PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk területén körülbelül kettő és fél millió állampolgár rendelkezik személygépkocsival, akik hétről hétre hallhatnak azokról a kormányintézkedésekről, melyek következtében újabb terhek sorát kell tolerálniuk, miközben véleményem szerint már most is túl vannak adóztatva.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében, figyelemmel az állam intézményvédelmi kötelezettségére a környezetvédelem terén, a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezésére szükséges 2004. május 1-jétől a regisztrációs adó fizetése.
(19.40)
Az adóból folyó bevétel a központi költségvetést illeti meg. A javaslat lényege, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén megszűnő, de addig ellenőrzött határforgalomhoz kötődő fogyasztási adóját, az adóztatandó termékkört, a mentességeket lényegében változatlanul megőrző regisztrációs adó váltsa fel. A regisztrációs adó konstrukciójában így hasonlít a fogyasztási adóhoz, és abból táplálkozik, hogy a személygépkocsik esetében az áruk szabad mozgása mellett megmaradt a forgalomba helyezéshez kötött regisztrációs igény.
Tény ugyanakkor, hogy a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatt szükségképpen eltérések is vannak a két adónem között. 2004. április 30-ig fogyasztási adót kell fizetni a személygépkocsik után, melynek alapja a vámszámla, azaz a vámérték.
A személygépkocsik üzemmódjától függetlenül ez 1600 köbcentiméterig 10 százalék, 1600 köbcentiméter fölött pedig egységesen 20 százalék.
Az új személygépkocsikat importáló és értékesítő generálimportőröknél a vámszámla valószínűleg mindig korrekt volt, és a közterheket maradéktalanul befizették a költségvetésnek, 2003-ban így mintegy 200 ezer új személygépkocsi importja és értékesítése valósult meg. Használt személygépkocsik esetében, amelyek éves importja 2002-ben megközelítette a 100 ezer darabot, és 2003-ban is mintegy 70 ezerre becsülhető, a behozatalt az erre szakosodott cégek bonyolítják egyedi eljárásban.
Tisztelt Országgyűlés! A regisztrációs adó bevezetésének gondolata nem új, mintegy két éve született meg. Kidolgozásában részt vettek az autókereskedők is. A kidolgozás indoka a kieső költségvetési bevételek pótlásán túl az volt, amint már korábban említettem, a feketegazdaságban behozott használt autók árai azonos évjáratú és típusú gépkocsik esetében érdemben alacsonyabbak voltak, és az illegális verseny a márkakereskedők helyzetét jelentősen rontotta.
A regisztrációs adó bevezetésének és alkalmazásának módja a törvénytervezetből sajnos egyértelműen nem állapítható meg. Nagyon hiányzik az értelmezéshez a törvény végrehajtási utasítása. Ezt fontos lenne látni, hogy a szakemberek arról véleményt tudjanak mondani, és ne legyen később a zökkenőmentes végrehajtásnak akadálya, ideértve a vámhatóság esetleges eltérő értelmezését is.
A törvénytervezetből megállapítható, hogy a regisztrációs díj fizetésére az importőr a kötelezett, az, hogy ez egy kivetéses adó, melyet a vámhatóság állapít meg, illetve az, hogy előleget kell befizetni, amelyből levonható lesz a forgalomba helyezett személygépkocsiknál már beszedett díj.
A javaslatnak van néhány olyan pontja is, mely még kellően nincs kidolgozva, egyelőre nem világos, ezért tárgyalása során mindenképpen tisztázandó. Ezek a következők: a regisztrációs adó, a fizetési kötelezettség esedékességének napja a jármű üzembe helyezése időpontja előtti nap. Kérdésként merül fel ebben az esetben, hogyan lehet ezt egységes rendszerben megvalósítani, bizonyítani és igazolni. Az előleg megfizetése finanszírozási kérdés, mert van olyan generálimportőr, amelynek hálózatában munkanaponként száz vagy ennél is több személygépkocsit értékesítenek.
Ha beléptünk az Európai Unióba, a személygépkocsi csak az EU-n kívüli import esetében lesz vámáru, ezért árunyilatkozatot is csak abban az esetben kell adni, de a kivetéses adóra, azaz erre a regisztrációs díjra a vámhatóságnak az 1997. évi IV. törvény szerint határozatot kellene hoznia.
Mi lesz a bizonylat a hatóság, illetve az ügyfél számára? Ezt hogyan gondolják megvalósítani úgy, hogy az adminisztrációs terhek az importőrnél ne nőjenek, az értékesítési folyamat továbbra is zavartalan legyen, ugyanakkor a költségvetés garantáltan és ellenőrizhető módon hozzájusson a regisztrációs adóhoz? Mindezek mellett fontos lenne megőrizni az eddig jól működő gyakorlatból azt az előnyt, melyet az összevont árunyilatkozat és/vagy a halasztott vámfizetési engedély biztosított a generálimportőröknek.
A törvénytervezet melléklete tartalmazza, hogy köbcentimétertől és üzemmódtól függően mennyi regisztrációs adó fizetendő. Ez helyes elképzelés, mert most a személygépkocsik teljesítménye lesz az adókivetés alapja. A melléklet táblázatában meghatározott két, külön európai uniós szabványnak megfelelő osztálynak 2004-től nem sok értelme van, mivel 2004. január 1-jétől az EU II. szabványnak megfelelő járműveket már nem lehet sem behozni, sem forgalomba helyezni. A közlekedési felügyelet 2004. január 1-jével új évet kezd, mert már az új szabványok szerint jár el.
Az általános forgalmi adó alapja továbbra is a vámszámla. Kérdés, mi lesz, mit lehet elsősorban a használt gépkocsiknál az esetleges csalások megakadályozására és az illegális jövedelmek mérséklése érdekében tenni. A regisztrációs adó bevezetése az adminisztrációs terheket nem csökkenti, sőt a még tisztázatlan eljárási szabályok miatt a gazdálkodó egységeknél azt növelni fogja. Számolnunk kell még az átmenetkor szokásos problémák tömegével is.
Az egész regisztrációs adóról szóló törvény kissé zavaros. Miután a nagy tömegeket jelentő EU-piacról behozott személygépkocsik esetében a vám- és pénzügyőrség szerepe indokolatlan, célszerű lenne, ha a díjat a hazai rendszám kiadásával párhuzamosan az APEH vetné ki, függetlenül a gépkocsi származási helyétől. A különbség az EU-n kívüli személygépkocsik esetében csak az lehet, hogy esetükben ehhez még a vámeljárás során felszámított korábbi adótételeket is az eddigi rendnek megfelelően meg kell fizetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében első olvasatból és végiggondolásból a regisztrációs díj bevezetése révén az állami bevétel nagyságrendje éves szinten nem fog különösebben változni. Igaz, így a kormánynak továbbra is sikerül a személygépkocsik árát magasan tartania, a lakosság nem fogja érzékelni az európai piac előnyeit, azt, hogy 25 ország közös vámterületnek tekintendő, mert az elmaradó vámbevételeket a regisztrációs díjnak nevezett új adóval helyettesíti a kormány.
Tudjuk, nagy a félelem az országban, hogy a csatlakozás után az áraink jelentősen emelkedni fognak. Én ettől kevésbé tartok, de mint látjuk, a kormányunk sokat tesz annak érdekében, hogy csak a csatlakozás negatívumai érjenek el hozzánk.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
