PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által leadott 15. és 18., valamint a 35. és 36. számú módosító javaslatok mellett szeretnék érvelni.
A 15. számú módosító javaslatot a bizottság nem támogatta, de miután úgy gondolom, hogy fontos módosító javaslatról van szó, ezért szeretnék néhány gondolatot mondani. A 2004. január 1-jétől hatályban lévő gyökeresen új szabályozás következtében egy teljesen új versenykörzet fog kialakulni, amelyben új elvárások fogalmazódnak meg a szolgáltatókkal szemben, amelyeket nyolc-tíz pontban tudnék felsorolni.
Az átállás jelentős beruházási költségekkel fog járni, ezért indokolt ezeknek az egyszeri terheknek mindazon piaci szereplők közötti elosztása, akik az új szabályozás előnyeit fogják élvezni. A jelenleg hatályos 2001. évi törvény 66. § (2) bekezdése foglalja magában a módosító javaslat szerinti állami kötelezettségvállalást. Semmi sem indokolja, hogy ez a törvény szerint eddig garantált állami kötelezettség az új törvénybe folyamatosan ne kerüljön át. A jogállamiság és a jogbiztonság alapelveivel is ellentétes lenne egy ilyen szabályozás, hiszen az országban jelen lévő befektetők a jelenleg hatályos szabályozás ismeretében és abban bízva eszközölték jelentős beruházásaikat.
A 18. számú javaslat sem kapta meg a bizottságban az egyharmados többséget, de másik bizottság, az informatikai bizottság támogatta, így megvan az egyharmad, ezért szeretnék még fideszes képviselőtársaimnak is egy kicsit érvelni. A tisztességes piaci verseny feltételeinek kialakítása során elengedhetetlenül fontos, garanciális jelentőségű, hogy a miniszter a hírközlési piacon a jövőbeli versenyhelyzetet leginkább befolyásoló, azt kialakító piaci meghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások keretében a hatóság által alkalmazásra kerülő alapelveket az érintett iparági részvevőket bevonva alakítsa ki, továbbá, hogy ezen eljárás nyilvános és átlátható legyen, annak érdekében, hogy végül az alapelvek valóban megfeleljenek az uniós elvárásoknak, ugyanakkor tükrözzék a tényleges magyarországi piaci sajátosságokat is. A módosító javaslat a keretirányelv vonatkozó ajánlásain alapul. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a javasolt határozatokról minden érintett féllel tanácskozzanak és figyelembe vegyék azok véleményét, mielőtt elfogadják a végső határozatot.
A következő módosítási javaslat a 36. számú, amely a 31. §-t új bekezdéssel kívánja kiegészíteni. Az uniós irányelvek vonatkozó előírásaival összhangban biztosítani kell, hogy a szolgáltatók üzleti titkai csak a feltétlenül szükséges és az eljárás tárgyát képező cselekménnyel arányos mértékben képezhessék a hatóság vizsgálódásának tárgyát. Ezt a bizottság támogatta, de a kormány nem támogatta, ezért szeretnék most érvelni mellette. Az EU-keretirányelv szerint - az 5. cikk, az információszolgáltatás, (1) bekezdése - a tagállamok biztosítsák, hogy az elektronikus távközlési hálózatokat és a szolgáltatásokat biztosító vállalkozások a nemzeti szabályozó hatóságok számára szükséges minden információt, köztük pénzügyi információt megadjanak ahhoz, hogy biztosítsák a megfelelést. Ez az irányelve a specifikus irányelvek rendelkezésének, illetve az ezekkel összhangban hozott határozatoknak. A nemzeti szabályozó hatóság által kért információ a feladat elvégzésével arányos. Ez a lényeges dolog ebben a kérdésben.
A 35. számú javaslat - amelyben a 31. § (4) bekezdésének a kiegészítését javasoltuk - a bizottságban megkapta a támogatást, de sajnos ezt sem támogatja a kormány. Itt azt tudnánk indoklásként még felhozni, hogy a hatóság a javaslatban foglalt felhatalmazás alapján lényegében nyomozati cselekmények elvégzésére jogosult, ugyanakkor teljes egészében hiányoznak azok a garanciális eljárási szabályok, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény is biztosít, amelyek garantálnák az eljárásnak ebben a szakaszában az ügyfél jogainak érvényesítését, érdekeinek védelmét. Nem elfogadható, hogy a jelenlegi törvény nem ad lehetőséget, hogy bírósághoz forduljon a szolgáltató. Semmiképpen nem akarjuk visszahozni a jelenlegi gyakorlatot, ahol egyes szolgáltatók minden szakmai ügyet bíróságra visznek, és ezzel megbénítják a piaci működést. Az EU-keretirányelv 4. cikkelye szól erről a kérdésről.
Köszönöm szépen a szót.
