DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azzal szeretném kezdeni, hogy az MSZP-frakció megítélése szerint ez a módosítás, ha szabad ezt a rossz kifejezést használni: kamarabarát.
Ezt talán azért van értelme előrebocsátani, mert az előkészítő viták során volt olyan vélemény, hogy kerülhetnének még kedvezőbb helyzetbe is a kamarák; voltak, akik a jelenlegi helyzetükhöz viszonyítva, illetve a '99. évi CXXI. törvényben megszabott szituációhoz képest túl gyors előrelépésnek tekintették a jelen előterjesztésben megfogalmazottakat. Én úgy gondolom, hogy sikerült egy olyan arányos középutat megtalálni, amely hozzájárul ahhoz, hogy az önszerveződés talajára került kamarák... - mert a '99. évi CXXI. törvény végül is ezt jelentette, hogy kerüljenek vissza a kamarák abba a természetes közegükbe, ahol a vállalkozások önszerveződése megvalósul, és egy szerves fejlődés eredményeként bővüljön a tevékenységük.
Hogy mivel járt még a '99. évi módosítás, azt egy-két számmal azért hadd illusztráljam: a korábban több mint 800 ezer tagot számláló gazdasági kamarák taglétszáma 2003-ra elérte a 45 ezer tagot. Ha az egyik oldalról nézzük, a 800 ezret viszonyítjuk a 45 ezerhez, ez nagyon radikális csökkenés, mert ez 5 százalék körüli érték. Ugyanakkor van egy olyan becslés is, amelyik arra vonatkozik, hogy a jelenlegi 45 ezer tag, ezek a gazdasági szervezetek termelik a magyar GDP mintegy kétharmadát. Tehát ha így nézzük, akkor végül is a gazdaság szereplőinek a súlyuk szerinti reprezentáltsága a gazdasági kamarákban azért többséginek tekinthető.
A törvénymódosítás, szemben a hatályos törvénnyel, a gazdasági kamarák tevékenységét illetően számos olyan változást és lehetőséget tartalmaz, amelyek révén a kamarák hatékonyabban tehetnek eleget azoknak az elvárásoknak és kihívásoknak, amelyekkel az uniós csatlakozásunk következtében szembesülnünk kell. A törvénymódosítás arra irányul, hogy a változó gazdasági környezetben erősödjön a kamarák köztestületi jellege; tevékenységük a gazdálkodó szervezetek egyre szélesebb körét érintse; fokozottabban vegyenek részt a gazdaságfejlesztési döntések előkészítésében, a gazdaságstratégiai elképzelések megfogalmazásában; az üzleti forgalom biztonsága, valamint a tisztességes piaci magatartás elősegítésében.
Ennek szellemében a törvényjavaslat a kamarai közfeladatok bővítésének lehetőségét teremti meg azzal, hogy a közfeladatok kamarákhoz történő átcsoportosítására lehetőséget biztosít abban az esetben, ha a kamara olcsóbban és hatékonyabban tudja ellátni az adott közfeladatot. Én úgy gondolom, ez egy olyan feltétel, amely minden változásnak, minden átalakulásnak alapvető kritériuma kell hogy legyen.
(11.30)
Tehát az a gondolat, hogy az önszerveződés, a szerves fejlődés talaján maradjon a kamara, azzal van összhangban, hogy amire képessé válik, és amilyen közfeladat ellátását vállalja és be tudja mutatni, hogy azt hatékonyabban látja el, annak a lehetőségét megteremti a törvény, hogy átvegye az államigazgatástól. Természetesen az átadó szervezetnek ezzel együtt a finanszírozási forrást is szükséges biztosítania.
Álláspontunk e kérdésben az, hogy a jelenlegi szituációban sem a költségvetési, sem az előkészítési helyzet nem indokolja, hogy közvetlen és konkrét költségvetési támogatás kerüljön bele a törvényjavaslatba. Mi úgy gondoljuk, hogy kellő törvényi garanciát jelent az, hogy a költségvetési támogatás lehetősége és elérésének módja rögzítésre kerül az előterjesztésben. Más kérdés, hogy felelősen kell gondolkodni a kamarák működőképességének megőrzéséről is, és ebben, úgy gondolom, egy érdemi diskurzus indult el az érintettekkel.
A törvényjavaslat fő elemei között kiemelendő az etikai szabályok bővítése a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépéssel és a fogyasztóvédelmi közreműködői feladatokkal. Mi szívesen látnánk, ha az etikai szabályok megsértésének szigorúbb szankcionálása is lehetővé válna, és nemcsak a kamarai tagok, hanem a nem kamarai gazdálkodó szervezetek esetében is. Ennek a törvényi hátterét tisztázni kell, de úgy gondoljuk, hogy ha egy kamarai tagszervezet érdekeit sérti, etikai érzékét sérti egy-egy nem kamarai gazdálkodó szervezet magatartása, akkor megvan az az interfész, amelynek révén ez kamarai üggyé válhat, és közvetlenül is megjelenik a kamarai tagság, illetve a megszerveződött kamarák illetékessége.
Egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat a törvényességi felügyelet gyakorlásával kapcsolatban eddig meglévő ellentmondásokat azzal oldja fel, hogy a felügyeletet az ügyészséghez helyezi át. Ezzel a szabályozási megoldással biztosítható a gazdasági kamarák felügyeletének szakirányú elkötelezettségtől mentes gyakorlása.
Tisztelt Ház! Az MSZP-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, melynek megalkotását elősegítette a kamarák és az előterjesztő tárcák között a törvénymódosítás előkészítésében kialakult együttműködés. Ez jelentősen hozzájárult az előterjesztés idejére kialakult konszenzushoz. Úgy gondoljuk, hogy a kamarák tevékenységének erősítése kedvező hatással lesz a vállalkozói környezet javítására, a nemzetgazdaság versenyképességének növelésére, és a kamarák megerősített köztestületisége a gazdálkodó szervezetek számára működésükben és tevékenységükben érzékelhető előnyöket biztosít majd a jövőben.
Kérem a Ház többi frakcióját, többi pártját is, hogy szavazataikkal támogassák ennek a törvénymódosításnak az elfogadását, amely egy közbenső lépés lehet egy ideálisnak tekintett kamarai működés elérésében.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
