CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti képviselőtársaim által beadott indítvány eredendő céljával egyet lehet érteni, bár bizonyos szempontból túl sokat markol. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése ugyanis valamennyi Országgyűlés által választott, közmegbízatást betöltő személyre, legalábbis a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja véleménye szerint túl szélesre nyitja a személyi hatályt. Egy ilyen kötelezettség előírásának elsődlegesen olyan személyek esetében lehet létjogosultsága, akik olyan döntési kompetenciával bírnak, amelynek anyagi vonzata van vagy lehet, sőt netán konkrét összegekről döntenek.
Jelenleg viszont az Országgyűlés olyan közmegbízatást betöltő személyeket is választ, akik esetében a közmegbízatással együtt járó feladatvégzés nem jelent pénzügyi kihatású döntést. Csak a példa kedvéért, ilyen szerintünk az alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank, a felügyelőbizottságának Országgyűlés által választott elnöke és tagjai, és tovább folytathatnám a sort.
A példálózva felsorolt közmegbízatást betöltő személyek a jog- és hatáskörök gyakorlása során nem anyagi természetű juttatást biztosító döntéseket hoznak, ráadásul ezen tisztségviselők jó része a rájuk vonatkozó speciális törvényi szabályozás szerint amúgy is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, bár az igaz, hogy nyilatkozatuk nem nyilvános.
A lényeg, hogy az indítvány személyi hatályát újragondolnánk az Országgyűlés által választott, közmegbízatást betöltő személyek között, és csak e körben szelektálnánk.
Az indítvány szerint, ha valaki elmulasztja a vagyonnyilatkozat megtételét, juttatásban nem részesül, jogait nem gyakorolhatja. A vagyonnyilatkozatot a kormányzathoz tartozó állami vezetők esetében a Miniszterelnöki Hivatal, egyéb személyek esetében az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága őrzi és kezeli. A vagyonnyilatkozatokat is ennek megfelelően vagy a miniszterelnök, vagy az Országgyűlés elnöke hozhatja nyilvánosságra.
Elfogadható az indítványnak az a rendelkezése is, hogy a törvény rendelkezését a hatálybalépést megelőzően már kinevezett, illetőleg megválasztott személyekre is alkalmazni kell, nyilvánvalóan azokra, akik jelenleg is e megbízatásuknak tesznek eleget.
Az indítványnak viszont azzal a rendelkezésével - a 2. § (3) bekezdéséről szólnék - már nem lehet egyetérteni, amely szerint az öt éven belül jelen törvénnyel érintett, közmegbízatást betöltő személyek korábban tett vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni. Ez lényegében egy visszaható hatályú rendelkezés, ami az általános jogelvek szerint csak akkor lehetséges, ha az jogot, valamilyen előnyt állapít meg a polgár, a személy számára.
Ez a rendelkezés viszont nem jogot, hanem egyértelműen, még ha áttételesen is, egy kötelezettséget állapít meg, miközben az akkor hatályos jogszabályok az adott személyt csak olyan vagyonnyilatkozat-tételre kötelezték, amely nem nyilvános. Emiatt e rendelkezést Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elhagyni javasolja.
Összegzésképpen elmondhatjuk, az indítvány témája és a tárgya miatt elsősorban politikai szempontból nem utasítandó el, hanem támogatandó. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja javasolja felvetni a személyi hatály szűkítésének lehetőségét, illetőleg az alkotmányos kontroll próbáját nem kiálló utolsó rendelkezés elhagyását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
