PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Zoltán úr említette, hogy nőtt az önhikis önkormányzatok száma. Hadd mondjam el, jelentősen akkor kezdett el növekedni ez a szám, amikor elfogadtuk, illetve önök elfogadták 2000-ben a kétéves költségvetést. A kétéves költségvetés körülbelül 40 százalékkal megnövelte az önhikis önkormányzatok számát. (Domokos László: 2004-ről beszélj!) Tiltakoztunk ellene, annak idején, emlékszem, néhányan még önök közül is megtapsoltak, amikor arra kértem a miniszter urat, Járai urat, hogy feltétlen építsék be az önhikis pályázatok eddigi pénzét a normatív támogatásokba, ne növeljük az önhikis önkormányzatok számát. Erre ígéretet kaptunk, aztán a módosító indítványokat ugyanúgy leszavazták, ahogy valószínűleg mi is le fogjuk szavazni az önök módosító indítványait.
A másik az alultervezett infláció. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ha most egy kicsit cinikus akarnék lenni, de ne tűnjön cinikusnak, akkor azt is mondhatnám, hogy önöktől vettük ezt át. Mi van akkor, ha tényleg alacsonyabb lesz az infláció? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hála istennek!) Akkor lesz egy kis pénz, amit tisztességgel el tudunk osztani, nem úgy, ahogy annak idején tettük, hogy a klienseknek adtuk oda, és azok kaptak belőle. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)
Egyetlenegyet szeretnék még elmondani, Virginia Woolfnak (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) van egy nagyon aranyos mondása: az élet egy álom, és az ébredés öl meg bennünket. Én azt mondanám, hogy álmodozzanak, én csak jót kívánok önöknek, további jó álmodozást, nem szabad fölébredni ebből az álomból.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
