GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Köztársaság kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a kormány és a Magyar Agrárkamara között létrejött ez évi együttműködési megállapodások értelmében szükségessé vált a gazdasági kamarákról szóló törvény felülvizsgálata és olyan irányú módosítása, amely a kamarákat feladatrendszerükben megerősíti. Ez alapján a kormány augusztus 6-án elfogadta a törvénymódosítás koncepcióját, és augusztus 15-én ezt kormányhatározattal közzétette. Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat a fenti megállapodással összhangban célul tűzi ki a gazdasági kamarák feladatrendszerükben való megerősítését, továbbá a feladatok és a végrehajtáshoz szükséges források összehangolását.
A modern piacgazdaságban a gazdasági kamaráknak fontos szerepet kell betölteniük a gazdaságfejlesztési és a gazdaságstratégiai döntések megalapozásában, az üzleti forgalom biztonságának javításában, a tisztességes piaci magatartás megerősítésében, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében. Mindemellett jelentős szerep juthat a gazdasági kamaráknak a kis- és közepes méretű vállalkozások európai uniós integrációjának előkészítésében, illetve a vállalkozások felkészítésében, ezen belül is az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában. A gazdasági kamaráknak alkalmasnak kell lenniük továbbá közgazdasági elemzések és értékelések elvégzésére, mert csak ezáltal válhatnak a kormányzati gazdaságstratégia kialakításának egyik szereplőjévé. Ennek megfelelően erősíteni szükséges azt az elemzési kultúrát, amely képes a piaci szereplők általános, együttes érdekeinek integrált kifejezésére és gazdaságstratégiai szempontból is értelmezhető javaslatok kidolgozására.
E célok megvalósulása érdekében a törvénymódosítás javaslatot tesz a kamarai rendszer továbbfejlesztésének irányaira, és kijelöli azokat a területeket, ahol a kamarai közfeladatok bővítésére a jövőben sor kerülhet. A törvényjavaslat szándéka szerint megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési és gazdaságszervezési feladatok ellátásában a gazdasági kamarák nagyobb szerepet kapjanak, illetve a kormányzati munkában lehessen támaszkodni a kiterjedt kamarai regionális hálózatra és vállalkozói kapcsolatrendszerre. A törvényjavaslat szélesíti a gazdasági kamarák által ellátható közfeladatok körét, egyben gondoskodik arról, hogy a kamarák ezeket a feladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában elláthassák. Kimondja továbbá azt, hogy a kamaráknak új közfeladat csak abban az esetben adható át, ha azokat hatékonyabban és költségtakarékosabban tudják ellátni, mint az állami szervek és intézményeik.
A gazdasági kamarák közfeladatai bővítési lehetőségeinek megteremtése lehetővé válik részben a gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési és gazdaságstratégiai döntések előkészítésében való részvétellel és az állami és a helyi önkormányzati szervek, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek közötti együttműködés erősítésével; az európai csatlakozásból eredő, a vállalkozásokat, ezen belül az egyes szakmákat érintő európai uniós felkészítési, tájékoztatási, információs, képzési és továbbképzési feladatokkal; továbbá a tisztességtelen piaci magatartás elleni és a fogyasztóvédelmi közreműködői feladatokkal.
A hatályos szabályozás a kamarák mint köztestületek számára az üzletszerű tevékenység általános tilalmát fogalmazza meg, amely azonban ellenkezik a jogi személyek egyenjogúságának polgári jogi alaptételével. Az általános érvényű tilalom következtében a klasszikus kamarai szolgáltatások egy része meghiúsulhat, illetve a kamarák anyagi forrásai az állam és a vállalkozók számára egyaránt hátrányosan beszűkülhetnek. Példaként hozhatom fel tájékoztató kiadványok terjesztését.
A törvénymódosítás biztosítja, hogy a szükséges törvényi garanciák előírása és a gazdálkodás szabályainak szigorítása mellett a kamarák társaságalapítási lehetőségei szűk körben bővüljenek, a fenti probléma kiküszöbölése érdekében.
A törvény módosításával a gazdasági kamarák törvényességi felügyeleti jogköre és a közfeladatok finanszírozása szétválasztásra kerül, a törvényességi felügyeleti jogkört a javaslat az ügyészség hatáskörébe telepíti. E szabályozási megoldással biztosítható a gazdasági kamarák törvényességi felügyeletével járó általános érvényű felügyelet szakirányú elkötelezettségtől való mentessége. A törvényességi felügyeletet az ügyészség az erre irányadó külön jogszabályok szerint gyakorolja.
A kamarák a törvényi felhatalmazás alapján olyan tevékenységeket látnak el, amelyek a gazdálkodó szervezetek általános érdekeit szolgálják. A törvénytervezet nevesíti a közfeladatok ellátásának finanszírozási forrásait, és lehetővé teszi, hogy a közfeladatok és az ellátásukhoz szükséges források összhangja megteremtődjön. A törvényjavaslat kimondja, hogy a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatásokat azon költségvetési fejezetekben kell megjeleníteni, amelyben feltüntetett költségvetési szerv feladatköréhez kapcsolódóan végzik közfeladataikat.
A törvényjavaslat értelmében a nemzetgazdaság egészére vonatkozó közfeladatok elláthatósága érdekében biztosítani kell a gazdasági kamarák számára a szabad hozzáférést a hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz, a lehető legköltségkímélőbb megoldással, amely csak az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférés díjának a megfizetését jelenti.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítését széles körű, több hónapos tárcaközi egyeztető munka előzte meg. Ennek során az előterjesztő tárcák folyamatos párbeszédet folytattak a gazdasági kamarákkal, részletesen vizsgálva az általunk kimunkált jogszabály-módosítási javaslatokat, azok gazdasági súlyát és hatását.
(11.10)
A törvénytervezet olyan érdekegyeztető fórumok napirendjére is felkerült, mint a Vállalkozásfejlesztési Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács.
A törvényjavaslat kimunkálásakor elsődleges célként fogalmazódott meg, hogy a törvénymódosításnak alapvetően a vállalkozói környezet javítását, a magyar gazdaság versenyképesebbé válását kell szolgálnia, hogy a bővülő kamarai hatáskörök, az ebből adódó többletfeladatok, a megerősített köztestületiség a magyar vállalkozások számára közvetlen és érzékelhető előnyöket biztosítsanak.
Meggyőződésünk, hogy a gazdasági kamarák tevékenységének erősítése kedvező hatással lesz a vállalkozások uniós tagságból eredő változásokra való felkészítésére, a tisztességtelen piaci magatartás megelőzésére, a fogyasztók érdekének fokozottabb védelmére, az üzleti élet tisztaságának erősítésére, valamint - utoljára, de nem utolsósorban - a gazdasági stratégiai döntések megalapozására.
Tisztelt Ház! Tudom, hogy a széles körű egyeztetések, a törvényjavaslat körül kialakult alapvető egyetértés ellenére maradtak olyan igények, törekvések, elképzelések, amelyeknek a javaslat nem tud vagy nem akar megfelelni. Ezeket itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt még egyszer meg tudjuk vitatni, sorsukat az önök döntésére bízva. E gondolatok jegyében kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány szándékát támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
