GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A 2000. évi CXLI. törvény módosítására vonatkozó javaslat véleményem szerint nagyon aktuális, hiszen a szövetkezetek igen nehezen élik túl a gazdasági-társadalmi átalakulás időszakát. A T/5832. számú javaslat a továbbélés lehetőségét teremti meg részükre. A kormányprogramnak megfelelően került sor az előterjesztésre, hiszen a kormány az alkotmánynak megfelelően biztosítani kívánja a szövetkezés szabadságát, javítani kívánja a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeit.
Úgy gondolom, időszerű a szövetkezeti szabályozás átfogó felülvizsgálata is, hiszen a rendszerváltás óta, de különösen 1992 óta óriási károk keletkeztek a szövetkezeti szektorban a különböző irányultságú törvénymódosításokkal, főleg a mezőgazdasági szövetkezeteket érintően. A szövetkezeti mozgalom fekete évtizedeként kerül történelmünkbe ezen időszak.
A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeinek híranyagában már megjelent a kormány üzenete, hogyan kívánja stabilizálni a szövetkezeti szektort. A kormány még ebben az évben benyújtja az Országgyűléshez a szövetkezeti érdek-képviseleti szervezetek konszenzusán nyugvó szövetkezeti törvények módosítását. Ez megtörtént. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhívása, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ajánlása, valamint az Európai Unió Tanácsa szabályzatának figyelembevételével elkezdi azt a munkát, amely alapján még ebben a kormányzati ciklusban átfogóan módosítjuk a szövetkezeti törvényt.
A kormány arra fog törekedni, hogy az érdek-képviseleti szervezetekkel folyamatos párbeszédet folytat, vagyis egy szövetkezeti egyeztető fórumot hoz létre, szólt a hír. Azóta konkrét intézkedések történtek: visszaállította a szövetkezeti érdek-képviseleti szervezetek konzultációs jogát az őket érintő kérdésekben; felkérte ezen szervezeteket, hogy ez év augusztusa végéig definiálják azt, hogy szerintük mi is a szövetkezet. Ez azért is nagyon fontos, mert ma több definíció is létezik arra, hogy tulajdonképpen mi is a szövetkezet, s a meghatározásban hangsúlybeli különbségek is léteznek; másról szól a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Európai Tanács vagy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének megszövegezésében.
Az azonban már ma is látható, hogy három fő irányt különböztethetünk meg, mégpedig a vállalkozási irányt, a szociális irányt, az önsegély-, önigazgatási irányt. Természetesen több példa van az EU-országokban arra, hogy ilyetén szabályozzák a szövetkezetek működését, de léteznek kerettörvény jellegű külön szövetkezeti törvények is.
(13.40)
Mindezt egy széles részvételű fórum előtt kell megvitatni, hogy a lehető legjobb szabályozást sikerüljön elérni. A genfi székhelyű Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége is kinyilvánította azon szándékát, hogy szívesen látná egy ilyen tanácskozás megtartását Budapesten 2004 tavaszán, mivel 100. évfordulója lesz annak, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1904-ben tartotta VI. kongresszusát Budapesten. Az SZNSZ szeretné ezen alkalommal áttekinteni, hogy miként alakult a közép-kelet-európai térség országaiban a szövetkezetek helyzete. Ezen a konferencián nyilván választ kellene találni arra, hogy milyen szociális funkciókat látnak el a szövetkezetek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetkezés nemes eszméjének eddig torzulást hozó és kárt okozó jelenségek miatt fontos adaptálni az EU-s szövetkezetekre vonatkozó normákat, érvényesíteni a szövetkezeti értékeket, hiszen ezen országokban már száz évet meghaladó múltra tekintenek vissza a szövetkezetek, s komoly gazdasági, szociális erőt képviselnek egyes ágazatokban: például a mezőgazdaságban, a pénzügy terén vagy a lakáságazatban meghatározó a szerepük. Az új típusú szövetkezetek is gomba mód szaporodnak, különösen a munkaszövetkezetek vagy az egészségügyi, szociális ellátást biztosító szövetkezetek. Ezek sok munkahelyet teremtettek, s tevékenységük sok esetben hiánypótló. Olyan valós szükségleteket elégítenek ki, melyekre igény van.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezen gondolatok után kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény módosítását támogassák, az előterjesztőt pedig arra, hogy mielőbb terjessze be az új szövetkezeti törvényjavaslatot. Az új javaslat tegye lehetővé a már hosszú ideje működő dán, holland vagy francia szövetkezetekkel történő kooperációt, ezzel is elősegítve a jó magyar termék piacra juttatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
