GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a parlamenti ciklusnak az elején, 2002 júniusában - egészen pontosan június 11-én - interpelláltam a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjeként a legfőbb ügyész urat, amikor is elmondtam, hogy az SZDSZ az elmúlt évek során, gyakorlatilag amióta csak kipattant az úgynevezett Fidesz közeli cégek botránya, bejelentésekkel és feljelentésekkel próbálta meg a maga erejével elősegíteni az igazságszolgáltatásban érdekelt és érintett szervek munkáját.
Elmondtam, hogy feljelentéssel éltünk a fantomcégek ügyében, amikor is, tudjuk, egyesek lankadatlan szorgalommal tevékenykedtek több tízmilliós köztartozásokkal működő cégek eltüntetésében. Elmondtam azt is, hogy a nyomozásokat ugyan minősíteni nem kívánjuk, azonban rendre eszünkbe jut az a találó magyar közmondás a hatóságok munkáját figyelve, amely szerint: nem akarásnak nyögés a vége. Ebben a 2002. júniusi interpellációmban hangot adtam annak a meggyőződésünknek, annak a meglátásunknak, hogy a hatóságok az előző ciklusban, illetve az azóta eltelt időben is egyes esetekben ahelyett, hogy mindent megtettek volna a törvénysértő cselekmények megelőzésére, felderítésére és a gyanúsítottak bíróság elé állítására, gyakran nevetséges és önellentmondásokkal terhelt határozatokkal sorra megszüntették az eljárásokat, megtagadták a nyomozást.
(8.40)
És felidéztem, hogy ez utoljára például 2002 tavaszán-nyarán egy olyan ügyben történt, amelyben egy hetilap tehetséges riportere néhány hét alatt a maga újságírói eszközeivel közelebb jutott egy, az akcióban szerepet játszott személy és a valódi események felderítéséhez, mint a rendőrség és az ügyészség a saját teljes apparátusával négy év alatt. Ez volt az a Heti Világgazdaság-újságcikk, amely először hozta be a képbe Weisz Józsefet a nyilvánosság előtt, azt a Weisz Józsefet, aki másfél héttel ezelőtt… - (Egy közbeszólásra:) képviselőtársam azt mondja, hogy bűnözőt; én ezt nem mondanám, hiszen sajnálatos módon jogerős ítélet ezt nem mondta ki Magyarországon vele kapcsolatban, de mindenesetre árulkodó, hogy a Fidesz padsoraiból ez a bekiabálás hangzott el, hogy a bűnöző Weisz Józsefet -, aki másfél-két héttel ezelőtt megjelent a magyar nyilvánosság előtt.
2002 júniusában arról kérdeztem a legfőbb ügyészt… (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Tisztelt Képviselőtársaim! Én maximálisan megértem, empatikus ember lévén, hogy ezeknek az ügyeknek a feszegetése önökben, fogalmazzunk így, nyugtalanságot vált ki, de mégiscsak azt kérem önöktől, hogy legyenek kedvesek végighallgatni ezt a rövid, ötperces napirend előtti felszólalást türelemmel. 2002 júniusában azt kérdeztem a legfőbb ügyésztől, üldözi-e a bűnt, vagy továbbra is leplezni kívánja a Fidesz közeli cégek fantomizálásának botrányát. Ő válaszában elmondta 2002 júniusában: “Ez idő szerint a nyomozás folytatásának elrendelését megalapozó körülmények nem merültek fel, az adott ügyekre vonatkozó új ténymegállapítások kellő alappal nem tehetők.”
Amikor az alkotmány- és igazságügyi bizottság ezt az interpellációt megtárgyalta, ott a legfőbb ügyész úr - idézek a bizottság jelentéséből - ”nem kívánt kitérni a HVG-cikkben közölt, a két ügycsoporthoz tartozó és az alapügyekben vizsgált és azonosíthatatlan két személy között esetlegesen közvetítő vállalkozóval kapcsolatos új tényre alapított feljelentés elutasításának jogszerűségére, illetve a feljelentéstől eltérő vizsgálati megállapítások alapján történő elutasítás okának jogszerűségére, hivatkozva arra, hogy ezen ügyben történt panasz alapján az eljárás még folyamatban van.” Természetesen ezt a panaszt elbírálta azóta az erre hivatott ügyészi szerv, és “természetesen” elutasította ezt a panaszt, de ezzel a megfogalmazással érdemes picikét foglalkozni részletesen. Azt mondja a legfőbb ügyész a bizottság előtt, hogy “azonosíthatatlan két személy között esetlegesen közvetítő vállalkozó”. Az azonosíthatatlan két személy itt Schlecht Csabát és Kaya Ibrahimot jelenti, az esetleges vállalkozó pedig Weisz Józsefet.
A tegnapi napon egy interpellációban elmondtam azt, hogy ezekről az úriemberekről meglehetősen konkrét dolgokat tudunk. Világosi Gábor SZDSZ-es képviselő volt az a képviselő a parlamentben, aki az előző ciklusban - a budapesti telefonkönyvet felmutatva - felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy Schlecht Csaba nem is olyan nehezen megtalálható, illetve újságíróknak sikerült mind Kaya Ibrahimot, mind Weisz Józsefet megtalálniuk.
Az ügy legérdekesebb és legújabb fejleménye talán az, hogy amikor a múlt héten hétfőn azt olvastuk az újságban, hogy a BRFK szeretné leporolni ezen ügyekben az aktákat és újraindítani a nyomozást, akkor ebben a hétfői hírben azt is kell olvasnunk, hogy egy nappal előtte, vasárnap este egy tévéműsorban a legfőbb ügyész úr nyilatkozik, hogy nem valószínű, hogy az új tanú feltűnése érdemi újdonságot hozhat ezekben az ügyekben.
Az igazságszolgáltatás függetlenségében és a pártatlan eljárásban bízva továbbra is azt reméljük, hogy az új nyomozás eredményeket hozhat, bár előrebocsátjuk természetesen, nem leszünk meglepődve akkor, ha a Legfőbb Ügyészség ezt a nyomozást is elutasítja már annak a legelején.
Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
