IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót és a figyelmeztetést. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. számú határozatában az Országgyűlés kifejezte, hogy a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának fő céljait többek között az észak-atlanti szerződésben megfogalmazott alapelveknek és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kívánja elérni. A határozat melléklete kifejezetten kiemeli a közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez való hozzájárulás fontosságát, illetve azt, hogy Magyarország vállalt kötelezettségeinek megfelelően a közös védelem érdekében készen áll a szükséges katonai erő rendelkezésre bocsátására, és lehetőségeinek megfelelően hozzájárul a szövetség egyéb misszióihoz.
2001 szeptemberét követően az új kihívásokra, fegyveres fenyegetésekre adott válaszként az Észak-atlanti Tanács prágai csúcstalálkozóján megfogalmazta a NATO új célkitűzéseit, és elhatározta az új katonai képességek megteremtését. A prágai képességcsomag egyik legfontosabb része a NATO reagáló erők és az azonnal telepíthető parancsnoksági rendszer létrehozásáról szóló döntés. A prágai képességek biztosításának szükségességével 2002. november 21-én valamennyi tagállam egyetértett. Ez az egyetértés azt jelenti, hogy a tagállamoknak nemzeti szinten is biztosítaniuk kell azokat a feltételeket, amelyek a szövetségi célokat szolgáló reagáló erők létrehozásához és működtetéséhez szükségesek. Ez egy olyan, körülbelül 20 ezer fős nemzetközi katonai egység, amely az Észak-atlanti Tanács döntése alapján bármilyen, előre nem meghatározható katonai feladat ellátására bárhol, a szövetség területén belül vagy azon kívül történő 5-30 napig terjedő készenléttel bevethető.
A reagáló erő nem állandó erő, hanem egy jól felszerelt, rugalmas, azonnal telepíthető, összetételében szárazföldi, haditengerészeti és légierő elemekből álló, magas készenlétbe helyezett és abban tartott összhaderőnemi képesség, amelynek elemeit a NATO-haderőstruktúra egészéből, valamint a tagországok által felajánlott erőkből választják ki azon az alapon, hogy megfelelnek-e bizonyos előre meghatározott feltételeknek. Az elképzelések szerint rotációs alapon fog működni annak érdekében, hogy a szövetségen belül biztosítható legyen a hadműveleti hatékonyság és a méltányos teherviselés. Létrehozása és az abban történő magyar részvétel a Magyar Köztársaság számára olyan kiemelt szövetségesi vállalás, amely indokolttá teszi az Országgyűlés mielőbbi döntését.
A reagáló erők NATO-elvárások szerinti működése minden szóba jöhető alkalmazási formára, hadműveleti át- és alárendelésre is kiterjedő, előzetes országgyűlési hozzájárulás elfogadását követeli meg. Valamennyi NATO-tagállam részéről alapvető feltétel, hogy a prágai célkitűzéseknek megfelelően, kötöttségektől mentesen biztosítsa a kötelékbe felajánlott katonai erőt. A határozati javaslat ennek megfelelően a felajánlani tervezett magyar katonai alegység közvetlen alkalmazhatóságát lehetővé tevő előzetes parlamenti hozzájárulásra irányul.
A határozattervezet - tekintettel a kérdéskör kiemelt jelentőségére - garanciális elemként tartalmazza a kormánynak az Országgyűlés illetékes bizottságai felé irányuló tájékoztatási kötelezettségét.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A NATO új parancsnoki struktúrájának létrehozása következtében sürgető megoldást követel a NATO-beosztásban szolgálatot teljesítő katonák műveleti területen települt NATO-parancsnokságra történő vezénylésével kapcsolatos közjogi engedélyezés. A jövőben ez az igény valamennyi NATO vezette műveletnél felmerülhet, függetlenül attól, hogy az adott katonai misszióban a Magyar Honvédség tényleges katonai erővel vesz részt vagy sem, hiszen magyar katonák szinte valamennyi NATO-parancsnokságon szolgálatot teljesítenek. Az új koncepció szerint a NATO vezette katonai műveletek parancsnoksági teendőit fokozatosan a már létező NATO-parancsnokságok veszik át. A gyakorlatban ez a kijelölt parancsnokság egyes részeinek vagy teljes egészének a kitelepítését jelenti.
A Magyar Köztársaság NATO-szövetségesi együttműködéséből fakadó kötelezettségei szempontjából létfontosságú, hogy a NATO-parancsnokságokon szolgáló magyar katonák teljeskörűen, adott esetben műveleti területen is a többi NATO-tagállam katonáival megegyezően láthassák el feladataikat. Amennyiben a NATO részéről olyan művelet esetében merülne fel NATO-parancsnokságon szolgáló magyar katona műveleti területre történő vezénylésének igénylése, amelyben a Magyar Köztársaság semmilyen más módon nem érintett, akkor az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően esetenként, gyakorta soron kívül kellene előterjesztést benyújtani az Országgyűléshez, amely megnehezítené az érintettek munkaköri kötelezettségének kellő időben történő teljesítését.
Az Országgyűlés 2003. október 6-án elfogadta az afganisztáni nemzetközi biztonsági közreműködő erők műveleteiben való magyar katonai részvételről szóló határozatát, amelyben hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Magyar Honvédség állományába tartozó katona egyéni beosztás alapján az ISAF vagy az azt felváltó, feladatait átvevő, NATO által vezetett szervezetben a NATO-műveletek befejezéséig részt vegyen. Döntésével az Országgyűlés egy konkrét esetre vonatkozóan már egyetértett a NATO-parancsnokságokon szolgálatot teljesítő magyar katonák műveleti területre történő vezénylésével.
A kormány mostani előterjesztése arra irányul, hogy az Országgyűlés - összhangban szövetségesi vállalásainkkal - általános elvi hozzájárulásával tegye lehetővé, hogy NATO-beosztást betöltő magyar katonák parancsnokságaikkal NATO vezette műveleti területre települhessenek át, elősegítvén ezzel a NATO parancsnoksági rendszerének megújulását, hatékonyságának fokozását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi csapatmozgás-engedélyezésekhez képest a jelenlegi országgyűlési határozati javaslatok sajátossága, hogy azok nem konkrét feladatokra, hanem az érintett katonai szervezetek valamennyi, a NATO előzetes döntéséhez kötött katonai műveletére vonatkoznak. Nem burkolt alkotmánymódosításról van tehát szó - mint ahogy vélik néhányan -, hanem az Országgyűlés olyan, korlátozott személyi körre vonatkozó döntéseiről, ahol a konkrét megvalósulás külső feltétel függvénye.
(15.50)
A határozati javaslatok tehát nem terjeszkednek túl az alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontján, különösen nem irányulnak azok burkolt módosítására, hanem az Országgyűlés szuverenitásból eredő jogkörének gyakorlását az időbeli feltételekkel hangolják össze.
Ezen érvek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogassák, és a szavazásnál majd fogadják el.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
