DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új szövetkezetekről szóló törvény módosítása a szövetkezeti érdek-képviseleti szervek közös kezdeményezése alapján született. Ez a törvénymódosítás jó példa arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a társadalmi párbeszéd keretében konkrét és átfogó javaslatokat tesz az Országgyűlésnek olyan ügyek és problémák megoldására, amelyek a társadalom széles rétegeit érintik. Ez a törvényjavaslat a szövetkezetek számára legfontosabb három probléma megoldására tesz javaslatot.
Az első javaslatban arról van szó, hogy a szövetkezeti érdekképviseletek kapjanak széles körű véleményalkotási jogot, tehát kifejezetten szövetkezeti kérdésekben ezeknek az érdekképviseleteknek s azok közös országos érdek-képviseleti szerveinek a véleményét ki kell kérni a jogszabály előkészítése során, s véleményeltérés esetén azt a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni.
Ez a javaslat biztosítja azt is ezen érdek-képviseleti szervek számára, hogy a jogszabályok megalkotását kezdeményezzék. Az első javaslatban tehát egy széles körű, a demokráciát kibővítő, az érdekeltek véleményét becsatlakoztató véleményalkotási jog megadásáról van szó.
A javaslat második részében egy olyan méltánytalan és jogbizonytalanságot teremtő állapotot szüntetne meg az Országgyűlés, amennyiben a kormány javaslatát elfogadja, amely 2001. január 1-jén, az új szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépését követően alakult ki. Ez a 2001-es törvény ugyanis 2006 végéig haladékot adott arra, hogy a hatálybalépéskor meglévő szövetkezetek az alapszabályukat a megváltozott normákhoz igazítsák. Vagyis - és itt van a rendelkezés lényege - kötelezte őket arra, hogy vásárolják meg a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, s azt vonják be.
Látszatra ez a kezdeményezés abszolút helyénvaló és előremutató, azonban ennek a törvényi döntésnek, törvényi rendelkezésnek két nagyon komoly gondja és hátulütője van. Egyrészt ez a törvény természetesen nem kötelezte a külső üzletrész-tulajdonosokat, hogy adják el az üzletrészüket. Másrészt ez a törvény természetesen nem adott megoldást arra, ha a tulajdonos felkutathatatlan, és a külső üzletrésszel természetesen nem rendelkezik a szövetkezet. Vagyis olyan feltételekhez kötötte az átalakulást és az alapszabály módosítását, amelyek a szövetkezetek cselekvésétől és akaratától függetlenül adott esetben nem biztosíthatók. Ez tehát egy fenyegetettség, amit a jogszabályalkotó Országgyűlésnek helyes korrigálnia, vagyis a 2006. december 31-i határidőt és az ehhez kapcsolódó méltánytalan szankciókat hatályon kívül helyezni.
Külön szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a hatályon kívül helyezéssel semmi olyan rendelkezés nem sérül, amelyet ez a 2001-ben elfogadott törvény megalapozott, amelynek révén tehát tevékenységet folytattak szövetkezetek, új gazdasági kezdeményezést tettek, vagy új tulajdonviszonyokat alakítottak ki.
A törvényjavaslat harmadik rendelkezése pedig arra vállal kötelezettséget, hogy 2005. december 31-éig egy új törvény születik az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében. Ennek révén egy időkorláthoz köti azt, hogy párhuzamosan legyenek szövetkezeti szabályozások érvényben Magyarországon, és határidőhöz köti azt, hogy megoldódjon az eltérő normákat tartalmazó szövetkezeti törvények egymás mellett élése és az ebből kialakult kettősség.
Természetesen a 2005 végéig elkészülő egységes szövetkezeti szabályozással, annak a kidolgozásával és majdani elfogadásával lezárulhat egy folyamat, nevezetesen: az üzletrészkérdés és anomáliáinak megoldása Magyarországon.
Tisztelt Országgyűlés! Az általam említett és a kormány által javasolt három módosítás azt szolgálja, hogy a szövetkezetek működése szabad, a jogszabályok által és keretek között, a piacgazdaság szabályainak megfelelően eredményes és hatékony legyen, s ennek révén azok a munkahelyek, amelyek a szövetkezetek működése révén keletkeztek, és ma léteznek Magyarországon, amelyek több száz munkavállalót foglalkoztatnak, ne csak fennmaradjanak, hanem bővüljenek is.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy az új szövetkezetekről szóló törvénynek ezt a módosítását három parlamenti bizottság is támogatta: az alkotmány- és igazságügyi bizottság, a gazdasági bizottság, amely egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot, és a mezőgazdasági bizottság, amelynek nagy többsége támogatta a törvényjavaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti érdekképviseletek konszenzusán nyugvó, indokolt és időszerű törvényjavaslat elfogadását kérem önöktől a kormány nevében.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
