BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség vezérszónokaként nagyon nehéz szólnom a bizottságban elhangzott vélemények alapján. Volt olyan bizottsági elnök vagy képviselő is, aki a saját körzetének a problémáit mondta el.
Összefoglalóan azt tudnám mondani erről a törvényről, hogy a cél jó. Az a véleményünk, hogy a cél viszont nem szentesíti az eszközt. Ez a törvény nem a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szól, hanem legalább négy másik fontos fő részletet tartalmaz, és rendkívül fontos alkérdéseket is. Lényegesen nagyobb súlyú, mint hogy táblázatban összefoglalhassuk, és most törvény biztosítsa, illetve írja elő, hogy hány kilométer gyorsforgalmi utat kell építeni.
A közérdekű kisajátításokról szóló rész minden hozzánk hasonló országot, ahol ez az intézmény még nem alakult ki, foglalkoztat. Az a véleményem, hogy ennek a törvénynek a címében ennek is szerepelnie kellene, hiszen meghatározó résszel ez a törvény elég eklektikus módon és - Illés Zoltán képviselő úrral részben egyetértve - alkotmányosságot súroló módon tesz javaslatot a közérdekű, általunk is kívánt kisajátítások, építésfelgyorsítások rendezésére. A megfogalmazás laza, helyenként pongyola.
Milyen időszakban került ez a törvény benyújtásra? Ez foglalkoztatott bennünket. Nyilván miniszter úrnak és a kormánynak az a szándéka, hogy felgyorsítsa a polgári kormány által elkezdett, sokat bírált, a leszakadó területek felzárkóztatását, a magyar foglalkoztatást elősegítő, a nemzeti össztermékhez 1,5-2 százalékkal hozzájáruló gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, ami örvendetes. Számunkra örvendetes, hogy visszatér egyes elemeiben a Széchenyi-terv abbamaradt és szétvert részleteihez. Előttünk van a jövő évi költségvetés, és annak van egy kétéves, hároméves kitekintése is. Előttünk van az Európa-terv, amely tartalmaz egyes részleteket, és valóban van egy 2044-es kormányrendelet a gyorsforgalmi utak építéséről.
Miért tehát ez a most benyújtott törvénytervezet? Ez foglalkoztat bennünket. Azt kérte képviselő úr, aki előttem szólt, hogy az ellenzék is értsen egyet a céllal. Úgy gondolom, hogy a cél jó, valóban Magyarország több területén található alkotmánysértő elérhetőségi állapot, infarktusos betegek, szülő nők nem jutnak ugyanannyi idő alatt ellátáshoz, a kultúrához, az egészséges életvitelhez való jog egyes részein az országnak lényegesen alacsonyabb szintű, mint máshol. Ezen változtatni kell. Változtatni kell azon is, hogy hozzáférhessünk és törvényi módon férhessünk hozzá, törvény alapozza meg a magántőke bevonását az építésbe.
(10.00)
Ellentétben az előttem szólókkal, én ezt fontosnak tartom. De ne legyen rejtett koncesszió, legyen nyilvános, hogy a magántőke bevonásának milyen feltételei vannak akár a költségvetés számára, akár az úthasználati díjjal összefüggésben. Valóban rossz tapasztalataink vannak a több évtizeden, több kormányon áthúzódó M5-ös koncessziójával. Még akkor is, ha akkor arra gondoltak egyesek, hogy más megoldás nincs.
Azért is lehet, hogy ez a törvény most kerül benyújtásra, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége romlott, az építőiparé jelentős mértékben romlott. Vannak olyan régiók, ahol 17 százalékkal romlott, mint a Dél-Alföldön az építőipar teljesítménye, és sok helyen nemcsak az épületépítés, -szerelés, hanem a mélyépítéssel és az útépítéssel összefüggő teljesítmény is jelentős mértékben romlott. Lehet tehát, hogy visszatér a szocialista-szabad demokrata kormány az általa bírált időszakhoz, amikor fontosnak tartja a nemzeti össztermék tekintetében is a belső gazdaság élénkítését költségvetési, magántőke és más eszközök bevonásával.
Olyan időszakban kerül benyújtásra ez a törvény, amikor a nemzeti környezetvédelmi programot tárgyalja a parlament, és ez a harmadik fő része, ami számomra kicsit érdekes. A céllal egyetértünk. A cél nem szentesíti az eszközt. Aki kimondja ma a magyar parlamentben, amikor a nemzeti környezetvédelmi programról tárgyalnak zöldek, kevésbé zöldek, tisztességes parlamenti képviselők és olyanok, akik el akarnak érni egy célt mindenáron, akkor megdöbbentők számomra azok a leegyszerűsítések, amelyek ezekben a törvényekben szerepelnek.
Elhangzott véleményként egy olyan megfogalmazás egy törvényben, hogy az önkormányzatok véleményét ki kell kérni. Kérem, az épített környezet védelméről szóló törvény egész mást mond arról, hogy mi a feladata a térszerkezeti tervekkel kapcsolatban egy polgármesternek, a társhatóságoknak és másoknak. Olyan laza megfogalmazások hangoznak el, amelyekkel a lerövidítés érdekében - amely jó cél - olyan eszközt próbál szentesíteni, amikor miniszteri rendeletben vagy társminiszteri előterjesztésben lehet dönteni olyan ügyben, amelyben egy törvény már meghatározott például sarokpontokat a változatok közül.
Az a véleménye a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség gyorsforgalmi utak építésével és a környezetvédelem alkotmányos rendjének betartásával foglalkozó csoportjának, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Egyetértünk azzal, hogy gyorsítani kell, egyetértünk azzal, hogy a leszakadó térségekben az egyik felzárkózási elem az elérhetőség javítása, a gyorsforgalmi út építése, egyetértünk azzal, hogy a nemzeti költségvetésből ez az utolsó békeév, amikor saját elhatározásunkból jelentős összegeket fordíthatunk. És azzal is egyetértünk, hogy törvényben kell szabályozni minden olyan fejlesztést, amelyhez uniós forrásokat várhatunk.
A harmadik nagy része ennek a táblázat. A táblázatról is sok vélemény elhangzott, 800 kilométer, a legutóbbi rádiónyilatkozatban 280 kilométer, és most is találhatunk benne olyan hibát, amely valóban nem 431 kilométer, hanem 375 kilométer megépítését teszi lehetővé; a többi elkészült már. Az a véleményünk, hogy itt az ideje, hogy pontosítsunk. Ez a törvény rendkívül sok helyen pontosításra szorul. Az általános vita keretei között arról kell beszélnünk, hogy megfelel-e az alkotmányosság követelményeinek. Gondolom, hogy erre a vita során rendkívüli módon vissza kell térnünk, és erre lehetőségünk nyílik. Más dolog egy pontszerű építésnél, egy sportcsarnoknál gyorsított eljárással, közérdekből való kisajátítással és ügyekkel intézni, mint egy több száz kilométeren elhúzódó, több ezer kistulajdonossal való egyeztetés és tárgyalás, akiknek ez az egyetlen féltett kincse, amihez ragaszkodik.
Érdekesnek és jó célnak tartom, hogy a 30 napos, 60 napos hatósági határidőket leszorítsuk 15 napra. De gondolom én, ehhez más törvényeket és jogszabályokat is módosítani kell, ebben a sima feles törvényben egyszerűen, lazán kijelenteni, hogy 30 nap helyett legyen 15 nap ott, ahol a két miniszter így dönt, ez rendkívül veszélyes. Hol vannak a civil szervezetek, NGO-k, amelyeket sikerült önálló ügyfélként, véleményalkotóként az elmúlt ciklusban nekünk, többeknek törvényi úton felhatalmazni?
Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mindazon képviselője a céllal egyetért, aki szeretné, ha az autópályák, gyorsforgalmi utak építése felgyorsulna. Azokat a módosító javaslatokat, amelyeket teszünk mind a négy területen, mind a környezet- és természetvédelem területén, mind pedig a közérdekű kisajátítás területén, mind a táblázatban, azért tesszük, hogy egy elfogadható törvény szülessen meg. Olyan törvény, amely valóban európai szintű.
Igyekszünk a javaslatainknál kitérni arra is, hogy a környező országokkal, így például Erdéllyel, Horvátországgal, Szlovéniával meglevő gyorsforgalmi úthálózati kapcsolataink az európai érdekeknek megfelelően alakuljanak, és ne más politikai erőknek. Arra kérjük tisztelettel a miniszter urat is és az előterjesztőt is, hogy fokozottabban nagyobb figyelmet fordítson a meglevő úthálózat fenntartására. Az ugrásszerűen megnőtt közlekedési balesetek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azt mutatják, hogy kevés a pénz a fenntartásra.
Befejezésül: akkor tudjuk ezt a törvényt elfogadni, ha a cél nem szentesíti az eszközt. Tegyünk meg mindent ennek érdekében!
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
