DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága megtárgyalta a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Igen eleven, élénk vita, talán úgy is mondhatnám, hogy beszélgetés alakult ki a témáról. A bizottság tagjai kifejtették nézeteiket. Különösen két jelentősebb és tartalmasabb vélemény alakult ki; ezenkívül meghallgatta a bizottság a kamara elnökét is, aki abból a világból hozott üzenetet hozzánk a dolgok mérlegelése és a döntés tekintetében.
A bizottság abban egyetértett, hogy valóban időszerű a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása. Nem azért, mintha nem lenne egy elég jó törvényünk e tekintetben; a gazdasági kamarák hasznos és pozitív szerepet töltöttek be az elmúlt esztendőkben, és jelenleg is a magyar gazdaságban és általában a magyar társadalomban. Hogy ez jó, az nem azt jelenti, hogy a legjobb, tehát ott vagyunk, ahol lehetnénk. Úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja.
Amiben a bizottság többsége és a kisebbség külön álláspontot foglalt el, az inkább az operációs és az intézményi, az institúciós kérdéseket illeti. A kisebbség tartózkodott, és nem szavazott ellene a törvényjavaslatnak. A tartózkodó kisebbség a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Demokrata Fórum képviselői részéről nem is volt olyan nagyon kisebbség, csak két-három fővel... - azt kívántuk elhozni az Országgyűlés plénumához a kamara szerepe kapcsán, hogy ez mennyiben legyen a tagjai intézménye, vagy mennyiben legyen a kormányzás intézménye a tagok felé.
Ezt úgy fejeztük ki, és ismételten aláhúztuk ezt a gondolatot - különösen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői ezt korábban is mérlegelték -, hogy azt kívánjuk a módosított törvényben megjeleníteni, hogy a kamara érdekképviselet, nem pedig kormányzati instrumentum. Persze, ez a kamara, amelyik a tagjainak az egyesülése, és a tagjai kormányozzák, elvállalhat kormányzati feladatokat, mintegy szerződéses alapon, egy évre vagy kettőre, vagy akár öt évre is, amikor valamelyik kormányzati szerv megtárgyalja a kamarával, hogy ezt vagy amazt a feladatot kívánatos volna a kamarával együtt végezni, gondoltunk itt a szakképzésre, gondoltunk itt a különböző technológiai fejlesztésekre. Tehát bőven van hely arra, hogy a kormány és a kamarák egymással találkozzanak, és feladatokat osszanak meg.
További lényeges kérdés, téma a mi kisebbségi véleményünkben az, hogy a kamara költségvetése hogyan alakul. Azt szeretnénk javasolni, hogy az Országgyűlés a törvény meghozatala során vegye számításba, hogy a kamara, amennyire csak lehet, önfinanszírozó, és amikor a kormánytól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) költségvetési pénz jut a kamarához, az feladatok elvégzésére történjen, ne pedig az intézmény életben tartására.
Köszönöm, elnök úr.
