozzászólásaikban ezzel lényegében egyetértettek.
(19.00)
Azt gondolom, ez nagyon fontos momentum azért, mert az ország egésze szempontjából, az ország gazdaságpolitikája szempontjából fontos külső üzenetnek is lehet ezt tekinteni, olyan külső üzenetnek, ami alapján úgy tűnik, hogy a parlamentben, ha sok kérdésben nem is, de ebben a kérdésben egy hozzávetőleges egyetértésre jutottunk egymás között; abban a kérdésben, hogy Magyarország számára fontos mind a költségvetési hiány mértéke, mind a fizetési mérleg alakulása a következő évben, hiszen Magyarország első uniós évében mindkét mutatószám alakulása meghatározza majd az országhoz való viszonyát a külföldi befektetőknek, külföldi államoknak, külföldi gazdasági elemzőknek.
Azt gondolom, a köszöneten túlmenően természetesen szólni kell arról, hogy milyen körülmények között is vitattuk meg ezeket a módosító indítványokat, milyen körülmények között is alakult ki az a polémia, ami itt a Házban folyt.
A körülményeket három fontos momentum befolyásolta. Az elmúlt hetekben megállapodás született az inflációs célban a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között. Úgy gondolom, hogy mind ellenzék, mind kormányoldal ezt a közös megállapodást üdvözölheti, hiszen látszik, hogy Magyarországon a felelős vezetők le tudnak ülni egy asztalhoz, meg tudnak állapodni szakmai kérdésben, ami az ország jövője szempontjából legalább annyira fontos, mint a parlamenti pártok közötti egyetértés bizonyos kérdésekben.
Fontos, hogy született egy megállapodás az Érdekegyeztető Tanácsban, amely megalapozza a jövő évi bérnövekedés nagyságát, megalapozza a következő évi bértárgyalások alapját, és úgy vélem, hogy Magyarország számára ott is felelős emberek ültek le az asztalhoz, hiszen két évben bekövetkezett rendkívül magas reálbér-növekedés után a következő évre egy szolid bérnövekedési mértékben sikerült megállapodni a szociális partnerekkel.
És a jövő évi gazdaságpolitika meghatározó momentumának harmadik elemében is, úgy tűnik, lényegében megállapodásra jutunk, nevezetesen abban, hogy a költségvetési politikának, a fiskális politikának Magyarországon úgy kell alakulnia, hogy lehetőleg az államadósságot nem növelő mértékű költségvetési hiány alakuljon csak ki; erről szóltam az első köszönetnyilvánításban.
Mindezt figyelembe véve az a költségvetés, amelynek az elfogadása irányába haladunk az idő előrehaladásával együtt, mindenképpen megemlíthető, hogy a vitáktól függetlenül mégiscsak az építkezés évének a költségvetése, hiszen mintegy 12-13 százalék körüli mértékben bővül a költségvetés kiadási lehetősége a következő évre, bővül azokon a területeken is, ahol nagyon sok képviselő helyes hozzászólásokkal még további feszültségeket tárt föl, és a feszültségekre megoldási javaslatokat tett, így első körben és elsősorban az önkormányzatok esetében, de sok más területén is az ország gazdálkodásának. Meggyőződésem szerint sikerül ezekre a területekre is megfelelő forrásokat biztosítani a következő évi költségvetésben annak érdekében, hogy zökkenőmentes és nyugodt legyen a gazdálkodás e területeken is.
Megállapítható, hogy ez a 2004. évi költségvetés biztosítja azokat a forrásokat, amelyeket a 2002-2003. évi döntéshozatalok során részben a szociális fordulat, részben más, lényeges intézkedések eredményeképpen ez a parlament döntött el, hol 90 százalék fölötti többséggel, hol csak 50 százalék fölötti többséggel, de mégiscsak az ország javát szolgálva, és az ország javát szem előtt tartva meghozott döntések költségvetési fedezete a 2004. évi költségvetésben biztosított lesz.
Ez lesz Magyarország első európai uniós évének a költségvetés is. Nagy felelősséggel és nagy hozzáértéssel szóltak a képviselők e kérdésben, figyelembe véve azt is, hogy egyikünk sem rendelkezik olyan tapasztalattal, ami egy működő költségvetést mutatna egy működő európai uniós országban. Ezért azt gondolom, hogy az óvatosság indokolt ebben a kérdésben, de meggyőződésem szerint Magyarország kellő hozzáértéssel és kellő szakértelemmel fogja tudni kezelni ezt az első évet, az uniós költségvetés első évét, és teljesen bizonyos vagyok abban személyes tapasztalataim alapján, hogy kellően sok jó tartalmú pályázat fog születni Magyarországról annak érdekében, hogy a lehető legtöbb forrást igénybe tudjuk venni. A költségvetés ehhez biztosítja egyrészt az önkormányzatok számára a megpályázható saját erő pótlásának forrását, és erről szólt Katona képviselő úr, hogy a vállalkozások számára is lesz a költségvetésben olyan forrás, amely uniós pályázatok saját erejeként megpályázható lesz.
Fontos abból a szempontból is ez a költségvetés, hogy soha nem látott nagyságú összeget biztosít mind a honvédelem különböző kiadási tételeire, fejlesztési kiadásaira és működési kiadásaira, mind pedig a közútfejlesztés kiadásainak a fedezetére. A közútfejlesztésben nemcsak a gyorsforgalmi úthálózatról, hanem az alsóbbrendű utak karbantartásáról és fejlesztéséről is szót válthattunk, hiszen erre is fedezetet fog nyújtani a következő évi költségvetés.
Két momentumról szeretnék befejezésképpen szólni. A költségvetés, illetve az elfogadott adótörvények, úgy gondolom, megfelelő keretet teremtenek ahhoz, hogy Magyarországon a versenyképesség kedvező irányba alakuljon. Az elmúlt két és fél évben bizonyosan romlott Magyarország megítélése a versenyképességi mutatók figyelembevételével. Magyarország ezek mellett a feltételek mellett, amelyeknek a kereteit most alakítjuk ki, meggyőződésem szerint a kelet-európai régióban, a kelet-európai térségben működő más államokkal összevetve olyan feltételeket tud támasztani, amely feltételek mellett érdemes lesz Magyarországon befektetni úgy a hazai vállalkozásoknak, mint a külföldi vállalkozásoknak, érdemes lesz Magyarországon termelő tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet folytatni az itteni vállalkozásoknak, és érdemes lesz továbbgondolni azoknak a cégeknek a fejlesztéseiket, amelyek kelet-európai regionális központjukat Magyarországon kívánják megvalósítani. Ehhez megfelelő adókedvezményeket és megfelelő egyéb feltételeket tud teremteni az elfogadott költségvetés, illetve a kormányzat.
Ez a versenyképességi feltétel és a fejlesztések szolgálják leginkább azt, ami, azt gondolom, mindannyiunk számára fontos momentum, nevezetesen, hogy Magyarországon a munkahelyek, a munkahelyteremtés is megfelelőképpen alakuljon. Ebben egy régen fennálló vita van a két parlamenti oldal között, azonban azt szerencsére senki sem vitatja, hogy Magyarországon igenis jöttek létre új munkahelyek, az új műszaki, közgazdasági paramétereknek és feltételeknek megfelelő új munkahelyek jöttek létre az elmúlt időszakban. Ezek számában polémia és vita van, az bizonyos, hogy több mint 50 ezer új munkahely jött létre, a százezres számot megközelíti a statisztikai nyilvántartások szerint az új munkahelyek száma, és már csak ilyen a piacgazdaság természetesen, ekkor is van, hogy megszűnnek munkahelyek egy országban. Remélem azt, hogy különböző eszközökkel a költségvetés lehetőségein belül sikerül az országban kialakult regionális különbségeket is csökkenteni a foglalkoztatásban, mert ez természetesen úgy az Országgyűlésnek, mint a mindenkori kormánynak is rendkívül fontos kötelezettsége.
És azt kérném a jelen levő képviselőktől, hogy a mai vita döntő részére jellemző nagyon megfontolt és visszafogott hangnemmel próbáljuk meg a bizottsági üléseken előkészíteni a zárószavazást, ami nyilvánvalóan meglehetősen nagy próbát fog jelenteni az Országgyűlés számára, hiszen egy hosszú zárószavazásra kell készülnünk, és azt remélem, hogy ez a most kialakult hangulat és vélemény a kormánypárti és ellenzéki frakciókban is segíteni fog bennünket abban, hogy a Magyarország számára rendkívül fontos egyensúlyi követelményeket figyelemben tartó, a fejlődést megalapozó költségvetést fogadjuk el a következő évre.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
