KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz helyzetben vagyok Herczog Edit hozzászólása után, mert azok, amiket ő itt a fejünkhöz vágott, azt gondolom, sajnos méltatlanok és nem igazak - már elnézést, hogy ezt kell mondani. De miből tetszik gondolni azt, hogy egy olyan alegység, amelyet 2006-ig kell a prágai megegyezés értelmében a NATO rendelkezésére bocsátani, és most, 2003. november 4-én tárgyalunk róla, nem fog fölállni addig? Nem holnapután kell ezt a 150 főt, már bocsánatot kérek, kiállítani, hanem 2006-ig!
Természetesen az a célunk, és azt szeretnénk mi is - és ebben Körömi Attila hozzászólása szerintem teljesen világos volt -, hogy lehetőleg ezt az egységet minél hamarabb fel kell állítani. Már csak azért is, mert egyébként mintha azt érzékeltem volna, hogy talán azt tetszik képzelni, hogy ez a 150 fő majd valahova eldiszlokál, valamelyik külföldi országba, mintha ezek nem itthon lennének. Ezek a katonák természetesen nem mennek külföldre, csak majd abban az esetben, ha az a bizonyos NATO-cikkely esetleg életbe lép, vagy ha azt a NATO Tanácsa egyhangúlag eldönti; ők tehát itthon lévő katonák lesznek. Éppen azért örülök ennek a javaslatnak, mert legalább ez a 150 katona biztos, hogy a lehető legjobb felkészítéssel, a lehető legjobb felszereléssel fog rendelkezni, és mivel ez rotációs alapon megy majd, még több katonánk lesz olyan helyzetben, hogy egyébként pedig az alapfeladatát, az alkotmányban rögzített feladatát, azaz a Magyar Köztársaság védelmét is adott esetben jobban biztosítsa és szavatolja.
Ezért nem értettem egészen azt, hogy miután azokból az alapgondolatokból, amelyekből kiindulunk, és amiről beszélünk mind a négy párt részéről, sőt a kormányzati oldal is, nagyjából egyetértünk.
(16.30)
Persze, egyetértünk abban, hogy a NATO-szövetségben vállalt kötelezettségünket lehetőleg maradéktalanul teljesítenünk kell. Abban is egyetértünk, hogy 2001. szeptember 11. után bizony sok mindent át kell értékelnünk. A terroristaveszély, a fegyverkereskedelem, a drog és egyebek sok olyan új választ kívánnak az államoktól, az országoktól, amire eddig talán nem is gondoltunk. Ebben is egyetértünk. Azonban a megoldásban, a megoldás keresésének az útjában vannak közöttünk ezek szerint a fő különbségek.
Szóval, azért azt mégis csak be kellene látni, hogy ez a határozati javaslat mindazért, amit Körömi Attila kifejtett, indirekt módon egyfajta alkotmánymódosítást jelent, formailag biztosan, hiszen nem kevesebbről van szó, mint hogy az a bizonyos inkriminált idézett 19. § (3) bekezdés j) pontja kvázi felfüggesztődik, pontosabban, ezzel a határozati javaslattal legyöngítjük, azaz mindazokat a jogosítványokat odaadjuk a kormányzat számára, amelyek ezt a jelzett pontot jelentik. Ez tehát burkolt alkotmánymódosítás.
De épp ezért - ha visszaemlékeznek, pár napja mondtam el pontosan a költségvetési vita kapcsán is - mindaz, ami a NATO-val, illetve az ENSZ Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos döntés lehet és amely alkotmánykérdés, abban a Magyar Demokrata Fórum partner. Tehát a megoldásban, a jó megoldásban, a kielégítő megoldásban igenis partner a Magyar Demokrata Fórum, viszont abban nem partner, hogy alkotmányos rendelkezéseket országgyűlési határozat formájában ellényegtelenítsen, ellégtelenítsen. Ebben nem vagyunk partnerek. Ezért is öröm számunkra az, hogy pénteken meghívás érkezett négypárti egyeztetésre.
Én kifejezetten kérem az államtitkár urat, hogy pénteken olyan kérdésekben egyeztessünk, ami például mindezekről szól, amiről most itt a vita folyik. Ebben a Magyar Demokrata Fórum nyitott, hiszen azokat a problémákat és azokat a megoldásokat, amelyeket mi is fontosnak és ha úgy tetszik, sürgősnek tartunk, alkotmányos keretek között látjuk megoldhatónak. Ehhez mi partnerek leszünk, és pénteken ezen a tárgyaláson részt fogunk venni. Sőt, azt is kérhetem és javasolhatom, hogy olyan kérdéseket is tekintsünk át, amelyekre az elmúlt napokban pontosan a költségvetési vita zárógondolataiként utaltam.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
