MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Több témát szeretnék exponálni a második vitaszakaszban. Az egyik a 85. módosító indítvány - Rogán Antal és Szabó István képviselőtársaim adták be. Jól láthatóan az előző hírközlési törvényt megpróbálták átvenni, és a hálózati szerződések elévülését megpróbálták átemelni az előző törvényből. Csak arra hívnám fel a figyelmüket - és ezért nem tudtuk mi ezt a módosító indítványt támogatni -, hogy miközben a hálózati szerződéseket két év alatti elévülésre veszik be, miközben a fogyasztói szerződések elévülnek egy év alatt, egy olyan helyzet áll elő, hogy el fog tűnni az egyik szereplő a rendszerből, és ez tulajdonképpen kezelhetetlen helyzeteket is teremtene.
A 93-as módosító indítvány, amit megmondom őszintén, én nem írtam alá, ennek ellenére nyilván automatikusan a nevem szerepel az indítványban, hiszen egész végig Márfai és Simon Gábor képviselőtársaimmal számtalan indítványt nyújtottunk be. Ez az, amit az előző vitaszakasznál említettem, ami az önkormányzatokat szinte lehetetlen helyzetbe hozza, elveszi azt a mérlegelési pozíciójukat, ami a hatósági engedélyezés szakaszában a távközlési eszközöknél jelentkezik.
Ha jól értettem, Szijjártó képviselőtársam megkezdett hozzászólását, akkor a virtuális mobilszolgáltatás még ebben a vitában téma lesz a következő vitaszakaszban, ezek szerint lényegesen intenzívebben. Továbbra is az az álláspontunk, hogy a piac jelenlegi állapotában - amikor az infrastrukturális fejlesztések ilyen szinten vannak Magyarországon, három szolgáltató komoly versenye zajlik a fogyasztókért, 7-7,5 millió mobiltelefon-használó van Magyarországon - nincs semmilyen terepe és helye a virtuális mobilszolgáltatásnak. Különösen nem azon az alapon, ahogy az a módosító indítvány, amit Erdész Zoltán képviselőtársam nyújtott be, megpróbálja szabályozni.
A 131. indítványban az MDF-es Pettkó képviselőtársam kísérletet tesz arra, hogy az egyetemes szolgáltatási kasszát valamilyen formában limitálja, felső határral lássa el. Ez nagyon érdekes kérdés. Azt a dilemmát valamilyen formában persze itt is végiggondolhatjuk, hogy pontosan lehet-e látni, mik azok az összegek, amelyek az egyetemes szolgáltatás nyújtásához szükségesek a mai piacon, és mik azok, amik beszedhetők a piac többi szereplőjétől. Itt is ugyanaz igaz, mint minden másra, hogy minden olyan pluszkiadás, amivel terheljük a szolgáltatókat, valamilyen formában átkerül a fogyasztókhoz.
Most olvastam egy anyagot ezzel kapcsolatban, és az látszik, hogy az Európai Unió tagállamaiban nem létezik hasonló egysíkú beszedése a pénzeknek. Gyakorlatilag egy vagy két országban van, és ott is vita tárgyát képezik ezek a beszedések. Az is érdekes Magyarországon, hogy tulajdonképpen csak és kizárólag néhány szolgáltató nettó befizető ebbe a kasszába, és tulajdonképpen nagyon limitált körben vannak azok a szolgáltatók, amelyek pedig nettó haszonélvezői ennek a kasszának.
Van egy nagyon fontos téma, amit ezen törvény kapcsán az általános vitában nagyon sokszor elmondtunk, jómagam is a vezérszónoklat kapcsán, az pedig az, hogy a fogyasztói érdek hogyan és miképpen jelenik meg. Tehát azt az alapvető célt, amit megfogalmaztunk, hogy minél olcsóbban minél jobb színvonalú szolgáltatáshoz jussanak a fogyasztók, hogyan és miképpen lehet érvényesíteni. Azt mondtuk, hogy ezt végig konzekvensen érvényesíteni kell. Ma azt mondom, és a részletes vitában ezt kell felvetni - különösen itt, a 141., 142., 143., 144., 139. indítványok kapcsán -, hogy viszont azt sem lehet tenni, hogy a fogyasztó túlzott érdekérvényesítő pozíciói miatt adott esetben lehetetlen helyzet áll elő, és olyan irreális költségek keletkeznek a szolgáltatóknál, amiket - még egyszer mondom -, valószínűleg át kell hárítani. Tehát nem lehet eltúlozni ezeket a fogyasztói érdekvédelmi tételeket és témákat sem.
Itt nagyon sok módosító indítvány van. Nagyon sok olyan van, aminek a szándéka egyértelmű, a megfogalmazása nem precíz. Tehát, amikor az írásbeliséget a szerződésben teljes egészében el kívánja törölni, ennek nyilván van kockázata. Itt meglepő módon azt gondolom, hogy Rogán képviselőtársam árnyalt szabályozását erre a határozott idejű szerződésre vonatkozóan, ez az az irány, amit leginkább el tudnánk képzelni.
Még egyszer mondom, nem szeretnénk olyan helyzetet előállítani, teremteni, hogy gyakorlatilag néhány előfizető, néhány fogyasztó pusztán csak azért, mert a szándékai szerint való, lehetetlenné tudja tenni valamelyik szolgáltató tevékenységét.
Szeretném felhívni a figyelmet a 145. módosító indítványra, amelyben tértivevényhez kötik a… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egy másodperc, befejezem! Tehát tértivevényhez kötik a felszólító leveleket. Ezzel azért nagyon sokan nem járnak jól. Egyvalaki biztos jól jár: a következő ma tárgyalt törvény főszereplője, a Magyar Posta, de az emberek semmiképpen sem.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
