NAGY KÁLMÁN
NAGY KÁLMÁN
NAGY KÁLMÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság november 12-i ülésén tárgyalta a T/6326. számú, a sportról szóló törvényjavaslatot. A vitában elhangzott vélemények szerint a sport ügyével szemben méltatlan az a helyzet, hogy a bizottsági vitát megelőzően egy-két nappal kapják meg a képviselők ezt a jelentős, fontos és terjedelmes törvényjavaslatot. Most, amikor a költségvetés tárgyalása mellett hihetetlen mennyiségű törvényjavaslat kerül elénk az európai uniós jogharmonizációs folyamat miatt, a sportról szóló törvényt üde kivételként úgy tárgyalhatnánk, hogy nincs uniós nyomás vagy kényszer abban, hogy ez a törvény az év végéig elfogadásra kerüljön.
A 2000. évi törvény helyett úgy készítettek elő egy új törvényjavaslatot, hogy a régi törvény hatását csak részben tudták felülvizsgálni. A 2000. évi törvény által kialakított helyzet felmérése csak kismértékben történt meg, nem állnak rendelkezésre megfelelő hatástanulmányok, az EU-s csatlakozás sportra gyakorolt hatása nem látható, a sportfinanszírozás átfogó reformjára pedig nincsenek költségvetési többletforrások. Véleményünk szerint az új szabályozást az EU-csatlakozás és az athéni olimpia után a szükséges felmérések, hatástanulmányok, elemzések elvégzésével kellene beterjeszteni és tárgyalni.
Az új törvényjavaslat lényegében a 2000. évi sporttörvényre támaszkodik, az újonnan felvett szakaszok nem biztos, hogy minden esetben javítják a korábbi törvény hatását és működését. Új szervezetet hoz létre, a nemzeti sporttanácsot. A tanács társelnöke a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, tagjai továbbá miniszterek - az egészségügyi, szociális és családügyi, az oktatási miniszter -, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, sportszövetségek elnökei, akik mind olyan személyek, akiknek amúgy is a sporttal kapcsolatos feladataik vannak a sport területén. Nem teljesen értjük, hogy mért kell a tanácskozásukra, a véleményük kinyilvánítására külön intézményt létrehozni.
A törvénytervezet ismét összemossa a versenyrendszereket, lehetővé teszi, hogy amatőr bajnokságban, versenyen hivatásos sportolók vehessenek részt. Ez újra kialakíthatja az álprofizmus intézményét, hiszen hivatásos sportolókkal csak azok az amatőrök tudják felvenni a versenyt, akik álprofikként működnek. Nem teszi lehetővé a hivatásos versenyrendszer önálló szabályozását, így azok nem különülnek el, kiskapuk keletkezhetnek.
A törvénytervezet lehetővé teszi a közvetlen állami támogatást a sportszervezetek részére. Ezzel véleményünk szerint létrehozza a klientúra kiépítésének a lehetőségét. A korábbi törvényben ez a támogatás szakszövetségeken keresztül juthatott el, ahol megbízhatóbb módon érhetett célhoz. Kikerül a Wesselényi Közalapítványból is a szabadidősport, a diáksport és a kisegyesületek támogatásának a lehetősége, ami gyakorlatilag a miniszter hatáskörébe kerül át. Ez egyrészt a fentebb mondottakat erősíti, másrészt erősen degradálja a közalapítvány létjogosultságát.
A tervezet a fegyelmi büntetések sorában olyan új tételeket tartalmaz, amelyek ellentétesek a sporttal, a sport funkciójával. Csak két példát szeretnék említeni. A pályaválasztói jog megvonása hat hónapra olyan hátrány, ami egy kis sportegyesület megszűnéséhez is vezethet, hiszen alacsonyabb szintű bajnokságban nem is tart hat hónapig egy évad. Egy kistelepülésen a vasárnapi sportrendezvény az egyik összetartó erő. A hat hónapos pályabetiltás egy falu közösségi életét teheti tönkre. Az igazoláshoz, átigazoláshoz való jog megvonása két év időtartamra ugyancsak súlyos tétel a korábbi törvényhez képest. Természetesen tudjuk, hogy ezek részletkérdések, de fontos kérdéseknek tartjuk, főleg a kisegyesületek szemszögéből nézve.
Mindezek alapján a törvény ilyen formában történő elfogadását az önkormányzati bizottság kisebbségi véleménye szerint nem tudjuk támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
