KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 3. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A módosító javaslatom értelmében a törvényjavaslat 2. és 3. §-ai elmaradnának. A 2. § szerint az új szövetkezetekről szóló törvény 89. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul. A régitől annyiban tér el, hogy az irányadó rendelkezések alkalmazására vonatkozóan az „ezen törvény hatálybalépésétől számított ötödik naptári év végéig” kitétel elmarad. Vagyis a (3) bekezdés a törvényjavaslatban most így szól:
„Azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának (2) bekezdés szerint történő módosítására nem kerül sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépése után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabály szerint.”
Vagyis a bekezdésből a kormány által beterjesztett módosítás 2. §-a kiveszi azt a szigorítást, hogy csak 2006. december 31-éig működhetnek a régi típusú szövetkezetek. Ezt a részletes indoklásban a következőképpen indokolják:
„A meglévő szövetkezetek számára 2006. december 31. napjáig adott haladékot az új szövetkezeti törvény arra, hogy alapszabályukat a megváltoztatott normákhoz igazítsák, ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegyzőke részeként mutassák ki, vásárolják meg a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét és azt vonják be. Az a szövetkezet, amelyik az öt év leteltéig nem módosítja ennek megfelelően az alapszabályt, jogutód nélkül megszűnik a törvény erejénél fogva.”
Ezzel a módosítással az üzletrészek továbbra is fennmaradhatnak, annak ellenére, hogy Medgyessy Péter „Egyetértésben a nemzettel” című választási szóróanyagában, a „Virágzó mezőgazdaságot teremtünk” című részben ez olvasható: „Megkülönböztetés nélkül megvásároljuk az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, orvosoljuk az elmúlt években elkövetett súlyos igazságtalanságokat.”
Most nem térek ki arra, hogy egy vásárlásnak általában az eladó szándékával is egybe kell esnie, és arra sem, hogy a mezőgazdaság manapság nem éppen virágzó, viszont érdekes módon, ha a választási ígéretek betartását csak 2006 tavaszán lehet számon kérni, akkor is bőségesen elegendő a 2006. december 31-éig szóló, régi típusú szövetkezetekre vonatkozó haladék.
Ezért is javasoltam a törvénymódosítás 2. §-ának elhagyását, vagyis talán újból a sorok között kell olvasnunk, éppen ezzel a törvénymódosítással adják tudtunkra, hogy mégsem rendezik az üzletrésztulajdonokat. Egyébként a rendezésről másfél éve valóban nem hallottunk semmit.
A törvénymódosítás 3. §-ának (3) bekezdésében ez áll: „E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az új szövetkezeti törvény 89. §-ának (4), (5) bekezdése, valamint a 94. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.”
Nézzük, mik is voltak ezekben a bekezdésekben! A 89. § (4) bekezdésében: „Az a szövetkezet, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig alapszabályát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem módosítja vagy gazdasági társasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszűnik.” Az (5) bekezdésben pedig ez volt: „Felhatalmazást kap a kormány, hogy a (2), (3) bekezdésben végrehajtásának egyes kérdéseit rendeletben szabályozza.”
A hatályukat vesztő rendelkezések között volt a 94. § (2) bekezdése, amelyben az állt: „Az e törvény hatálybalépését követő ötödik naptári év végével hatályát veszti az Fvt., valamint az azt módosító 1994. évi XLIV. törvény, az 1994. évi C. törvény, az 1996. évi XXXII. törvény, továbbá a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 237. §-a, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 311. §-a és a 320. §-ának m) pontja.”
Idézek a részleges átalakulással érintett szövetkezet eszközei, kötelezettségei átértékeléséről szóló 2/2003. számú polgári jogegységi határozatból: „A részleges átalakulás jogintézményét az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi törvény nem ismeri. Ez utóbbi ténynek azért van kiemelt jelentősége, mert az Szvt. 88. §-ának rendelkezése értelmében a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására, az Szvt.-ben található speciális rendelkezéseken túlmenően a Gt. szabályai is megfelelően alkalmazandók. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a részleges átalakulást mint a szervezeti formaváltás egyik esetét, az átalakulási vagyonmérleg, vagyonleltár és a tervezetei elkészítésével összefüggésben külön nem nevesíti.”
Vagyis úgy érzem, hogy a szóban forgó törvénymódosítással visszacsempészik azt a részleges átalakulási formát, amelyet annak idején részeges átalakulási formának csúfoltak vidéken. Ez ugyanis arról szólt, hogy az átalakulás során az üzletrészüket gazdasági társaságba átvivők a szövetkezetben megmaradhattak tagként. Így ők dönthettek azoknak az üzletrészeknek a sorsáról is, amelyek nem is az ő tulajdonukban voltak. A kormány által benyújtott törvénymódosítással újra a részeges átalakulási forma lép életbe, módosító javaslatom pedig éppen ezt akadályozná meg.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
