BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Sokak véleménye, hogy a magyar társadalom jövőjét nagymértékben meghatározza, képesek vagyunk-e a nemzet sorsát érintő kérdésekről közös álláspontot kialakítani. Ezért is nagy jelentőségű, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban sikerült megállapodni a jövő évi 53 ezer forintos minimálbérről, a bruttó keresetek átlagosan 7-8 százalékos növekedéséről. Ezen túlmenően megállapodás született több olyan tételről, amelyek kihatnak a munkavállalók jövedelmére, és egyszersmind az adótörvényeket is érintik.
Megállapodni sohasem könnyű. A szakszervezetek a keresetek reálértékének növelését tűzték ki célul. A munkáltatók a versenyképesség erősítésére helyezték a hangsúlyt. A kormánynak, miközben mindkét szempontot igyekezett szem előtt tartani, el kellett kerülnie az állami túlköltekezést is. Klasszikus elv, hogy a bértárgyalásoknak nem a kormány, hanem a munkáltatók és a munkavállalók, illetve a szakszervezetek a főszereplői. A kormány így arra törekedett, hogy a minimális bérről és a keresetnövekedési ajánlásokról a szociális partnerek állapodjanak meg egymással. Ez a stratégia azonban nem jelentette azt, hogy a kormány passzívan viszonyult volna a tárgyalásokhoz. A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács újjászervezésekor támogatta, hogy a munkaügyi kérdések mellett a gazdaságot meghatározó feltételekről is folyjanak konzultációk Ezzel a munkáltatók és a szakszervezetek közötti megállapodások sikerét kívántuk elősegíteni. Stratégiánk sikeresnek bizonyult.
Megállapodás született arról, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összeghatára hideg étkeztetés esetén havi 2000 forintról 3500 forintra, meleg étkeztetés esetén havi 4000 forintról 6000 forintra emelkedik. A gyermekes szülők adómentes iskolakezdési természetbeni juttatása 10 ezer forintról 15 ezer forintra nő. A munkáltatók számára nagy jelentőségű a megállapodásnak az az eleme, amely szerint a társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti nyereség csökkenthető az adózó által fizetett helyi iparűzési adó 25 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével.
A tárgyalások egyik kulcskérdése volt a minimális bér adómentessége. Sikerült elérni, hogy egy kiegészítő adójóváírás segítségével az új 53 ezer forintos minimálbér után ne kelljen adót fizetni. Mindezzel és az adórendszert érintő, itt most nem említett módosításokkal az volt a kormány célja, hogy segítse a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodásának létrejöttét. A kormány aktív közreműködése nélkül a megállapodás nem jött volna létre, hiszen a munkáltatók és a szakszervezetek álláspontja igen távol állt egymástól. Mindez fontos tanulságot rejt magában, hölgyeim és uraim. Egyik fél sem tudott volna eredményt elérni, ha nem tanúsít rugalmasságot, ha nem képes a megállapodás érdekében előzetes álláspontján lényegesen módosítani. Nem véletlen, hogy a megállapodást aláíró felek valamennyien úgy érezték, hogy ugyan jó megállapodást kötöttek, de céljaikat maradéktalanul nem tudták megvalósítani.
A kompromisszumnak ugyanis, hölgyeim és uraim, éppen ez a természete. Mindnyájan feladunk egy kicsit törekvéseinkből annak érdekében, hogy egy új minőséghez, az összehangolt cselekvések állapotához jussunk el. Ez az az érték, amit nem szabad szem elől tévesztenünk, és ami nélkül a jövő sem képzelhető el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
