KÖRÖMI ATTILA

Teljes szövegű keresés

KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bizottság valóban október 21-én megtárgyalta mindkét országgyűlési határozati javaslatot, érdemes azokat ismét nevükön nevezni. Az egyik a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagálóerőkben történő részvételéről szól, a másik pedig a Magyar Honvédség NATO-parancsnoksági beosztást betöltő tagjainak a NATO által vezetett műveletekben történő részvételéről.
A két országgyűlési határozati javaslat lényegét talán abban lehetne összefoglalni, hogy mind a kettő arról szól, hogy magyar katonák, akár egyénileg, mondjuk, NATO-parancsnokságon szolgálatot teljesítve, illetve akár csoportosan - a kormány szándéka szerint 150 főben limitálva - a NATO-műveletekben külön országgyűlési határozat vagy országgyűlési engedély nélkül közvetlenül bevethetők legyenek. Azaz az eddigiektől eltérően - mint például a Törökország megsegítése érdekében tett országgyűlési hozzájárulásnál, amely egyedi ügyre, egyedi határozatban, egyedi engedélyt adott - jelen pillanatban a kormány szándékai szerint országgyűlési határozatban a szövetségesi kötelezettségeink teljesítése érdekében, de egy általános, mindenre kiterjedő felhatalmazást kíván adni az előterjesztő.
A honvédelmi bizottságban kisebbségi vélemény nem akörül fogalmazódott meg, hogy elvileg egyetértünk-e avagy sem az előterjesztő szándékaival, hiszen mi magunk is elmondtuk, hogy a NATO-szövetségesi kötelezettségekből eredő feladataink végrehajtását meg kell könnyíteni. Amennyiben ez szükséges, úgy a washingtoni szerződés 4. és 5. cikkelyének, valamint a 4. és 5. cikkelyen kívül eső, de a NATO politikai tanácsa konszenzussal meghozott döntéseinek végrehajtása tekintetében valóban indokolt lehet, hogy a Magyar Országgyűlés az alkotmányt is módosíthatja ezek, és kifejezetten ezek tekintetében, hiszen 2001. szeptember 11-e óta a világban nagyon sokan ehhez a dátumhoz kötik a NATO aktivitásának, a NATO egyfajta új szerepvállalásának a megszületését.
Kétségtelen tény, hogy a Magyar Országgyűlés elé is egyre gyakrabban kerülnek egyedi megkeresések, egyedi igények a NATO vezetése részéről, amelyekről itt a Házban a választópolgárok számára is sokszor érthetetlen vitákat folytatunk. Ezek azért lesznek vagy lehetnek érthetetlen viták, mert nagyon nehéz világossá tenni, hogy mi az a kül- és biztonságpolitikai helyzet, amelyben nagyon felelősen kell dönteni, ugyanakkor meg kell felelni a szövetségesi kötelezettségeknek.
Azt is hozzá kell tenni, hogy sok esetben nagyon nehéz - legalábbis a közvélemény felé nehéz - szétválasztani ezeket a megkereséseket, azt, hogy ezek szigorúan véve NATO-kötelezettségekből vagy kétoldalú együttműködésből, kétoldalú érdekekből következnek. Az elmúlt évek során sokszor összemosódott a kép, és összemosódhat a jövőben is, ha a NATO-parancsnokságról vagy máshonnan érkeznek megkeresések a Magyar Köztársasághoz, hogy a Magyar Honvédség bizonyos létszámú katonáit bevessük külföldön különböző célok érdekében.
Ezért a honvédelmi bizottság ellenzéki képviselői azt képviselték egyértelműen, hogy a célokkal egyetértenek, és azt kérik a kormánytól, hogy ne más területekkel csomagba ömlesztve, hanem kifejezetten a NATO-szövetségesi kötelezettségekből fakadó feladatok teljesítése, minél gyorsabb teljesíthetősége érdekében, és csak ezek érdekében kezdeményezzen önálló négypárti tárgyalást ezekre a területekre azért, hogy világos álláspontot lehessen képviselni a parlament előtt. Hiszen ha egy alkotmánymódosító csomagba teszik be ezeket a számunkra is fontos kérdéseket, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a más ügyek megítélése miatt ez is elvérzik a parlamenti szavazáson.
Örömmel értesültünk arról, hogy állítólag a honvédelmi miniszter úr péntekre ezt a négypárti tárgyalást össze is hívta. Ezért mi azt mondjuk, hogy mind a két országgyűlési határozati javaslat egy alkotmánymódosítással erősebbé tehető, ezért a bizottság ellenzéki képviselői ebben a formában nem támogatják a két országgyűlési határozatot.
Köszönöm, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem