DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR
DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR
DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, amikor megkaptam ezt a törvényjavaslatot, és megkezdődött a vitája a mezőgazdasági bizottságban, én magam megdöbbentem. Megdöbbentem azon, hogy egy ilyen komoly témáról, mint a szövetkezetek témájáról benyújtani kényszerből egy törvényjavaslatot, amely három paragrafusból áll, amely paragrafusok, legyünk őszinték, kényszeredett paragrafusok... Bevallom őszintén, megdöbbentem, hiszen a mostani kormánypárt választási ígéretében benne volt, hogy egy új szövetkezeti törvényt fog létrehozni, mint ahogy az is benne volt, hogy az üzletrészeket kifizetik, sőt az is benne volt, hogy kiterjesztik az üzletrész-kifizetést más, eddig ki nem fizetett tagok részére is.
Megdöbbentem, és idéznék néhány mondatot a mezőgazdasági bizottság jegyzőkönyvéből, ahol egy tárcaképviselő a faggatózásainkra, hogy ugyan már, kik ezek a szövetkezetek, kik ezek az érdek-képviseleti szervek, így szerepel a jegyzőkönyvben: “Hét érdek-képviseleti szervezet működik: lakásszövetkezetek, takarékszövetkezet, fogyasztási szövetkezet s a többi.” Azért mondom, hogy az illető nem is sorolta föl, nem tartotta fontosnak.
Később folytatva, közölte velünk, hogy megalakult a Szövetkezetpolitikai Kollégium, amelynek tagja hét szövetkezeti érdek-képviseleti szervezet, a kormány és “a harmadik oldalon pedig azok a szövetkezetpolitikai szaktekintélyek, akiknek a szürkeállományú tudását mindkét oldal használja.” - Szó szerint idéztem; ez is érdekes dolog.
Feltenném a kérdést, hogy nagyon szép, hogy megalakultak, nagyon szép, hogy hárompártiak - de hol vannak a tagok? Hiszen nyilvánvalóan az első kategóriában az érdek-képviseleti szervekkel, gondolom, a szövetkezetek vezetői vesznek részt - vagy esetleg nevezzem őket küldötteknek -, de nem nagyon hiszem, hogy itt a tagokról van szó. Lehet, hogy mondaná azt valaki, hogy ezt aláírta a MOSZ is, aláírta a Magosz is, ezeket elhiszem, de azt gondolom, hogy bár több mint száz éve léteznek szövetkezetek, valós érdekképviseletük legalábbis itt Magyarországon a mai napig sincs.
Lehet arról beszélni, hogy mikor, milyen periódusban, melyik kormány idején milyen durva beavatkozás volt a szövetkezeti életben. A durva szót mint magyar szót használván, azt gondolom, ha végignézzük a magyar történelmet, annál durvább beavatkozás nem lehetett, mint, mondjuk, az '50-es években, amikor nem önkéntes alapon, hanem kötelező alapon az embereket szövetkezetekbe tagosították - hogy finoman fogalmazzak - vagyonostul, mindenestül; és nemcsak a mezőgazdasági szövetkezeteket, hanem a kisipari szövetkezeteket is, fodrászműhelyeket, hasonlókat, bizonyos ultimátumokat adva az illető úriembereknek, akik ezen szakmákban dolgoztak.
Arról sem szeretnék többet mondani, hogy a Horn-kormány idején milyen durva beavatkozás volt az, amit úgy hívtak, hogy részleges kiválás, ami lehetőséget adott arra, hogy a szövetkezetek egy részét átalakítsák bizonyos egyének, kivegyenek bizonyos vagyontárgyakat, vagyontárgyrészeket, és önként tudjanak a későbbiekben működni.
Ehhez képest az előző polgári kormány mostani kormányoldal által mondott durva beavatkozása az üzletrészről szólt, amiről, legyünk őszinték, lehet azt mondani, hogy a szövetkezeteket köteleztük, hogy ezen üzletrészekkel alakuljanak át, ezen üzletrészek megvételre kerüljenek száz százalékon, de azt mondom, hogy azon emberek vagy leszármazottjaik részére, akik ezelőtt 50 évvel elszenvedték azt, amit elszenvedtek, kicsi és csekély kárpótlás volt.
Hozzáteszem azt, hogy ha annak dacára, hogy a mostani kormányprogramban benne volt - még egyszer mondom -, hogy üzletrészek kifizetésre kerülnek, és van 7, azaz hétmilliárd forintnyi megkötött üzletrészszerződés - ismétlem: megkötött szerződés -, amit már rég, tavaly júliusig ki kellett volna fizetni, és nincs kifizetve, akkor azt mondom, hogy ez a törvénytervezet egyik pontja, hogy majdan, két év múlva megalkotunk egy másik szövetkezeti törvényt, az semmi egyébről nem szól, mint arról, hogy a problémákat egy kicsit továbbvisszük két évvel, elodázzuk a dolgokat két évvel. Ezért voltam megdöbbenve akkor, amikor ezt a csekélyke és gyenguska szövetkezeti törvénytervezetet a kezembe kaptam.
Azon is lehet vitatkozni, hogy ha hét - úgymond - érdek-képviseleti szerv vagy szövetkezeti szerv mindössze három ilyen pontban talál közös pontot, és nem talál közös pontot a 4. pontban, ami talán az lenne, hogy hogyan képzelik el. Talán ebben kellene nekünk, törvényhozó embereknek segítséget nyújtanunk, hogy hogyan képzelik el a szövetkezetek jövőjét európai normával élve. Godó Lajos mondta, hogy gomba módra alakulnak bizonyos apró, kis szövetkezetek, de azért mondom, hogy legalább egy 4. pontba bele lehetett volna venni… - lakásszövetkezetekről nem is beszéltünk, annak a pozitív és negatív oldalait nézve, legalább ebben meg lehetett volna egyezni.
Nos, ha egy kicsit nézzük a pontokat - van itt három paragrafus -, az egyik paragrafus, az 1. § arról szól, hogy ezentúl figyelembe kell venni az érdek-képviseleti szervek tanácsait, javaslatait, és be kell építeni a törvénytervezet normaszövegeibe, vagy legalábbis figyelembe kell venni ezek megalkotásakor.
Úgy gondolom, hogy 1990 óta ez sem fehér folt, mint ahogy a többi érdekérvényesítési terület sem fehér folt. Azt gondolom, hogy ma a törvényhozásban egy tárca, ha magát komolynak tartja, akkor legalábbis - azért mondom, legalábbis látszólag - megfutja azokat a köröket - nemcsak a mezőgazdasági tárca, hanem egyéb tárcák is azon, ismétlem, esetleg látszólag - azon érdek-képviseleti szervek felé, amelyek felé neki egyeztetési kötelezettsége van. Ez nemcsak a mezőgazdasági tárcánál, hanem a civil szférától kezdve bármilyen szféra felé, akár a közszolgálati szféra felé is megvan.
Én tehát azt mondom, hogy ebben semmi újdonságot nem látok, mint azt, hogy megfogalmaztak általánosságban egy dolgot, amit nyilvánvalóan a mindenkori kormány vagy tudomásul vesz, vagy beépít, vagy nem.
A második dolog az, hogy a jelen szövetkezeti törvény életbelépését követően két év múlva majd rátérünk egy új szövetkezeti törvényre. Azt gondolom, hogy - én magam hat éve vagyok országgyűlési képviselő - ilyen típusú megfogalmazást nem láttam, tehát soha, semmilyen törvényben nem láttam leírva azt, hogy egyik törvény paragrafusában utasítást ad arra, hogy majdan két év múlva beszabályozza, egy másik törvényt kell alkotni; tehát egyik törvény utasít arra, hogy egy másik törvényt kell alkotni.
(13.50)
Úgy gondolom, hogy egy kormány vagy egy képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, vagy akár a köztársasági elnök benyújthatja, neki is joga van, de az, hogy egy törvény rendelkezzen arról, hogy majd benyújtunk két év múlva egy másikat, úgy gondolom, hogy ez egy kicsit nonszensz, elég érdekes dolog.
Egy másik paragrafus arról szól, hogy a külső üzletrész-tulajdonosoktól lehetőleg vegyék meg a vagyonjegyeket és alakítsák részjegyekké. Ez nagyon érdekes dolog, csak itt felvetődik két dolog. Az egyik: úgy gondolom, hogy a magyar alkotmány szerint a tulajdon szent és sérthetetlen, tehát nem igazán lehet kényszeríteni ezentúl sem valakit, hogy eladja a tulajdonát, ha nem akarja. A másik dolog: egy közgazdasági kérdést tennék magamnak fel, ha másnak már nem, hogy jó, jó, vegye meg, de milyen áron. Piaci áron? Milyen áron veszi meg ezt a külső üzletrészt? Vagy jó szokás szerint, ahogy az üzletrészeknél volt, lement 3 százalékra, 8 százalékra, esetleg 10 százalékra, és aztán élelmes úriemberek megvették, akik nyilván próbáltak volna az önök kormányával meg a miénkkel is annak idején bizonyos alkukat kötni, de tudjuk, hogy a vásárolt üzletrészt szerencsére nem vette meg egyik kormány sem.
Azért mondom, hogy ettől a törvényjavaslattól összességében sokkal, de sokkal többet vártunk, és azt hittem én is, ha már be lesz nyújtva, akkor egy korszerű szövetkezeti törvényjavaslat lesz benyújtva, amit lehet módosítókkal - úgymond - korrigálni. De én azt mondom a Fidesz-frakció nevében, ennek a frakciónak vagyok a vezérszónoka, hogy ezt a törvényjavaslatot így gyengének találjuk, és nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)
